A hivatalos napi koronajelentés értelmében 24 óra leforgása alatt 9910 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 392-nek az eredménye volt pozitív (4 százalék). Lélegeztetőgép segítségére a légzésben 184 páciensnek van szüksége, héttel többnek, mint egy nappal korábban. Egy nap alatt 10 személy hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel 452-re növekedett az elhunytaknak a száma, a halálozási arány 2,25 százalék. Jelenleg 4716 személyt gyógykezelnek kórházban. Míg néhány nappal ezelőtt még „csak” 570 volt a fertőzött egészségügyi dolgozóknak a száma, pénteken már 649 megbetegedett egészségügyi dolgozót tartottak nyilván.
Zlatibor Lončar miniszter (Fotó: Beta)
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a napi helyzetelemző jelentés ismertetését követően megismételte korábbi kijelentését, hogy a számok magukért beszélnek.
A folytatásban kérdező újságírók egyike arra volt kíváncsi, hogy Szerbiában milyen céllal boncolják azoknak a személyeknek a holttestét, akik Covid–19-ben betegedtek meg, majd később elhunytak. Ilyen jellegű boncolásokról számolt be ugyanis Miljko Ristić szívsebész néhány nappal ezelőtt. Zlatibor Lončar az illetékes szerbiai intézmények vezetőinek ezzel kapcsolatos, írásos válaszára hivatkozva közölte: senki sehol Szerbiában nem végez ilyen jellegű boncolást, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt nem javasolja. A világon 2-3 ország végez ilyen jellegű boncolást, tette hozzá a miniszter, majd aláhúzta: akárki is állítja azt, hogy Covid–19-ben elhunyt személy holttestét boncolta, nem mond igazat.
Válaszolva a következő újságírói kérdésre, hogy az összes SARS-CoV-2-pozitív páciens közül hányan hunytak el közvetlenül a vírus okozta betegség következtében, tekintettel arra, hogy az olaszországi illetékesek elmondása szerint az említett országban ez az arány meghaladja a 89 százalékot, közölte: erre a kérdésre azért lehetetlen érdemben válaszolni, mert ennek alapfeltétele éppen a boncolás.
5-10-SZER TÖBB FERTŐZÖTT
A péntek óta hatályos korlátozó intézkedések hatása akkor kezd megmutatkozni, ha elkezd csökkenni a fertőzötteknek a száma, ugyanakkor ez még nem elegendő, a válságstáb akkor lesz elégedett, ha egy nap az újonnan azonosított fertőzötteknek a száma 0 lesz, erre pedig biztosan hosszabb idő után kerül sor – mondta Darija Kisić Tepavčević epidemiológus, a válságstáb tagja.
Azzal kapcsolatban, hogy a napi koronavírus-jelentésekben feltüntetett, az elmondások szerint 24 óra leforgása alatt elvégzett összes koronavírus-teszt közül mennyi a PCR- és mennyi a szerológiai teszt, a szakértő kifejtette, hogy a legmegbízhatóbb a PCR-teszt, míg a szerológiai tesztet csak irányadás céljával végzik el, ám az nem alapja a diagnózis felállításának.
– A napi jelentésben az elvégzett PCR-tesztek számát tüntetik fel. A közzétett szám magába foglalja az indikáció okán elvégzett teszteket, de azokat is, amelyeket a polgárok kérésére végeznek el az országban, valamint azokat, amelyekkel a korábban megbetegedett páciensek fertőzöttségi státuszát ellenőrzik – magyarázta Darija Kisić Tepavčević, aki szerint a fertőzöttek száma valójában 5-10-szer nagyobb annál, mint amennyit a tesztek segítségével azonosítanak.
Az epidemiológus szavai szerint azokon a munkahelyeken, ahol arra lehetőség van, járványügyi szempontból jó lenne lehetővé tenni az alkalmazottak számára, hogy otthonról végezzék a munkájukat, hiszen az a legfontosabb, hogy mindenhol csak annyi személy legyen jelen, amennyinek nagyon muszáj.
