A koronavírus miatt keletkezett helyzet több ponton is érintette a pacséri református egyház, illetve gyülekezet életét, mint ahogy a közösség által működtetett, a magyar kormány anyagi támogatásával fenntartott Csemete Játszóház idei félévét. A számos kihívás mellett sajnos ezúttal elmaradt a konfirmáció, a gyülekezeti tagokat megmozgató, a gyerekek által várva-várt nyári tábor is, de mindennek ellenére igyekeznek venni az akadályokat, nyilatkozta Csányi Erzsébet lelkésznő.
– Amikor elkezdődött a járványtól való aggodalom okán elrendelt tanítási szünet, majd az online oktatás, a játszóház óvónője, Holló Krisztina is a gyermekek életkorához alkalmazkodva áttért a digitális kapcsolattartásra. A szülőkön keresztül tehát az internet segítségével juthatott a 12 gyermek a feladatlapokhoz, a színezőkhöz, a bibliai történetekhez, az óvónő verseket, zenéket, mesét olvasott fel. Így igyekeztünk azt biztosítani, hogy a helyzet ellenére a gyerekek ne zökkenjenek ki a munkavégzés menetéből, adott esetben a fejlesztő feladatokból – tudtuk meg a lelkésznőtől, aki elárulta azt is, hogy a szülők rátermettségének köszönhetően sikerült megbirkózniuk a gyerekeknek a feladatokkal.
– Mivel a szülők az ifjabb generációhoz tartoznak, és jártasak a digitális világban, a gyerekek rajtuk keresztül rendkívül könnyen vették az akadályokat. Elmondásuk szerint a gyerekeknek nagyon tetszett, hogy az óvónéni meséli a mesét, és hallják a hangját. Nagy bánatunkra az idén elmaradt a hagyományos évzáró műsorunk, de a korábban elkészített munkákat kézhez kapták a csemeték. Illetve ami a legfájdalmasabb pontja az idei félévnek, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően március végére elkészült, felszerelt, és bebútorozott mozgáskészség-fejlesztő termünket sem tudtuk még teljes egészében a gyerekek rendelkezésére bocsájtani – osztotta meg az elmúlt fél év tanulságát Csányi Erzsébet, aki elárulta azt is, hogy szeptembertől a Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény pacséri csoportjába induló gyerekeket vissza várják majd alkalomadtán a mozgáskészség-fejlesztő terembe játszani.
– A termünket valóban több, a mozgáskészséget hatékonyan segítő, a gyerekek számára is tetszetős eszközzel sikerült berendeznünk Vínai-Miklós Emese tornatanárnő javaslatainak köszönhetően. Így egyebek mellett a lúdtalpat kezelő eszközök, a finom motorikát fejlesztő elemek várják már, hogy érdeklődő, piciny gyermekkezek érintsék – hallhattuk. Az idén a nagy népszerűségnek örvendő református gyermektábort sem sikerült megszervezni.
– Táborunk a falubeli gyermekek mellett a Pacsérról elszármazott családokban élő gyerekek számára is egy nagyszerű nyári kikapcsolódás immár második évtizede. Sajnos az idén nélkülöznünk kell az összekovácsoló hangulatát. A Kárpát-medencében megszervezésre kerülő nyári táborok programja ezúttal Erdélyben fogalmazódott meg, és Újratervezés címmel dolgozták ki a témáját. A cím több szempontból is találó, illetve sajnos aktuális, és reméljük, hogy jövőre már ennek az üzenetnek a jegyében találkozhatunk a táborozóinkkal – nyilatkozta a lelkésznő, aki elárulta azt is, hogy Pacséron milyen módon befolyásolta a járványhelyzet az istentiszteletek menetét.
– Június első vasárnapjától adódott a lehetőség, hogy zárt térben megtarthassuk az istentiszteleteket. Kötelező természetesen a megfelelő távolságtartás, illetve a maszkviselet. Amíg nem volt lehetőségünk a szertartás megtartására, igyekeztünk körlevél formájában szétosztani híveinknek az igehirdetést írott formában. Habár nem gyűlhettünk össze, minden vasárnap szólt a harang, az otthonainkban házi istentiszteletre hívott bennünket – tette hozzá a lelkésznő, mint ahogy azt is, hogy szinte a legemberpróbálóbb időszak az volt, amikor a temetéseken csupán 10 egyén, hozzátartozó vehetett részt, de szerencsére ezen már túl vagyunk, és hogy hogyan tovább, a napokban kiderül.
– Ez most a türelem és a kivárás időszaka. Egyszerűen nem tudjuk, hogy mit hoz a helyzet. Sajnos az anyák napi istentiszteletünk, illetve a pacséri református családok betelepítésének évfordulója alkalmából szervezett hagyományos találkozó is elmaradt. Gyülekezetünk májusban kiadott körlevelében jókívánságaimat tolmácsoltam kisújszállási testvérgyülekezetünk felé, a későbbi kapcsolatfelvételt követően pedig kiderült, hogy ők is szeretettel gondoltak ránk az ünnep kapcsán. Nem feledkeztünk meg tehát egymásról, az idén úgy alakult viszont, hogy csak lélekben lehettünk együtt – zárta Csányi Erzsébet lelkésznő.
