– Politikai célokat szolgál Aleksandar Vučić elnöknek az a kijelentése, hogy ha az év végéig sikerül megőriznünk a pénzügyi stabilitást, talán lesz lehetőség a közszférában dolgozók fizetésének emelésére – szögezte le Goran Radosavljević, a Közgazdasági, Pénzügyi és Adminisztrációs Kar (FEFA) tanára az államfő vasárnapi nyilatkozatára reagálva. Emlékeztetett: Vučić néhány hónappal ezelőtt azt állította, Szerbiának nincs szüksége az Európai Unió pénzére, majd pedig egy hónapra rá az állam 2,5 milliárd eurós adósságot csinált a nemzetközi pénzpiacon. Radosavljević szerint fenntartással és körültekintően kell bánni a béremelésre vonatkozó kijelentésekkel, mert az az egészségügyi válság elhúzódásától függ. Nem kellene tovább növelni a költségvetési kiadásokat, hiszen az év eleje óta az adóbevételek elég nagy arányban, két százalékkal csökkentek, semmi sem lett a tervezett költségvetési többletből, ellenkezőleg, az év első öt hónapjának elteltével hiányt jegyeznek. Válsághelyzetben ez nem szokatlan dolog, éppen ezért vigyázni kell, nehogy túlságosan eladósodjon az ország.
Milan Kovačević közgazdász is arra figyelmeztet, hogy nincs pénz az államkasszában a fizetések és a nyugdíjak jövő évi növelésére, hiszen máris hiány keletkezett, és Szerbia újabb adósságba verte magát.
– Ha a szerb kormány tovább növeli adósságait a bérek és a nyudgíjak emelése végett, csak még inkább megnehezíti jövőnket. A járványhelyzet okozta gondok enyhítését célzó egyes téves kormányintézkedések már így is terheket róttak az államra, ugyanis a 100 eurós segély kifizetésére felvett 620 millió euró kölcsönre 100 millió euró kamatot kell fizetni. A költségvetési hiány lefedésére szolgáló kétmilliárd eurós kölcsön kamatterhe pedig 3,37 százalékos, mégpedig olyan időkben, amikor a hitelek sokkal olcsóbbak. Kiderült, hogy nem volt jó lépés a három hónapos hiteltörlesztési moratórium sem, mert csak megdrágította a hiteleket, miközben a járvány az előrejelzésekkel ellentétben nem csillapodott, a helyzet rosszabb, mint a pandémia elején volt, és a gazdaságnak, valamint a polgároknak most folytatniuk kell a kölcsöntörlesztést – fejtette ki Kovačević. Megjegyezte: az államfő állandóan az első negyedévi gazdasági növekedésről beszél, holott növekedés csak az év első két hónapjában volt, amíg meg nem jelent a járvány. A szakember szerint komolytalanság azt állítani, hogy Szerbia más európai államoknál könnyebben áthidalja a válságot, miközben nálunk a legalacsonyabb az életszínvonal. „Szerbia Kormánya erre az évre 4 százalékos gazdasági növekedést tervezett, valószínű azonban, hogy csökkenés lesz, mégpedig 8 százalékos csökkenés, akárcsak a többi országban, Szerbia gazdaságának viszont gyorsabban kellene növekednie, hogy csökkentse a lemaradást más államokhoz képest” – magyarázta Kovačević.
