2024. április 26., péntek
ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ

„Átléptük a bűvös határt”

Az Újvidéki Színház minden dolgozója, a portaszolgálat kivételével, jelen pillanatban szabadságon van. Nyáron ilyenkor a színházak alkalmazottjai különben is szabadságra mennek. Most mindenkinek ki kell használnia a szabadságának azt a részét, amelyre július 15-étől augusztus 3-áig jogosult.

Venczel Valentin (Bozsoki Valéria fotója)

Venczel Valentin (Bozsoki Valéria fotója)

– Én Magyarországra jöttem, de gyakorlatilag dolgozom: párhuzamosan követem Egerben két fesztivál, az Agria Nyári Játékok Országos Operett és Musical Fesztivál programját és a pincefesztivál műsorát – mondta a telefoninterjúban Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója, majd hozzáfűzte: az Agria játékok az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, a pinceszínház fesztivál pedig a 10. évfordulóját.

A pinceszínház fesztivállal megállapodtunk a következő nyárra vonatkozó közös terveinkről. A próbák márciusban kezdődnek majd az Újvidéki Színházban. Valószínűleg Az össztánc című nonverbális produkció lesz az, amelyiket közösen készítjük az Újvidéki Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészeivel, valamint néhány független színésszel. A produkciót Újvidéken és Vajdaság-szerte számítjuk bemutatni, 2021 nyarán pedig meglesz az egri/magyarországi turné. Ezt a közös munkát most alaposan és részletesen megbeszéltük. Bizonyos nyomás alatt vagyok ugyanis, amit úgy fogalmaztam meg magamban: helyzetünket jellemzi a tervezés, a halasztás, az újra halasztás és az újratervezés. De nem szűnhetünk meg álmodni!

Továbbra is készülünk a kisvárdai fesztiválra, ahol augusztus 28-án várják a fellépésünket. Mivel a magyarországiak is szigorították az országukba való belépést, a szervezők felajánlották: amennyiben szükség lesz a koronateszt elvégzésére, a kisvárdai fesztivál vezetősége hajlandó lesz fedezni a tesztelés költségeit. Ez a végtelenül pozitív nagylelkű kiállás részükről pont azt mutatja, hogy a fesztivál szervezőinek eltökélt szándéka, hogy a rendezvény megvalósuljon.

Mi a sorsa a Parasztopera produkcióknak?

– Szeptember 8-ára tervezzük a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen létrehozott, Keresztes Attila rendezte Parasztopera bemutatóját Újvidéken, azzal, hogy már szeptember 1-jén hozzá kell fogni annak előkészületeihez: a díszleteket áthozzuk Szegedről, és kezdjük a próbákat. Egy szegedi újságírónő egy ottani médiumban közzétette azt a „hírt”, hogy Szerbiában minden színházi rendezvényt lemondtak az év végéig. Ez természetesen nem így van, és természetesen zavart keltett szegedi partnereinknél, de én meg tudom erősíteni, hogy mi mindent megteszünk, hogy Pintér Béla Parasztoperája bemutatásra kerüljön. A szeptember 4-étől 8-áig megrendezésre kerülő Čortanovci Új Várszínházfesztiválon (Novi Tvrđava teatar) szeptember 8-án a Parasztopera lesz a fesztivál záró előadása, és egyben ez lesz a produkció első újvidéki bemutatója is. A második bemutatóra az Újvidéki Színházban 9-én kerül sor, a röpríz pedig ugyanott lesz 10-én.

Emellett milyen fesztiválokra „számítanak” még?

– Szeptember második felében mégis megtartják Macedóniában a már elnapolt Preszpai Fesztivált, amelyen a Kovácsok című előadással lépünk fel. A Hair (Haj) musical előadása, amelyet az újvidéki Ifjúsági Színházzal készítettünk, egyelőre be van fagyasztva.

A Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválját, amely 70. születésnapját ünnepli, Nagybecskereken kellett volna megtartani. Új időpontja: október 22-étől 25-éig.

Újvidék város szabadtéri színpadának a megépítése most leállt, a kezdő munkálatokat végezték csak el. Augusztus elejétől kezdődtek volna a fellépéseink a szabadtéri színpadon. Ez az időpont azonban csúszik.