Zlatibor Lončar egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy aki csak teheti, otthonról dolgozzon, majd a tesztekkel kapcsolatos egyik-másik újságírói kérdésre reagálva felháborodottságának adott hangot, amiért az újságírók egy csoportja továbbra is azzal gyanúsítja az illetékeseket, hogy nem tesztelnek mindenkit, akit tünetei alapján indokolt lenne. Az egészségügyi miniszter elmondása szerint mindenki, akinek valamilyen tünete van, annak súlyosságával összhangban részesül orvosi ellátásában, vagy gyógyszeres kezelésben, függetlenül attól, hogy elvégezték nála a tesztet vagy sem. A miniszter nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy míg a jelentésben néhány nappal ezelőtt az aktív eset elnevezéssel sorolták be a páciensek egy részét, ez mostanra minden indoklás nélkül megváltozott, és ugyanezeket a pácienseket a kórházban elhelyezett páciens rubrikában tüntetik fel.
Goran Stevanović infektológus szerint egyelőre semmi nem támasztja alá, hogy a szúnyogok terjesztik a vírust. A válságstáb tagja arról is beszámolt, hogy továbbra is több férfi betegszik meg, min nő – ez az arány hatvan a negyvenhez –, és a férfiaknál a nőkhöz viszonyítva súlyosabb tünetek alakulnak ki.
IDÉN NYÁRON ELMARADNAK A BULIK
Pénteken hatályba léptek az ország egész területén érvényes járványügyi korlátozások – a gyülekezési szabadság zárt helyiségben és a szabadban, legfeljebb 10 személyben történő korlátozása, továbbá a védőmaszk kötelező viselése zárt helyiségekben, valamint a szabadban, amennyiben nem lehet biztosítani az ugyanazon a helyen tartózkodó polgárok közötti másfél méteres távolságot. Hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az említett intézkedéseknek megmutatkozzon a hatása – fejtette ki a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Predrag Kon járványügyi szakértő, az egészségügyi válságstáb tagja, megismételvén korábbi kijelentését, hogy Belgrádban a vírus áttörte a járványügyi gátat, vagyis bárki fertőzött lehet, és ennek a szempontnak a nyomán kell mindenkinek viselkednie. Belgrádban az említett intézkedések már korábban hatályba léptek, mégis a hatásukat egyelőre nem érezni – tette hozzá a szakértő.
Predrag Kon megerősítette, hogy a válságstáb egyelőre nem foglalkozik a mozgásszabadság kijárási tilalom formájában történő korlátozása elrendelésének a lehetőségével, ugyanakkor nem kizárt, hogy adott esetben napirendjére tűzi ezt a kérdést. Minden attól függ, hogy miként alakul a járványügyi helyzet, habár a társadalom nem működhet úgy, hogy állandóan rendkívüli állapot van hatályban – nyomatékosította Predrag Kon.
– A márciusban elrendelt rendkívüli állapot megszüntetése után történelmi hibát követtek el azzal, hogy tévhitben ringatták magukat: a járvány is véget ért. Bizonyos dolgokat másként kellett volna csinálni – fogalmazott Predrag Kon.
A szakértő értékelése szerint a helyzet jóval súlyosabb, mint amilyen márciusban és áprilisban volt, mivel a vírus jelenleg szabadon terjed a társadalomban. Ezért fontos viselni a védőmaszkot, a szabadban akkor, ha a személyek közötti távolság nem haladja meg a másfél métert – ismételte meg sokadszorra Predrag Kon, hozzátéve, hogy ezen a nyáron mindenki felejtse el a különböző bulikat, alkalmi rendezvényeket, illetve a többi, magán szervezésű összejövetelt, ezeknek a megtartására ugyanis nincsen lehetőség, tetszik ez valakinek vagy nem.
A SÚLYOSABB BETEGEK IS AZ ARÉNÁBA KERÜLNEK
A belgrádi Štark Arénában mostantól nemcsak a tünetmentes vagy az enyhe tünetekkel kezelt pácienseket helyezik el, hanem a súlyosabb állapotban lévő betegeket is, ezt a Zlatibor Lončar és a Covid-kórházak vezetői közötti egyeztetést követően erősítették meg. Mivel olyan páciensekről van szó, akiknek oxigénterápiára is szükségük van, megkezdődött a szükséges berendezéseknek a felszerelése.
A Munkaegészségügyi Intézetben és a Szerbiai Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinikáján szintén Covid-pácienseket helyeznek el, a szükséges előkészítő munkálatokat már befejezték – derült ki az egészségügyi minisztérium közleményéből. Belgrád mellett a čačaki és a šabaci Covid-kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ezért elkészítették a páciensek más kórházakba való átszállítását koordináló terveket.
