Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Társtalanok

Kedvenc olvasmányaim a 2019-ben megjelent magyar könyvek közül

Sándor Zoltán

2020. július 27., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Miért olvasunk?

Mert magával ragad bennünket a történet.

Mert elbűvöl az író stílusa.

Mert érdekes tudnivalókat tartalmaz számunkra az olvasmány.

Mert szórakozunk általa.

Nyilván egyetlen könyv sem tud maradéktalanul eleget tenni valamennyi olvasói elvárásunknak, egyéni ízlésvilágunk mellett még az is befolyásolja az olvasói élményt, mennyire tudunk ráhangolódni egy adott olvasmányra.

Megtörténhet továbbá, hogy megítélésünk szerint egy irodalmi mű tökéletesen meg van írva, a nyelvhasználata lebilincselő, a cselekménye izgalmas, a hősök szerepeltetése kiegyensúlyozott, a karakterek kidolgozottak, a történetvezetés pontos, a fordulatok jól időzítettek, a társadalmi háttér ábrázolása pedig árnyalt, egyszóval a kritikai szempontok figyelembe vételével minden tökéletes, és mégis, az összbenyomás mégsem nyűgöz le bennünket, a kötet valahogy sterilnek hat, túl „megcsináltnak”. Máskor épp a felsorolt tulajdonságok valamelyikének a hiánya miatt fanyalgunk egy olvasmányon, és az is megtörténik, hogy egy könyvnek számos hibáját fel tudjuk sorolni, mégis rajongunk érte.

Bárhogyan is próbáljuk tehát számba venni azokat az ismérveket, amelyek alapján minden egyes alkalommal meghatározhatnánk, hogy az elolvasott mű jó könyv vagy kevésbé az, arra kell ráébrednünk, hogy egy szint fölött az összhatást merőben a szubjektív szempontok döntik el. Legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk egy-egy olvasmány kapcsán meghatározni azokat az egyéni szempontokat, amelyek alapján megfogalmaztuk értékítéletünket.

Az elmondottak teljes mértékben vonatkoztathatók az általam olvasott, 2019-ben megjelent magyar nyelvű könyvekre. Van köztük nyelvileg és tartalmilag egyaránt magával ragadó, aztán hibái ellenére nagyon is szerethető, akárcsak szakmai szempontból tökéletesen megírt, lelketlensége okán azonban kevésbé élvezetes olvasmány. Éppen ezért az itt következő toplista nem a szerintem tavaly megjelent legjobb tíz magyar könyvet, hanem a számomra legnagyobb olvasmányélményt nyújtó tíz magyar könyvet tartalmazza. Megjegyezném, hogy bár meglehetősen sok kiadványt sikerült elolvasnom a tavalyi termésből, korántsem annyit, mint amennyit szerettem volna, ami nyilvánvalóan kihatott az összeállításra.

10. DÖME BARBARA: NŐK A CEKKERBEN

Döme Barbara Nők a cekkerben (Arany János Alapítvány) című novelláskötetében elsősorban szociális témákat jár körül és jelenít meg a maguk kegyetlen valójában, különös hangsúlyt fektetve a gyengébb nem helyzetének vizsgálatára. Az érdekfeszítő történetek hatásához sokban hozzájárul, hogy a szerző mindig kellő empátiával szól szerencsétlen hőseiről, akik számára nincs megkönnyebbülés, a novellák zöme rosszul végződik, és valamennyi szomorú történet hátterében ott lapul a szeretetlenség, mint minden tragédia ősforrása.

9. TÓTH KRISZTINA: FEHÉR FARKAS

A szociális szál egyáltalán nem áll távol Tóth Krisztina Fehér farkas (Magvető) című novelláskötetétől sem, amelyben a szerző a rá jól jellemző éleslátással ragad meg hétköznapi szituációkat, hogy életszerű történeteken keresztül meséljen korunk és környezetünk jellegzetességeiről, szereplői leginkább kisemberek, akik képtelenek kilépni sanyarú sorsuk örvényéből, s traumáikat cipelve magukkal, sodródnak az életben.

8. SCHEIN GÁBOR: MEGLESZÜNK ITT

Schein Gábor Megleszünk itt (Magvető) című regényének hősei napjaink egyik legkegyetlenebb, társadalmi szinten azonban még mindig nem elegendő figyelmet kiérdemlő jelenségével, a társtalansággal szembesülnek. Kiefer, a nővérét halálos betegségben elvesztő különc matematikatanár, munkahelyét hátrahagyva költözik vidékre, míg Ágnes ügyvéd férje zűrös ügyei miatt kerül ugyanoda. Vajon két sérült léleknek mennyi esélye van egymásra találni? Az író három lezárást kínál fel: ebből kettő „halálváltozat”, egy pedig „életváltozat” a boldogság lehetőségének felvillantásával.

7. BÁNKI ÉVA: ÖSSZETÖRT IDŐ

Bánki Éva Összetört idő (Jelenkor) című regénye az úgynevezett Idő-trilógia záró kötete. Őslakó szorgok, betelepülők, elhallgatott titkok, megmásított múlt, az újrakezdés lehetősége, az örök ifjúság iránti vágy sorakoznak a regény lapjain. „Ám miközben mindenki önfeledten játszik az idővel, észre sem veszik, hogy a jelen feladatai mindennél sürgetőbbek.” Történelmi regény vagy fantasy az Összetört idő? Attól függ, hogyan olvassuk, annyi azonban bizonyos, hogy Riolda korai középkorban játszódó kalandjai mindvégig párbeszédet folytatnak jelenünkkel.

