Az év elejétől július közepéig az országban 12 185 vállalat jelentette be tevékenységének ideiglenes szüneteltetését. A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) adatai szerint 2019 folyamán nem nyújtottak be ennyi kérelmet, tavaly ugyanis 10 315 cég és vállalkozó igényelte az ideiglenes munkaszünetet.
Érdekes, hogy a tevékenységüket szüneteltető vállalatok listáján csaknem 5 ezer olyan cég és vállalkozás szerepel, amely informatikai szolgáltatással, programozással, tanácsadással és ügyintézéssel foglalkozik. Ezeknek a száma meghaladja a munkaszünetet igénylő, vendéglátóipari tevékenységgel regisztráltaknak a számát. A szakemberek szerint az adatok arra engednek következtetni, hogy a vállalatok nem csupán a járványhelyzet következményeként kerültek lakat alá.
A március 1-jétől érvénybe lépett új rendelkezések ugyanis előírják, hogy a vállalatoknak meg kell felelniük az úgynevezett önállósági felmérés követelményeinek. Egyes híresztelésekkel ellentétben az újonnan meghatározott 9 kritériumnak nemcsak azoknak kell eleget tenniük, akik átalányban adóznak, hanem a könyvelést vezető vállalkozásoknak is – magyarázta Kovács Zsuzsanna temerini könyvelő.
Kovács Zsuzsanna (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Az önállósági teszt követelményei minden vállalatra érvényesek, kivételt csupán a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozók képeznek, illetve eleve nem vontakozik a jogi személyként regisztrált társaságokra (korlátort felelősségű társaságokra, részvénytársaságokra). Az új rendelkezések többek között előírják, hogy az önállónak tekintett vállalkozó nem végezheti a munkáját a megrendelő által biztosított helyiségekben és eszközökkel, de az is gyanús, ha a megrendelő cég vagy vállalkozás biztosítja számára a szakmai továbbképzéseket. Az egyik legfontosabb kritérium kimondja, hogy „önállótlannak” nyilvánítható a vállalkozó, ha a könyvelési év ideje alatt megvalósított összjövedelmének legkevesebb 70 százaléka egy megrendelő révén valósult meg. Hasonló indíttatású az a követelmény is, amely a munkanapok számához köti a megrendelő és megbízott viszonyának elemzését: ha a vállalkozó egy év alatt 130 munkanapnál többet dolgozik ugyanannak a megrendelőnek, a rendelkezések szerint nem tekinthető önállónak. Felülvizsgálhatják a megbízatási szerződést is. Amennyiben ugyanis a szerződés valamely tétele teljes mértékben vagy részlegesen tiltja a vállalkozónak, hogy más megrendelőtől is vállaljon munkát, akkor ez is bizonyíthatja, hogy mesterségesen létrehozott munkaviszony áll fenn a szerződő felek között. Mindezen kritériumok között szerepel például az is, hogy ha a vállalkozó szabadságának idejét vagy mennyiségét a megrendelő határozza meg, akkor nem tekinthető önállónak. A teszt követelményeit akkor sem teljesíti a vállalkozó, ha a megbízatási szerződésben megfogalmazottak szerint a járandósága nem csökken arányosan a szabadnapok számának növekedésével. A rendelkezések az önállóság bizonyítékaként említik viszont az üzleti kockázat felvállalását – sorolta a Green könyvelőiroda tulajdonosa.
Amennyiben a vállalkozót a rendelkezés 9 kritériuma közül 5 esetében „önállótlannak” nyilvánítják az illetékes szervek, akkor a törvény értelmében elsősorban pénzbírsággal sújthatják – tette hozzá a szakember. Emellett a megrendelő és a megbízott munkaviszonyából származó összjövedelemre további 20 százalékos adót számolnak fel, és elszámolásakor nem veszik figyelembe az egyébként elismert költségeket sem. A megrendelőt terhelik továbbá az újraszámolt nyugdíjbiztosítási járulék kifizetésével is – ismertette az „elbukott önállósági teszt” következményeit Kovács Zsuzsanna.
– Véleményem szerint az intézkedéseket a megelőzés céljából vezették be, ugyanis jelenleg minálunk még nem jellemző az, hogy a cégek a munkásokat vállalkozókként alkalmazzák. Ebben az esetben a cég megrendelőként szerepel a jogviszonyban, és nem köteles teljesíteni a munkás védelmére irányuló rendelkezéseket. A vállalkozó önmaga után adózik, fizeti a járulékokat, az alkalmazó cég pedig bármely pillanatban, minden következmény nélkül felbonthatja a megbízatási szerződést. Az ilyen jellegű alkalmazásból Magyarországon egy időben sok probléma adódott, hisz a megbízott vállalkozókat nem világosították fel az összjövedelmük alapján elszámolt adók és járulékok nagyságáról, így sokan az év végi elszámolások alkalmával szembesültek az addigra jócskán felhalmozott adósságukkal. Szerbiában eddig inkább azért szaporodtak mesterségesen az átalányosan adózó vállalkozók, hogy könnyebben készpénzhez jussanak a cégek – tette hozzá a könyvelő.
Az első fél évben ideiglenesen bezárt vállalatok tevékenységeinek elemzése arra figyelmeztet, hogy területeinken a legtöbb visszaélés az IT-szektorban történt. A nagy informatikai cégek ugyanis előszeretettel alkalmaztak egyéni vállalkozókat, akik teljes egészében függtek a megbízóiktól. Önmaguk után adóztak, és a munkáltató és munkás között megkötött, törvényes szerződésekre jellemző kölcsönös védelem sem illette meg őket.
