2024. április 19., péntek

Pályázni vagy sem?

Milyen lesz az élet a világjárvány után? Más – hangzik talán a lehető legrövidebb válasz. Már a járvány idején megkezdődött a válságkezelő gazdasági programok kidolgozása, mert egyértelmű, hogy leginkább a gazdaság leállása illetve takaréklángon való működése okozta az emberéletek elvesztése után a legnagyobb gondot, s lett hosszútávú következménye. A talpra álláshoz sokaknak segítségre van szüksége, a szerb kormány gazdaságmentő csomagja mellett a délvidéki magyarság továbbra is számíthat a Magyar Kormány által folyósított gazdaságfejlesztési támogatásra, ezt még a járvány idején bejelentette Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter, és ezt nyilatkozta a sajtónak a magyar támogatást közvetítő Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, Juhász Bálint is. Az ügyvezető elmondta, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások rendeltetése nem változik: eredetileg is az otthon maradást segítette, kapaszkodót kínált a délvidéki magyarságnak. A világjárvány miatt ez a cél talán azzal bővült, hogy azoknak, akik hazajöttek, alternatívát kínál, amikor dönteni készül egy-egy család, hogy kivándorol-e vagy itthon marad.

Részt vesz-e a Prosperitati Alapítvány következő pályázatain?

Igen: 20 (13,7%)

Nem: 104 (71,2%)

Még nem döntöttem: 22 (15,1%)

Hogy mennyiben erősítette meg ez az elmúlt száz évben még soha nem tapasztalt gazdasági segítségnyújtás a délvidéki magyarságot, az leginkább számokkal fejezhető ki. Az elmúlt öt évben egy falunyi ember jutott saját otthonhoz a Prosperitati Alapítvány segítségével. Eddig több mint 800 házat vásároltak meg a támogatás segítségével, 560 hektár termőföld került a pályázók tulajdonába, ami az ügyvezető szerint várhatóan hamarosan megkétszereződik. Több mint 300 vállalkozás elindításában segített az Alapítvány. Az elmúlt években több mint 15 ezer pályázó vett részt a pályázatokon, 12,5 ezer pályázó nyert támogatást és több mint 300 millió eurós összberuházás valósult meg az elmúlt évek alatt, aminek a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig önrész és banki hitel. Több mint 5000 mezőgazdasági termelő és 1700 vállalkozás jutott támogatáshoz.

Ezek az eddigi eredmények, de vajon a világjárványt követően megváltozik a pályázási kedv? Lesz bátorsága a kezdő vállalkozóknak belevágni egy új üzletbe, vagy befektetni a most éppen nem annyira prosperáló vállalkozásokba, lecserélni a koros munkagépeket, termőföldet vásárolni?

A gazdák kifogytak a tartalékokból. A terepről érkezett visszajelzések szerint idő kell az önrész előteremtéséhez. (Fotó: Gergely Árpád)

A gazdák kifogytak a tartalékokból. A terepről érkezett visszajelzések szerint idő kell az önrész előteremtéséhez. (Fotó: Gergely Árpád)

Jó hír tehát, hogy a gazdasági válság ellenére a támogatás folyósítása nem áll le, de mint azt az Alapítvány ügyvezetője elmondta, nagyléptékű beruházások pályázati kiírására most nincs igény és a terepen az tapasztalták, hogy a mezőgazdasági termelők sem kívánnak már a korábbi mértékben élni a támogatás lehetőségével. Egyfelől mert kiköltekeztek, másfelől mert ha van is ambíció a továbblépésre, a szükséges önrész előteremtéséhez időre van szükségük, hogy ezt a megtakarítást előteremtsék. Így a jövőben a föld- és házvásárlás mellett az új vállalkozások indítására lesz lehetőség a következő pályázati körökben.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program igazi sikertörténet. A VMSZ kezdeményezésére és az általa felkért szakemberek munkája nyomán kezdődött el 2015-ben a külhoni magyarok gazdaságfejlesztési támogatása. A Prosperitati Alapítvány dolgozta ki azt a pályázati rendszert, amely egyedülálló és példaként szolgál a Kárpát-medencében. Az első fejlesztési ciklusban (2015–2019) több mint tízezer sikeresen pályázót jegyeznek. Tavaly az év végén indult a második fejlesztési ciklus. Az első pályázatok beadási határideje idén március utolsó napja volt. Közben a világjárvány elérte Szerbiát is. A Prosperitati nem állt le a munkával, hanem a már korábban bevezetett online ügyintézéssel folyt a munka.