6. KOVÁTS JUDIT: HAZÁTLANOK

Akárcsak előző két művében, Kováts Judit Hazátlanok (Magvető) című regényében is a második világháború alatt és az utána következő átmeneti időszakban játszódó események emberközeli feldolgozása által igyekszik bővíteni történelmi tájékozottságunkat, nem kevésbé segíteni a társadalom szembesülését egy zavaros időszak okozta traumákkal. A Hazátlanok egyszerre olvasható családregényként és történelmi regényként, mindkét esetben egy közösség – a szlovákiai németség – hanyatlásának története rajzolódik ki az olvasó előtt.

5. HÁY JÁNOS: KIK VAGYTOK TI?

Végtelenül megosztó Háy János Kik vagytok ti? (Európa) című kötete. A Kötelező magyar irodalom alcímet viselő művel a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy egyéni szemszögből és olvasmányos stílusban megírja a magyar irodalomtörténetet. A hivatásos irodalomtörténészeknek valószínűleg ezer sebből vérzik ez a Háy-vállalkozás, mert miért ilyen hangnemben?, miért ilyen nyelvhasználattal?, miért csak a választott szerzők feldolgozásával? stb. Igen, a kötetnek sok minden felróható, csak egy valami nem: az, hogy enged közömbösnek maradnunk. Ha félretesszük a témával kapcsolatos előítéleteinket, akkor jót fogunk szórakozni. A Kik vagytok ti? hol megnevetett szellemességével, hol lehengerel információáradatával, hol felbosszant egy-egy állításával, egy azonban biztos: mindvégig lendületes Háy-próza hömpölyög a lapokon.

4. DARVASI LÁSZLÓ: MAGYAR SELLŐ

Darvasi László Magyar sellő (Magvető) című regényében a hatalom és az egyén viszonyát taglalja. A 19. század elején egy képzeletbeli német kisvárosban játszódó történet központi figurája egy mindenható gróf, aki hatalmát a mindenre elszánt grófi intéző, az udvari tortúramester, valamint a megtört és megfélemlített alattvalók sokasága által biztosítja, utóbbiak egyszerre az uralkodói önkény áldozatai és biztosítói. A meglehetősen nyersen ábrázolt kegyetlenkedéseknek külön hangsúlyt ad a mű lebilincselő lírai nyelvezete, ami mindvégig magához láncolja az olvasót.

3. BODOR ÁDÁM: SEHOL

Bodor Ádám Sehol (Magvető) című novelláskötetében hamisítatlan bodori környezetben járunk, ahol a groteszkbe hajló élethelyzetek meseszerűsége keveredik a közép-kelet-európai (poszt)kommunista valóság sajátos légkörével. A szerző a közép-kelet-európai valóság szépségét és tragikumát, az itt élő ember kiszolgáltatottságát és erkölcsét, önmagának teremtett világa ellentmondásait rajzolja meg történeteiben. A bodori világ elhelyezkedését ebből kifolyólag nem földrajzi tájakon, megfelelőjét nem a külső világban, gyökerét pedig nem a társadalmi környezetben, hanem sokkal inkább a ká-európai ember lelkületében kell keresni. Ott kezdődik minden. És ott is ér véget. A Sehol bennünk van.

2. BARNÁS FERENC: ÉLETÜNK VÉGÉIG

Barnás Ferenc Életünk végéig (Kalligram) című regényének főhőse az életközepi válságban levő, családtagjaival bonyolult viszonyban élő, betegséggel küzdő filozófiatörténész, aki beleszeret egy nálánál jóval fiatalabb antropológusnőbe. A legmegragadóbb a műben annak lényegre törő, szikár nyelvezete, a hang, amelyen a szerző megszólaltatja elbeszélő főhősét, egy-egy állapot, szituáció vagy emlék sallangmentes megfogalmazása, a hősök tűpontos ábrázolása, nem utolsósorban a dinamikus, életszerű párbeszédek. Amellett, hogy technikai értelemben szinte tökéletesen megírt mű, az Életünk végéig nagy erénye, hogy az egyéni történetből képes rámutatni az általánosra. Főhőse szerelmi kapcsolatának ecsetelésével, a népes családon belüli viszonyok taglalásával, akárcsak a munkaügyi, baráti, orvos-páciens közötti és egyéb emberi kapcsolatok érzékeltetésén keresztül az olvasó a mai magyar társadalom politikailag és kulturálisan teljesen megosztott világába is bepillantást nyer.

1. CSABAI LÁSZLÓ: A VIDÉK LELKE

A huszadik század mozgalmas társadalompolitikai változásainak kiszolgáltatott vidéki kisemberek mindennapi küzdelmeibe nyújt betekintést Csabai László A vidék lelke (Magvető) című kötete. A hármas történetek epizodikusan építkeznek, és ez a filmszerű jeleneteket idéző elbeszélői technika lehetővé teszi a szerző számára, hogy a hősök révén, különböző nézőpontból láttatva az eseményeket, érzékeltesse a kor és a hely jellegzetességeit, amelyeket a turbulens történelmi időkben gyakran az elnyomás, félelem és kiszolgáltatottság határoz meg. A huszadik század negyvenes éveitől napjainkig ívelő történetek többnyire egy nyomasztó világ körvonalait rajzolják meg előttünk. A szerző által jól ismert vidék lakója, a kisvárosok, falvak és tanyák népe kénytelen egyfolytában alkalmazkodni a társadalmi háttér állandó változásához. A folyamatos átalakulásban valami azonban mégis változatlan marad: a vágy egy méltóbb életre.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége