Szerbia felélte a rendkívüli helyzet esetére előirányzott anyagi tartalékait. Az országnak természetesen továbbra is vannak tartalékai, de eljött az ideje a pénzcsapok lezárásának – mondta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök csütörtök esti beszédében, több fontos gazdasági kérdést is érintve.
A nehéz helyzetbe került idegenforgalom, vendéglátóipar, de egyéb gazdasági ágazatok felől is egyre növekszik a nyomás az államra. A cégek túlnyomó többsége újabb gazdasági segélycsomagok megindítását követeli a kormánytól. A szerb államfő szerint nincs több lehetőség újabb gazdaságvédelmi csomagok meghirdetésére. Vučić szerint nem csak Szerbiának, hanem a környező országoknak sincs már erre kerete.
– Nagy-Britanniában a napokban jelentős gazdaságélénkítő csomagról beszéltek, ennek 6 milliárd euró a keretösszege. Szerbia 5 milliárd eurót fordított a különböző cégek és a lakosság megsegítésére a járványhelyzet okozta válságidőszakban. A két ország gazdasági helyzete viszont igen eltérő, a gazdaság védelmére szánt összegek között viszont már nincs akkora eltérés. Szerbiának már csak a tesztek egymillió eurójába kerülnek naponta, egy napra ezt kifizetni nem is nagy összeg, de az egész járványügyi helyzet már 100 napja tart. Rettenetesen nagyok a kiadások, de az állam még büszkén tartja magát – jelentette ki Vučić.
A köztársasági elnök ugyanakkor azt is hozzátette, Szerbia az egyetlen ország, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem változtatott az előrejelzésein a gazdasági növekedésre vonatkozóan. Ez arról tanúskodik, hogy az államháztartás stabil, az államadósság kontroll alatt van, a fizetések, nyugdíjak, minden további akadály nélkül ki lesznek fizetve. A körülményekhez képest az állam nem áll rosszul gazdasági szempontból, olyannyira, hogy Szerbia a 2021. év végéig akár Horvátországot is utolérheti a bruttó hazai termék (GDP) végösszegét tekintve.
– Horvátország már jó ideje előttünk jár gazdaságilag. Az év végére a horvát GDP feltehetőleg 48,3 milliárd euró lesz, a szerbiai pedig 46,1 milliárd euró. Ebben az esetben csak alig kétmilliárd euró lesz a különbség a két ország között. Mindössze két évvel ezelőtt az eltérés a két ország GDP-je között nem kevesebb mint 10 milliárd euró volt – érzékeltette a számok nyelvén a szerbiai felzárkózást Vučić az RTS stúdiójában.
A köztársasági elnök azt is hozzátette, Szerbia jövőre 7 százalékos gazdasági növekedésre száémíthat, Horvátország pedig mindössze 4 százalékosra. Szerbia ugyanolyan gyorsan utoléri Horvátországot a gazdasági növekedésben, mint ahogyan Kína is két év alatt az Egyesült Államokat.
Szerbia mielőtt utoléri a szomszédos országokat a gazdasági növekedésben, el kell számolnia azokkal a cégekkel is, amelyeknek a szerb gazdaságvédelmi csomag részeként július 7-én kell megkapniuk a munkások után járó utolsó, harmadik minimálbért. A vállalattulajdonosok szerint a járvány miatti krízis igazi arca ősszel mutatkozik majd meg. Sokan úgy vélekednek, hogy a megrendelések csökkenése miatt több cég is rá fog kényszerülni októbertől az elbocsátásokra, illetve a fizetések csökkentésére.
Toplica Spasojević, az ITM csoport elnöke szerint a vállalkozók ma közel sem olyan optimisták, mint áprilisban.
– Az egyik pillanatban úgy tűnt, hogy gyorsan haladunk előre, minden akadályt elhárítunk a hazai gazdaság útjából. Aztán a koronavírus első hulláma megint rámutatott arra, hogy a gazdaság legveszélyeztetettebb ágazatai ismét veszélybe kerülhetnek. A helyzet javulására az idegenforgalomnak, a vendéglátóiparnak és a szállítóvállalatoknak még egy jó ideig várniuk kell. A kollégáimmal beszélgetve tapasztalom, hogy egyelőre visszatartják magukat a felmondásoktól, de ilyen körülmények között ez elkerülhetetlen lesz, és őszre kerül rá sor – értékelte Spasojević a jelenlegi helyzetet a Blic napilapnak nyilatkozva.
