Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Országos szinten szigoríthatnak

A megvizsgált páciensek harmadának van szüksége kórházi ellátásra

P.E.

2020. július 13., 20:14

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az egészségügyi válságstáb több mint két hónapos szünet után úgy döntött, hogy tekintettel a járványügyi helyzet néhány héttel ezelőtti rosszabbodására, hétfő óta ismét tagjainak személyes részvételével, mindennap 15 órakor sajtótájékoztatón számol be az aktuális epidemiológiai mutatókról. A mai első tájékoztatón Ana Brnabić miniszterelnök ismertette a közvéleménnyel az aktuális adatokat. Hivatalosan egy nap alatt 6915 koronavírustesztet végeztek el, ebből 279-nek az eredménye volt pozitív (4 százalék). A vizsgált időszakban 12-en hunytak el a betegség szövődményeinek  következtében, ezzel 405-re növekedett az elhunytak száma; a halálozási arány 2,17 százalék. Lélegeztetőgép segítéségére 154 személynek van szüksége, többnek, mint a járvány kezdete óta bármikor.

Az egészségügyi válságstáb tegnaptól ismét sajtótájékoztatón számol be az aktuális epidemiológiai mutatókról (Fotó: Beta)

Az egészségügyi válságstáb tegnaptól ismét sajtótájékoztatón számol be az aktuális epidemiológiai mutatókról (Fotó: Beta)

Az elmúlt négy napban valamelyest csökkent az újonnan azonosított fertőzötteknek a száma, ami egyelőre visszafogott optimizmusra ad okot, de arra is mindenféleképpen utal, hogy a javasolt óvintézkedések betartásának nem marad el a hatása – értékelte Ana Brnabić, hozzátéve, hogy a tiltakozások és egyéb tömegrendezvények járványügyi mutatókra gyakorolt hatása csak a következő napokban mutatkozik meg. Mint kiderült, a válságstáb feltehetőleg holnap tartandó ülésén újabb, országos szintű szigorítások foganatosításának a lehetőségét vizsgálja felül: mindenhol kötelezővé teheti a védőmaszk viselését és korlátozhatja a gyülekezési szabadságot. Mint Ana Brnabić kifejtette, a szakértők álláspontja egyelőre az, hogy a maszkviselést kizárólag zárt helyiségekben lenne indokolt kötelezővé tenni, ő viszont azt szeretné, ha a szabadban is köteleznék viselését.

– Az aktuális számok is bizonyítják, hogy mennyire súlyos betegségről van szó, így feltételezhetjük, hogy a vele szembeni küzdelem is sokáig eltart. Ennek a tényét bizonyítja az is, hogy a nap folyamán 49 lélegeztetőgépet küldtünk szét Szerbia-szerte, olyan helyekre is, ahol eddig nem volt szükség ezekre a berendezésekre. A Vajdasági Klinikai Központba 25 lélegeztetőgépet juttattunk el. Mindenkit arra kérek, hogy vegye komolyan a betegséget, tartsa magát a javasolt óvintézkedésekhez, legyen felelősségteljes, és viseljen maszkot! – fogalmazott Ana Brnabić.

Márciushoz és áprilishoz képest a járványügyi helyzet sokkal összetettebb – fejtette ki újságírói kérdésre válaszolva a folytatásban Ana Brnabić, majd azt is hozzátette, hogy sehol Európában nem számítottak arra, hogy nyáron, amikor meleg van és erős az ultraibolya sugárzás, ennyire gyorsan terjed a vírus. Szerbia márciusban egyike volt Európa azon országainak, amelyek a legszigorúbb intézkedéseket foganatosították, s ennek köszönhetően akkor sikerült kiegyenesíteni a járványügyi görbét, s ezért küzdött meg Szerbia eredményesen az említett időszakban a járvánnyal – értékelte Ana Brnabić.

A HELYZET VÁLTOZATLAN

Goran Stevanović, a Fertőző és Trópusi Megbetegedések Klinikája igazgatójának beszámolója szerint habár valóban valamelyest csökkent  az újonnan azonosított fertőzötteknek a száma, a naponta megvizsgált, fertőzésgyanús személyeknek a száma egyelőre nem csökken, mint ahogyan a kórházi kezelésre szoruló betegeknek – a megvizsgáltaknak a harmada – és azoknak a száma sem, akiknél súlyos tünetek alakulnak ki. Az átlagos kórházi kezelés időtartama továbbra is több mint két hét – tette hozzá Goran Stevanović. Szerinte az egészségügyi rendszer, ügyes átszervezéssel és manőverezéssel, egyelőre képes biztosítani a szükséges kórházi kapacitásokat, ám a helyzet súlyos, elsősorban Belgrádban, ahonnan a betegeket a környező települések kórházaiba szükséges átszállítani.

