Az utóbbi 10 év legfontosabb találkozójaként tekintettek Avdullah Hoti, Koszovó miniszterelnökének és Emmanuel Macron, Franciaország elnökének keddi találkozójára Pristinában. A két politikus Franciaország és Koszovó viszonyáról tárgyalt, ugyanakkor ez volt a pénteki párizsi csúcstalálkozó, valamint a vasárnapi Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának egyik előkészítő lépése. Macron csütörtökön Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytat megbeszélést.
Macron Hotit az Élysée-palotában fogadta. A kétórás tárgyalásról Hoti a közösségi oldalán számolt be. Noha a miniszterelnöki hivatal közleményt ígért a tárgyalás témáiról, ma késő délutánig erre nem került sor.
A francia elnök kezdeményezésére pénteken video-csúcstalálkozót tartanak. Ezen többek között Szerbia és Koszovó viszonyáról tárgyalnak majd, és a Belgrád–Pristina párbeszéd felvezetése lesz, amelyre az Európai Unió képviselőinek jelenlétében vasárnap kerül sor.
A francia elnöki közlemény szerint a pénteki csúcstalálkozó célja, hogy a nézetkülönbségeket közelebb hozzák egymáshoz. Várhatóan Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár ül asztalhoz Aleksandar Vučićtyal és Avdullah Hotival, valamint Josep Borrellel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, illetve Miroslav Lajčákkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottal.
A csúcstalálkozót eredetileg június 27-ére tervezték az Egyesült Államokban, ám miután a hágai törvényszék háborús bűnök miatt vádat emelt Hashim Thaçi, Koszovó elnöke ellen, a találkozót elnapolták. A Belgrád–Pristina párbeszéd 18 hónapos szünet után folytatódik majd.
Natalija Apostolova, az EU pristinai irodavezetője a Jedinstvo lapnak nyilatkozva közölte, hogy a politikai bizonytalanságon túl kell lépni. A gazdaság, a munkahelyek létesítése, az oktatás, a környezetvédelem, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kell hogy álljon a koszovói vezetés fókuszában. Szavai szerint a Belgrád és Pristina közötti jelenlegi status quo hosszú távon fenntarthatatlan, a megállapodáshoz konstruktív hozzáállásra van szükség mindkét oldalról, a viszonyok normális mederbe terelése hozhat csak végleges megoldást. Mivel a Nyugat-Balkán jövője Európában van, az eurointegrációs folyamatokhoz elkerülhetetlen a párbeszéd.
