2024. április 26., péntek

Vasárnaptól népszavazás a helyi járulékról

Ada község négy helyi közösségében négynapos referendumon dönthetnek a szavazópolgárok a helyi járulék újbóli bevezetéséről 2028 végéig

A köztársasági, a tartományi és az önkormányzati választás mellett Ada községben június 21. és 24. között 7-től 20 óráig népszavazást is tartanak a helyi járulék újbóli bevezetéséről 2021 elejétől 2028 végéig. A referendumot mind a négy helyi közösségben megtartják Adán, Moholon, Törökfaluban, Völgyparton és Valkaisoron. Bilicki Zoltán adai polgármester arra kéri a lakosságot, hogy támogassák a helyi járulék ismételt bevezetését, mert ezzel Ada község fejlesztését támogatják.

Bilicki Zoltán (Csincsik Zsolt felvétele)

Bilicki Zoltán (Csincsik Zsolt felvétele)

– Ada község azok a ritka községek közé tartozik, amelyek teljes területén be van vezetve a helyi járulék. Valószínűleg ez az egyik oka, hogy a fejlesztések és az infrastrukturális beruházások gyorsabban megvalósulnak, és nagyobb ütemben történnek, mint esetlegesen azokban a községekben, ahol az önkormányzatok és a helyi közösségek ezzel a bevételfajtával nem rendelkeznek. A helyi közösségek és az önkormányzat közösen megegyeztek, hogy a köztársaság parlamenti, tartományi és a helyhatósági választások napjára, június 21-ére írják ki a helyi járulékról szóló referendum megtartását, ami meg is történt. A lakosságot arra kérjük, hogy a népszavazáson támogassák a referendum további bevezetését, amely a terveink szerint az következő nyolc évre lenne megszavazva a helyi közösségek programjai alapján – közölte Bilicki Zoltán.

A négynapos referendumon a szavazók a következő kérdésről nyilatkoznak: Támogatja-e Ön az Ada község területére vonatkozó helyi hozzájárulás bevezetéséről szóló határozat meghozatalát? A lakosok a véleményüket a szavazólapon lévő igen vagy nem szó bekarikázásával nyilvánítják ki. A népszavazáson azok vehetnek részt, akik Ada községben szavazati joggal és lakhellyel rendelkeznek, ugyanakkor szavazhatnak a vidéki személyek is, amennyiben ingatlannal és földdel rendelkeznek a község területén, ezért vagyonadó-kötelezettek. Az új program szerint a helyi járulékot főként a vízvezeték-hálózat, az utak és járdák felújítására, karbantartására, valamint a szennyvízcsatorna kiépítésére fordítanák a helyi közösségek. Emellett finanszíroznák a közvilágítás, a zöld területek és a szabadidős létesítmények karbantartását, valamint az oktatási intézmények, a sportegyesületek, a civil szervezetek és a szociálisan veszélyeztetett személyek támogatását, illetve a lakosság tájékoztatását és a testvértelepülésekkel való együttműködést.

Csincsik Zsolt illusztrációja

Csincsik Zsolt illusztrációja

A program szerint a nyolcéves időszakban az I. helyi közösség jövedelme 144 millió dinár lenne a helyi járulékból, a II. helyi közösségé 350 millió dinár, a moholi helyi közösségé 240 millió dinár, a törökfalui helyi közösségé pedig 32 millió dinár. A tervek szerint a lakosok a nettó bérük és jövedelmük 3 százalékát fizetnék be helyi járulékként, a földművesek évente hektáronként 20 kilogramm búza ellenértékét, illetve a vagyonra a vagyonadó éves mértéke szerint 0,4 százalékot. A nyugdíjasok nem kötelesek fizetni a helyi járulékot, de önkéntes alapon megtehetik nyugdíjuk 2 százalékának befizetésével.

– Ada község polgármestereként kijelenthetem, hogy a helyi közösségekkel való együttműködés az elmúlt időszakban kulcsfontosságúnak bizonyult. Ennek köszönhetően nagymértékben fel tudtuk gyorsítani a szennyvízhálózat építését, az utcák újraaszfaltozását, a járdák kiépítését és a közvilágítás bővítését. A helyi közösségek ugyanakkor jelentős összeget fordítottak a sportklubok és a civil szféra finanszírozására is. Ezek a pénzügyi injekciók az önkormányzat számára is nagy segítséget jelentettek, mert valamilyen módon tehermentesítettek a beruházásoknál és az említett területeken. Így jelentősebb összeget tudtunk fordítani a nagyobb beruházásokra, mint például a szennyvíztisztító vagy a wellnessközpont építésére, az iskolák és óvodák felújítására. A helyi közösségeknek köszönhetően ez évente nagyjából 50-60 millió dinár közötti összeget jelentett a község egészében. Azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy amennyiben nem sikerül a referendum, akkor ezek a bevételi források megszűnnek, és abban az esetben szűkebbre kell venni a kiadási oldalt is, ami valószínűleg komoly hatással lesz a beruházások ütemének a lassulására, illetve a sportéletre, valamint a civil szervezetek működésére is – közölte a polgármester.