A második fejlesztési ciklus beindítása előtt igényfelmérést végzett a Prosperitati Alapítvány. Mint azt Juhász Bálint, az Alapítvány ügyvezetője többször is megfogalmazta a sajtónak, arra voltak kíváncsiak, hogy milyen fejlesztésekre, beruházásokra van igény a turizmus, a mezőgazdasági feldolgozóipar, az ipari innovációk és technológiai fejlesztések és a szolgáltatások terén. A 160 beérkezett projektötletből kristályosodott ki a második fejlesztési ciklus pályázati témaköre. Az már korábban a konzultációk eredményeképpen körvonalazódott, hogy nagy lehetőségek vannak az idegenforgalom terén, ezért a második fejlesztési ciklus fókuszába majd ez a gazdasági ág kerül. A hetedik pályázati körben március 31-éig 58 közepes és nagyléptékű turisztikai és gazdasági innovációs fejlesztésre nyújtottak be pályázatot, és ebben van idegenforgalmi létesítmény építése, kapacitásbővítés, a szálláshelyek kategóriájának növelése... Pillanatnyilag a turizmus terén az idegenforgalmi tevékenység erősítése, a szülőföldön maradás és boldogulás támogatása céljából természetes személyek számára írtak ki pályázatot vissza nem térítendő támogatás folyósítására az idegenvezetői képzés költségeinek fedezésére. A pályázat június 15-én zárul.

Az anyaország gazdaságfejlesztési támogatása a nemzetpolitika kiemelt eszköze. A kultúra, az oktatás és a civil szféra támogatásán túl az elcsatolt területeken az otthon maradást, a szülőföldön boldogulást hivatott elősegíteni. Olyan anyagi támogatás ez, amely kapaszkodót jelent, lehetőséget, hogy a kivándorlás helyett itthon kezdjenek a fiatalok valamilyen vállalkozásba, vagy rakjanak fészket, az idősebbek lecserélhessék koros munkagépeiket, a nagyvállalkozók pedig megtarthassák versenyképességüket, miközben munkahelyeket teremtenek és ezzel megélhetési lehetőséget kínálnak a délvidéki magyaroknak. A délvidéki magyarság gazdasági megerősödését szolgálja, ugyanakkor a figyelem középpontjába helyezte a vállalkozókat. A nagy- és közepes vállalkozásokat megismerhette a nyilvánosság, a gyáravatók, a fejlesztések beüzemelése jó alkalmak voltak erre. Több olyan nagyvállalat új, vagy korszerűsített részlegének átadásán vettem magam is részt, ahol kiderült, 15–20 vagy még ennél is több évvel ezelőtt családi kisvállalkozásként indult az üzlet, s a gyermekek fejlesztették tovább. Olyan vállalkozói potenciál létezik a Vajdaságban, amely támogatásokkal világszínvonalon termel és termékeik a világpiacon helyet követelnek maguknak.

Az elmúlt években befektetett 300 millió euró hasznosulása kétségtelen. A járvány okozta fennakadást, megtorpanást túl kell élni. S ebben a túlélésben ismételten számíthatunk a Magyar Kormány támogatására. Lehet, hogy sokan most óvatosabbak, lehet, hogy egy kis időre van szükség, amíg a pályázási kedv újra megfogalmazódik, de lesznek új pályázatok és ezek új lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor a hazai támogatások is elérhetőek és a gyorsabb regenerálódás érdekében, alapos számítás után, ha érdemes, ezekkel is élni kell.