Goran Stevanović (Fotó: Beta)

Goran Stevanović (Fotó: Beta)

Akármit is olvasni a hazai és a világsajtóban, egyelőre nem létezik kimondottan a Covid–19 gyógyítására alkalmas gyógyszer, ezért az egyetlen védekezési mód a megelőzés, elsősorban a védőmaszk viselése – hangsúlyozta a szakértő, majd újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha az összes fertőzött és a lélegeztetőgépre kapcsolt személyek közötti arányt vesszük figyelembe, a jelenlegi járványügyi helyzet nem súlyosabb a márciusinál vagy az áprilisinál. Goran Stevanović beszámolója szerint az összes megbetegedett 5-7 százalékának van szüksége lélegeztetőgépre a légzésben, az egyéb súlyos esetek aránya viszont 10 és 20 százalék között alakul. Átlagban a fertőzöttek 15-20 százalékának vagy nagyon enyhék a tüneteik, vagy egyáltalán nem alakulnak ki náluk tünetek.

SEMMIT SEM TUDNI AZ IMMUNITÁSRÓL

A helyzet összetett, ezért ugyanazoknak az óvintézkedéseknek a betartását javasolja a szakma: a tömegrendezvények elkerülése, védőmaszk viselése, a javasolt távolság betartása, valamint rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés – fejtette ki Srđa Janković immunológus, mondván, hogy ezeknek az óvintézkedéseknek a kollektív betartásától függ, hogy mennyire sikeresen és mikor sikerül megfékezni a vírus terjedését. Srđa Janković szavai szerint a SARS-CoV-2 folyamatosan meglepetést okoz a kutatóknak. A szakértő újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy mivel keveset tudni a koronavírus új típusáról, egyelőre felelőtlenség azt állítani, hogy a fertőzés a társadalomban való minél kifejezettebb terjedésével biztosan kialakul a kollektív immunitás. Azt szintén nem tudni, hogy a fertőzést követően kialakuló immunitás mennyire és meddig véd – tette hozzá Srđa Janković, mondván: ezért alapja a járvány elleni küzdelemnek a megelőzés.

„MINDENKI HIBÁZOTT”

Az Insajder újságírója egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy vajon miként tervezi a válságstáb visszaszerezni a polgárok elveszített bizalmát, és miért okolja az államvezetés az epidemiológiai helyzet rosszabbodásáért kizárólag a polgárokat. Ana Brnabić megcáfolta, hogy a válságstáb vagy Aleksandar Vučić államfő a polgárokra hárítaná a felelősséget.

– Amikor azt mondom, hogy a társadalom nem fegyelmezett kellőképpen, magamat is a társadalomba sorolom. Én sem viseltem mindig zárt helyiségben védőmaszkot, azaz nem voltam kellőképpen fegyelmezett. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal, ami nem azt jelenti, hogy időszakonként szigorítjuk az intézkedéseket, hanem azt, hogy folyamatosan, a védőoltás kidolgozásáig, új, azaz a jelenleg hatályos szabályokkal összhangban éljük az életünket. A rendkívüli állapot biztosan megkönnyítené a járvány elleni küzdelmet, hiszen például megtehetnénk, hogy 14 napos házi elkülönülésre kötelezzük az embereket, enélkül ennek nincsen jogi alapja, ám nem élhetünk örökké rendkívüli állapotban. Hogy tévedtünk-e? Igen. Ugyanúgy, mint például az Egészségügyi Világszervezet és szinte mindenki más. Ez egy új vírus. És hogy miért nem tartottunk eddig sajtótájékoztatót? Mert nem volt rá szükség, jók voltak a napi járványügyi mutatók. Folytathatjuk a vádaskodást és a számokkal való játszadozást, ám ennek nem látom értelmét. Az összes ország elvégzi a járvánnyal kapcsolatos számok revízióját – fogalmazott Ana Brnabić, arra kérvén az újságírókat, hogy szimbolikusan, a kihagyást követő első sajtótájékoztatóra tekintsenek új lapként a válságstáb és a sajtó közötti kapcsolatokban.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök megcáfolta, hogy az államvezetés bármikor megtévesztette volna a társadalmat, azt viszont elismerte, hogy a járványügyi adatokat feldolgozó információs rendszernek egyelőre vannak hibái, ami azzal magyarázható, hogy ezt a járvány kezdete után alakították ki, addig nem létezett Szerbiában ehhez hasonló rendszer.

A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy ismét növelik az ország laboratóriumainak a kapacitását, és nem lesznek fennakadások a koronavírustesztek végzésében, majd megerősítette, hogy Nagy-Britanniából BGI-koronavírustesztek érkeznek az országba. Egyetlen országban sem végeznek el annyi PCR-tesztet, mint Szerbiában, de ennek semmi értelme, hiszen nem egyszer előfordult, hogy valakinél a betegség minden tünete kialakult, ám a teszt eredménye negatív volt – közölte a miniszterelnök, azt is megcáfolva, hogy a szerológiai tesztek nem megbízhatóak.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége