A hazai idegenforgalom újrakezdésére csak jövő márciustól lehet számítani – mondta Rasim Ljajić kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter a Pink televízió vendégeként, ahol a kivitel és a behozatal csökkenéséről, a kiskereskedelem növekedéséről és az idegenforgalmi ügynökségek kilátástalanságáról is beszélt.
SIKERT BUKÁS KÖVETETT
A hazai idegenforgalom hihetetlen eredményeket ért el az év elején: januárban a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 28 százalékos növekedést mutatott az előbbi évhez viszonyítva, februárban pedig ez az emelkedés 18 százalékos volt – emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra Ljajić. A sikeres kezdést követően azonban a pandémia szinte lenullázta a fejlődésben levő ágazat bevételeit: áprilisban és májusban csaknem 95 százalékos visszaesést jegyeztek a Szerbiában eltöltött vendégéjszakák számát illetően – tette hozzá a miniszter. Kiemelte, hogy a járványhelyzet miatt lehetetlen érdemlegesen összehasonlítani a hazai idegenforgalom idei teljesítményét az előző évek mutatóival.
Ljajić szerint a szerbiai idegenforgalom újraindulására leghamarabb 2021 márciusában lehet számítani. Az idei év kiesését hazai turistákkal igyekeztek pótolni, az államilag támogatott üdülési utalványok által. A járvány újabb hullámával azonban ezek iránt is csökkent a kereslet – tette hozzá. Újságírói kérdésre, miszerint az érdeklődés hiányának hátterében a hazai vendégfogadók drágítása is állhat, azt felelte, hogy az árak alakulása olyan morális kategória, amire az állam nem tud kihatni. Tény, hogy a legnagyobb érdeklődés a magasan minősített szálláshelyek iránt volt, amelyek a járványhelyzet miatt keletkezett károkon az árak emelésével igyekeztek enyhíteni – mondta a miniszter.
Vitathatatlan viszont az is, hogy a szerb turistákat továbbra is jobban vonzza a görög és a horvát tengerpart, mint a hazai desztinációk. Ezen sem a járványhelyzet, sem az állami intézkedések nem változtattak, amelyek az idén kifejezetten szorgalmazták az itthoni üdüléseket – hangsúlyozta Ljajić.
GYORSAN FOROG A KERÉK
Az emberek érdeklődését igyekeztek kihasználni az idegenforgalmi ügynökségek is, amelyek már a járvány első hullámát követően problémákkal küszködtek. A határok megnyitását követően nagy lendülettel kezdtek neki a külföldi utak megszervezésének, és igyekeztek pótolni a járványhelyzet okozta kieséseket. Az újabb határzárak azonban végleg csődbe sodorhatják az idegenforgalmi ügynökségeket – jelezte a problémát a miniszter, aki szerint félő, hogy immár nem elegendőek a korábban meghozott állami határozatok. Emlékeztetett, hogy a rendkívüli állapot idején lehetővé tették, hogy az utasok másfél éves határidőn belül elhalaszthatják a befizetett üdülésüket, és akár új úti célokat is választhatnak a lefoglaltak helyett. Azt is előirányozták, hogy amennyiben nem valósul meg az utazás, visszakaphatják a pénzüket. Mindez azonban mára már sokkal összetettebbé vált, hisz a március 15-e után lefoglalt üdülési csomagokat is kénytelenek lemondani az ügynökségek – ismertette a „drámai helyzetet” Ljajić.
– Az Aleksandar Vučić államfő által bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések az ügynökségekre is vonatkoznak majd, de egyértelmű, hogy jelentős számú agenció így is bajban lesz. Nekünk ez nem áll érdekünkben, hisz 6-7 ezer ember dolgozik ezekben az ügynökségekben. Csődeljárások esetén problémánk lesz a már lefoglalt üdülések megtérítésével is, így mindent megteszünk, hogy ezt elkerüljük, és segítsünk a még működő ügynökségeknek – nyomatékosította álláspontját a miniszter.
Ljajić elmondta azt is, hogy az össz gazdasági helyzetet elemezve jelenleg „szerencse a szerencsétlenségben”, hogy a turizmus által megvalósított bevételek nem hatnak ki jelentősen a bruttó hazai termék alakulására, hisz a spanyolokkal, olaszokkal, horvátokkal, görögökkel és Montenegróval ellentétben területeinken nem az idegenforgalom biztosítja elsődlegesen az emberek megélhetését.
CSÖKKENÉSEK ÉS NÖVEKEDÉSEK VIHARÁBAN
Májusban a kiskereskedelmi ágazat 4,7 százalékos növekedést mutatott országunkban – mondta a miniszter. Ljajić szerint ez várható volt, hisz az emberek a jelenlegi helyzetben mellőzik a luxustermékek vásárlását, kerülik a vendéglők látogatását és inkább kis- és nagykereskedésekben szerzik be a mindennapjaikhoz szükséges dolgokat. Ezt alátámasztja az az adat is, hogy a ruházati cikkek és a bútorzat eladási adatai viszont jelentősen csökkentek.
Ugyanakkor a külkereskedelmi forgalom is lecsökkent. A kivitel 8,7 százalékkal, a behozatal pedig 7,1 százalékkal kevesebb a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a mutatókat a miniszter, aki szerint számunkra a leglényegesebb Németország és Olaszország gyors helyreállása, hisz ezeken a területeken valósul meg összkivitelünk 23 százaléka. Minden reményünk abban van, hogy a napokban jóváhagyott gazdaságélénkítő csomagok által mielőbb helyreáll az Európai Unió gazdasága – fejtette ki véleményét a miniszter.