A színházunk társulata nem lép színpadra az idei Sterija Játékok rendezvényen, de a színházunk helyszíne lesz a Sterija Játékok három előadásának.

Milyen lesz az új idény kezdése?

– A 2020/2021. évadot szeptemberben új darab próbáival kezdjük. A Paravánokat Dino Mustafić rendező állítja színpadra. Ebben a produkcióban szó szerint az egész társulat szerepel. A Synergy fesztivált megelőzően azonban, november 1-je előtt leállunk e darab próbáival, hogy a már régóta próbált, a járványhelyzet miatt megszakított Rinocérosz előadás készítését befejezzük és bemutassuk.

Hogyan folytak a próbák?

– A legnagyobb veszélye ennek a helyzetnek, hogy egy kicsit túl régóta tart a virtuális lét. Az én szükségleteimhez képest, úgy érzem, szakmabeli kollégáimmal – a közvetlenség megvonása miatt – régóta el vagyunk idegenítve egymástól. Az ember ember által való elkülönítésének nem látszik a vége. Mi szájmaszkkal próbáltunk, és ez nagy feszültséget okozott a színészek között. A színész művészete, mestersége kultikus tevékenység, amelyet néha szakrális cselekedetnek is lehet minősíteni. Nemcsak a testével és lelkével, hanem teljes valójával van jelen a jó színész azokban a pillanatokban, amikor ez a szakralitás létrejön. Egyiket sem lehet nagy kitárulkozás nélkül végezni.

 A járványhelyzet az Újvidéki Színháznak sok idei tervét meghiúsította?

– Az Újvidéki Színház tavalyi évadában, amely mögöttünk van, az Anna Karenina című előadással Szerbia vonatkozásában egészen különös produkciót hoztunk létre. Sajnálom, hogy ezt az előadást a járvány miatt széles körben nem tudtuk bemutatni. Hasonló a véleményem a Lénárd Róbert rendezte Piszkos Fred, a kapitány című Rejtő Jenő-darabról. Nulla költségvetésű, de maximális művészi teljesítményű produkció! Sajnos az említett helyzet miatt a kedves közönségből nem látták elegen.

Így járt a Hair (Haj) c. musical is, az újvidéki Ifjúsági Színház és a mi színházunk társulatának országos feltűnést keltő koprodukciója. Ez a darab a Hegedűs a háztetőn után egy méltó összefogása, kiváló teljesítménye volt a székvárosi színházi társadalomnak. Még egy koprodukciót említek: Elor Emina színművésznő szerepel Aleksandar Tišma Upotreba čoveka c. művéből készült előadásban, amelyet Boris Liješević rendezett. A Novi Tvrđava teatar, az Újvidéki Színház, a Grad teatar Budva és az East West Centar Sarajevo közös munkájával valósult meg. A šabaci, čortanovci, szarajevói és montenegrói vendégszerepléseket azonban el kellett napolnunk.

A tavalyi szezon első felében március elejéig valójában az azonos időszakhoz képest jóval több előadást, bemutatót hoztunk ki, az mind egy pillanat alatt leállt…

Egyes színházak ezekben a hónapokban online előadásokkal tartották a kapcsolatot a közönséggel…

– Mi ezt nem tettük, mert az online előadások megvalósításához nekünk nincsenek eléggé minőséges felvételeink. És ezt nem tettük azért sem, mert ez egy másik műfajt jelentene. Úgy gondolom, a színháznak nem szabad belesétálni abba a csapdába, hogy lemondjon a közönségével való közvetlen kapcsolatról. Ha lemond arról, hogy mindenféle közvetítő nélküli kapcsolatot teremtsen a közönségével, akkor lemond a maga lényegi létezésének alapjáról – ha tartós állapottá válik ez a szociális elkülönítés és elkülönülés szükséglete. Véleményem szerint, már most ez a több hónapja tartó helyzet nagyon nehezen orvosolható károsodásokat okozott a színház és a közönség relációján. Ha ez eltart még hosszabb ideig, akkor nagyon alapos újragondolásokra lesz szükség. Ezek a színház létezésének a lényegét fogják érinteni. Mi már átléptük azt a bizonyos bűvös határt, amelyikben azok színházak fognak megmaradni, melyeket a saját közönségük megment, és az a színház fog működni a továbbiakban is, amelyiknek van egy hűséges közönsége.