Ma tartotta alakuló ülését a köztársasági képviselőház. A többpártrendszerben Szerbia területén ez a tizenkettedik összetételű parlament. Habár a június 21-én megtartott választásokon összesen 21 lista jelöltette magát, csupán 7 lista érte el a választási küszöböt, így három többségi és négy kisebbségi lista vesz részt a képviselőház munkájában. A rendelkezésre álló 250 mandátumból abszolút többséggel, a Szerb Haladó Párt (SZHP) 188 helyet tudhat magáénak.
A június 21-i választásokon történelmi sikert ért el a Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen 9 képviselővel vesznek részt az ország legmagasabb szintű törvényhozó szervének munkájában (Fotó: Ótos András)
Harminc év telt el azóta, hogy hosszú évtizedek után 1990-ben bebizonyosodott, hogy igény mutatkozik a politikai alternatíva iránt. És bár az akkori Jugoszlávia területén 1990 decemberében írták ki az első többpártrendszerű választásokat, ez jelentette az akkori szövetség végét is, hiszen Szerbiát (és Montenegrót) megelőzve, választásokat írtak ki Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina területén is. Az addig uralkodó Jugoszláv Kommunista Szövetség (JKSZ) veszített a választásokon, és kénytelen volt átengedni a hatalmat az újonnan alakult pártoknak.
Átalakult a JKSZ, belőle lett többek között a Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP). A kilencvenes években az akkori jugoszláv szövetségi államok közötti feszültség a választások idején csak fokozódott, számos incidens követte az akkori kampányt. Mégis akkor 71 százalékos volt a részvételi arány, és a szavazópolgárok 46 százaléka Szerbiában a SZSZP-re szavazott, így ők szerezték meg a 250 mandátum több mint kétharmadát, 194 képviselőt delegálhattak. Rajtuk kívül még a Szerb Megújhodási Mozgalom 19 képviselővel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 8 és a Demokrata Párt 7 képviselővel került be a parlamentbe. A többpártrendszerben az első parlamenti elnöknek Slobodan Unkovićot választották, akit hamarosan Aleksandar Banković váltott.
Fotó: Ótos András
A parlamenti választásokkal egy időben megtartották az államfői választásokat is, akkor a köztársasági elnöknek Slobodan Miloševićet választották. Az ezt következő időszakot az ország történelmének egyik legnehezebb időszaka követte. A többpártrendszer kezdetét a valamikori Jugoszlávia szétesése, a belviszályok, a délszláv háborúk jellemezték, tüntetések hada, a koszovói tartományban egyre gyakoribb zavargások... A kilencvenes években összesen 4 parlamenti választást tartottak meg, majd a 2000. október 5-e után, 2001 januárjában újabb rendszerváltás következett, amikor a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vette át a hatalmat. A demokratikus hatalmat a Szerb Haladó Párt pedig 2012-ben váltotta le, azóta nő az ő népszerűségük, így a legutóbbi választásokon a szavazatok 60,65 százalékával begyűjtötték a parlament 250 mandátumának majdnem kétharmadát, 188 képviselőt delegálhatnak. Korábbi koalíciós partnerül a Szerbiai Szocialista Párt és az Egyesült Szerbia közös listája ugyanakkor a szavazatok 10,38 százalékával 32 mandátumot tudhat magáénak. Míg a parlamentben teljesen újnak számító Aleksandar Šapić – Győzelem Szerbiáért lista a szavazatok 3,83 százalékával 11 képviselőt delegálhat.
A június 21-i választásokon történelmi sikert ért el a Vajdasági Magyar Szövetség is, hiszen a történelmi VMDK 1990-ben mutatott politikai sikere után most sikerült a vajdasági magyar kisebbségnek újra jelentősebb képviseletet megvalósítani köztársasági szinten, hiszen 9 képviselővel vesznek részt az ország legmagasabb szintű törvényhozó szervének munkájában. És mint azt Pásztor István, a VMSZ elnöke nemrégiben nyilatkozta, továbbra is az SZHP-vel koalícióban kívánnak politizálni, a kisebbség, Vajdaság és az ország érdekeit szolgálni.
A parlamentben jelen lesz még a Muamer Zukorlić – Csak előre lista, mégpedig 4 képviselővel, az Albán Demokrata Alternatíva 3 képviselővel, és Sulejman Ugljanin SDP Sandžak listája is 3 képviselővel.
Az új összetételű parlament első ülését a törvényelőírások szerint a korábbi összetételű parlament elnöke hívta össze. Ennek tett eleget Maja Gojković. A 12-dik összetételű képviselőház napirendjén a mandátumok hitelesítése szerepel, a parlament elnökének és alelnökeinek megválasztása.
Korábban ugyan felmerült annak lehetősége, hogy az alakulóülést a Száva Központban tartják majd a koronavírus-járvány következtében bevezetett óvintézkedések miatt, ám végül mégiscsak a parlament épületében, a tanácsteremben került sor az első ülésre, ahol a balkont is a képviselők rendelkezésére bocsájtották, hogy tartani tudják a képviselők között az előírt biztonságos távolságot.
