Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Kucsma bedobta a törülközőt

Bizonytalan a kelet-ukrajnai fegyverszünet sorsa, pedig Putyin és Zelenszkij is támogatja

Szabó József

2020. július 30., 18:22

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A fegyverszünetre válaszul aktivisták és katonák a „Nem adjuk meg magunkat” és „Oroszország megszálló” feliratú molinókkal tüntettek tegnap a kijevi kormányfői hivatal előtt (Fotó: AP via Beta)

A fegyverszünetre válaszul aktivisták és katonák a „Nem adjuk meg magunkat” és „Oroszország megszálló” feliratú molinókkal tüntettek tegnap a kijevi kormányfői hivatal előtt (Fotó: AP via Beta)

Távozott a délkelet-ukrajnai háborús konfliktus békés rendezését előkészítő csoport kijevi főembere. Leonyid Kucsma döntése meglepetés, és váratlan fordulat azok után, hogy épp a csoport közreműködésével sikerült kieszközölni egy új, mindenre kiterjedő fegyverszüneti megállapodást, amely a hét elején lépett életbe.

Váratlanul befejezte munkáját a minszki összekötőcsoport ukrán küldöttségének vezetője. Leonyid Kucsma nem indokolta meg nyilvánosan a döntést, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden elfogadott. Még nem tudni, ki veszi át a helyét a csoportban, amelyben Ukrajna mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is képviselteti magát. A minszki összekötőcsoport tevékenységének fő célja a délkelet-ukrajnai (Donyec-medencei) válság tárgyalásos rendezése.

A korábban hazáját államfőként irányító Kucsma távozása az ukrán delegáció éléről meglepő, hiszen éppen hétfőn lépett életbe egy átfogó(nak mondott) fegyverszünet a Donyec-medencében, ahol a többségben élő oroszok – Moszkva beleegyezésével és támogatásával – az évtized közepén önhatalmúlag saját „államot” kiáltottak ki, és azt fegyverrel védik. Azóta számtalanszor összecsaptak az ukrán hadsereggel, amely képtelen visszaállítani az állam szuverenitását a szakadárok ellenőrizte, s általuk Donyecki Népköztársaságnak nevezett térség fölött.

A délkelet-ukrajnai hadszíntéren változatos hevességű harcok dúltak az utóbbi bő hat évben, amelyek következtében már több mint 13 ezer ember meghalt, az anyagi kér értéke pedig dollármilliárdokban mérhető.

A konfliktus békés rendezésébe külső hatalmak is bekapcsolódtak, így Franciaország, Németország és Oroszország, ám megoldást még nem sikerült találni. Pedig (részben az ő közreműködésükkel) az ukrán központi hatalom és az ellene harcolók képviselői 2015 óta már két tucatnál is több tűzszüneti megállapodást kötöttek. Ezek azonban mindeddig kérészéletűnek bizonyultak.

A legutóbbi egyezség még tartja magát, bár már életbe lépése napján (hétfőn) az ukrán fél azzal vádolta meg az orosz szakadárokat, hogy Mariupoltól északra háromszor is megsértették a fegyverszünetet. A másik oldal tagad, sőt ukrán vádaskodásról, provokációról beszél, aminek szerinte a helyzet destabilizálása a célja.

A legújabb fegyverszüneti megállapodáshoz Kijev és Moszkva nagy reményeket fűz; a siker érdekében előzőleg Vlagyimir Putyin orosz és Zelenszkij ukrán államfő telefonon is egyeztetett. Az utóbbinak ráadásul különösen fontos a béke, hiszen a tavalyi elnökválasztási kampányban épp ez volt a legfontosabb ígérete. Részeredményeket ugyan sikerült már elérnie (a rendezésben résztvevő többi ország segítségével), ám az átütő siker még várat magára.

A háború 2014 tavasza óta tart; azután kezdődött, hogy röviddel előtte Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Moszkva tagadja, hogy bármilyen formában részt vesz a fegyveres konfliktusban és az Ukrajnától önkényesen elszakadt Donyecki Népköztársaság (oroszajkú szeparatistáinak katonai erővel történő) támogatásában, megsegítésében.

Az ominózus térséget, azaz a Donyec-medencéhez tartozó Donyeck és Luhanszk megye bizonyos részeit 2014 áprilisa óta tartják ellenőrzés alatt az oroszbarát szakadárok. Az ukrán fegyveres erők képtelenek legyőzni őket, mert Kijev szerint az ellenséget az orosz hadsereg támogatja, amit Moszkva tagad.

A válság politikai rendezése 2014 szeptemberében kezdődött, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőinek bevonásával, akik tevékenységükkel elindították a megbékélési (az úgynevezett minszki) folyamatot. Együttműködésük eredményeként már 2015-ben Minszkben béketervet fogadtak el az ukrajnai konfliktus lezárásáról. Az egyezség ellenére a háborúnak még nincs vége, sőt Zelenszkij módosítaná a minszki megállapodást. Ebbe Moszkva is beleegyezne, ám csak akkor, ha Kijev előzőleg megegyezik a szakadárok képviselőivel.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége