Nem túl kedvező híreket közölt a nyilvánossággal kedden délelőtt a Költségvetési Tanács vezető közgazdásza. Szerbia gazdasági helyzete korántsem olyan kedvező, mint ahogyan az ország vezető politikusai állítják. A koronavírus okozta gazdasági károk igen jelentősek, de nincs ebben semmi meglepő, ez a tanács szerint várható is volt. Az állam vezetői hajlamosak a Költségvetési Tanács tagjainak szakvéleményét megkerülő merész kijelentésekbe bocsátkozni az ország gazdasági helyzetét illetően, amivel ha akaratlanul is, de félrevezethetik a polgárokat.
Danko Brčerević, a Költségvetési Tanács vezető közgazdásza szerint ekkora GDP-csökkenésre nem volt példa az 1999-es NATO-bombázások óta. A Köztársasági Statisztikai hivatal (RZS) adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékkal zuhant a második negyedévben.
– Az elmúlt évek legnagyobb gazdasági recesszióját Szerbia 2009 második negyedében élte át, amikor a GDP 3,5 százalékkal csökkent. Ezt követően igen komoly gazdasági visszaesés 2014 harmadik negyedében történt, amikor árvizek sújtották az országot – nyilatkozta Brčerević a Betának.
A szakember túlzónak tartja a szakszervezetek becslését a várható munkanélküliségről (Fotó: Dávid Csilla)
A vezető közgazdász azt is elmondta, a második negyedévi eredmények tolmácsolása nem volt objektív, ezek közé tartozik Ana Brnabić miniszterelnök és több állami vezető kijelentése is. A 6,5 százalékos GDP-csökkenés egyáltalán nem hatott a meglepetés erejével, a Költségvetési Tanács már eleve 7 százalékos esésre számított a második negyedévi GDP-eredményeket illetően.
– Azon sem kell meglepődni, hogy a termelés visszaesése Szerbiában sokkal kisebb, mint a legtöbb európai országban. Szerbia 6,5 százalékos GDP-esése elsőre nem tűnik soknak, amikor ezt az adatot összehasonlítjuk a kontinens fejlett országainak 14,4 százalékos GDP-visszaesésével. Ez az igen kedvezőnek tűnő eredmény nem az ország sikeres gazdasági politikájának köszönhető, hanem annak, hogy Szerbia már eleve az egyik legszegényebb európai ország, alacsony termeléssel, ahonnan már zuhanni sem lehet akkorát – jelentette ki Brčerević.
Szerbia igen kis mértékben rendelkezik olyan iparágakkal, amelyekre a krízis jelentős hatással bír, mint az autóipar, gép- és felszerelésgyártás, idegenforgalom. Itt sokkal jelentősebb a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az állattenyésztés, amelyekre a járvány különösebben nem gyakorolt hatást.
A vezető közgazdász elégedetlenkedett az állami vezetők felelőtlen hozzáállása miatt is. Az ország vezetői gyakran hivatkoznak az Köztársasági Statisztikai Hivatal adataira, mielőtt még azok napvilágot látnának, ezt követően pedig úgy ferdítik és tolmácsolják az eredményeket, ahogyan azt ők abban a pillanatban jónak látják.
– Ha a köztársasági statisztikai hivatalnak már vannak kész eredményei mielőtt azok napvilágot látnának, nem értem, elsőként miért nem ők magyarázzák meg ezeket, amennyiben pedig az adatbázis nem teljes, az ennél is nagyobb gondot jelent, mert a részeredmények nyilvánosságra hozatalával nyomást gyakorolhatnak a hivatalra, hogy ezekhez a pontatlan eredményekhez igazodjanak – jelentette ki a vezető közgazdász.
A szakember szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy Szerbia elkerüli a GDP-esést az év végéig. A pénzügyi világ még reménykedik abban, hogy valamelyest javul a helyzet, de ez sajnos nem lesz elegendő a gazdasági folyamatok visszafordításához. Az idegenforgalom az egész év folyamán a járvány céltáblája volt, Szerbia kereskedelmi partnerei is passzívak a járvány miatt, és a külföldi tőke beáramlás is elakadt. Az elmúlt években leginkább az ilyen beruházások lendítettek a gazdaságon, mint például a Török Áramlat gázvezeték építése volt tavaly. Az idei év minden valószínűség szerint GDP-zsugorodással zárul, nem is nullával.
Brčerević szerint az a többször hangoztatott kijelentés sem állja meg a helyét, amely szerint a munkavállalók száma emelkedő tendenciát mutat a krízis ideje alatt is.
– A foglalkoztatás csökkenését a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem mutatják pontosan. Ennek oka az, hogy a feketén foglalkoztatottakról ilyenkor még semmilyen adatok nem állnak rendelkezésre, pedig az elbocsátások már megkezdődtek, de nem lehet kimutatni őket. A hivatalos szektorból vannak egyedül pontos információk, ott pedig jelentős állami támogatásban részesültek a cégek a gazdaság fenntartása, a munkahelyek megőrzése érdekében. A gazdasági segélycsomag iránti kötelezettség lejárásával az elbocsátások feltételezhetően ott is elkezdődnek – mondta Brčerević.
A közgazdász szerint ilyen válságos időkben, ekkora termelés visszaesés mellett, a munkáltatás növelése lehetetlen. Másrészt, a szakszervezetek túlzásaitól sem kell pánikba esnünk, amelyek szerint a válság miatt több százezren maradnak Szerbiában munka nélkül.
– Pontos előrejelzést nehéz adni, de az én személyes becslésem alapján a GDP év végi 3 százalékos csökkenése várható, ez pedig feltételezhetően 1,5 százalékos munkanélküliségi rátának az emelkedésével jár. Ez annyit jelent, hogy a válság miatt 30 000–50 000 személy maradhat munka nélkül – jelentette ki a Brčerević.
Nyitókép: A szakember túlzónak tartja a szakszervezetek becslését a várható munkanélküliségről (Fotó: Dávid Csilla)
