Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

TRIANON 100 ÉVE – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

Építsünk hidakat!

Máig érezhetőek Trianon gazdasági következményei

Tóth Péter

2020. június 4., 16:53

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A trianoni békeszerződés messzemenő gazdasági következményekkel járt Magyarországra, valamint az akkor elszakított területekre nézve egyaránt. A megcsonkított ország elveszítette belső piacának és nyersanyagforrásainak nagy részét. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben, de egészen egyértelmű, hogy a békeszerződés a mai napig alapjaiban befolyásolja a magyar gazdaságpolitika lehetőségeit.

Trianon hosszú időre hazavágta a magyar gazdaságot (Illusztráció: ma7.hu)

Trianon hosszú időre hazavágta a magyar gazdaságot (Illusztráció: ma7.hu)

Lehet ugyan különféle statisztikákat felvonultatni, de mindig szem előtt kell azt is tartani, hogy a történelmi események nem értelmezhetők és értékelhetők reálisan önmagukban, hiszen mindig hosszabb-rövidebb folyamatok részei. Ha reális értékítéletet akarunk alkotni Trianon hatásairól, ilyen megközelítésben kell vizsgálódnunk. Az vitathatatlan, hogy a trianoni békeszerződés teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára. A Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca is megszűnt. Az lett volna a logikus lépés, hogy a korábban már jól működő gazdasági térség újraintegrálódik valamilyen formában. Egy ilyen lehetőség egyébként máig fennáll, és lenne is reális gazdasági értelme a dolognak. A politikai törekvések azonban akkor nem ebben az irányban hatottak. Az új nemzetállamok ellenségesen viselkedtek a trianoni  Magyarországgal szemben, ami az évek során is csak egyfajta bizalmatlanságig enyhült, de volt, hogy fokozódott is. Az egymás közötti bizalom megszűnése a térség más államait tekintve is oda vezetett, hogy radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet. Az új határokat – nyilván nem véletlenül – eleve úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek. Az elszakított területeken, így Vajdaság területén is, úgynevezett „holtágak” maradtak, melyek többsége fokozatosan amortizálódott, majd megszűnt. Ráadásul a megcsonkított országnak jóvátételt is kellett fizetnie a győztes hatalmaknak.

MÉGIS GYORS VOLT A TALPRA ÁLLÁS

A megmaradt területeken az immár kis államhoz mérten nagy feldolgozóipari kapacitások maradtak, a működtetésükhöz szükséges nyersanyagok java része azonban az elcsatolt területekhez került. A gazdaság szerkezete aránytalanná vált, a fejlődés megtört, és ezeket a tendenciákat erősítette a kölcsönös elzárkózási politika. A korábbi egységes piac helyén új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát‑medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén egy olyan ismérvekkel bíró kis ország jött létre, amelynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a mai napig jelentős mértékben a környező országoktól függ.

Magyarországon azonban az újjáépítés már 1920‑ban megkezdődött. A gazdasági eredmények 1924 körül már érzékelhetőek voltak. 1929‑re a megerősödő gyáripar termelése megháromszorozódott. A gazdasági fejlődést nagyban segítette Klebelsberg Kuno vallás‑ és közoktatásügyi miniszter szellemi tőkét erősítő munkálkodása. Nem sajnálták a pénzt az emberfők kiművelésére költeni: 1927–28‑tól az állami költségvetés több mint 10 százalékát fordította az akkori kormány közoktatásra, valamint kutatásra és kultúrára. A megcsonkított ország gazdasága kezdetben reménytelennek tűnő helyzetből viszonylag gyorsan kilábalt. Trianon lélektani hatásait azonban a gazdasági sikerek sem feledtethették, a történelem alakulása pedig úgy hozta, hogy újra porig romboltak mindent, és elölről kellett kezdeni az „építkezést”.

MEGCSONKÍTOTT GAZDASÁG, KIZSÁKMÁNYOLT RÉGIÓ

A Trianont követően létrejövő délszláv állam az elmaradottabb déli országrészek felzárkóztatását a fejlettebb északi területek, elsősorban Szlovénia, Horvátország és Vajdaság erőforrásaiból finanszírozta. Az egykor a Monarchiához tartozó területek visszafejlődtek gazdaságilag, miközben a déli rész sem lendült fel látványosan. A valamikor jól gazdálkodó, gazdag Vajdaság leépült, gazdasági mutatói az elmaradott országok szintjére süllyedtek. Sok egyéb mellett ehhez jelentősen hozzájárult az agrárolló. A szakirodalom így ismeri a mezőgazdasági termelők számára kedvezőtlen helyzetet, amikor egy közös bázishoz viszonyítva az ipari árszínvonal gyorsabb ütemben nő, mint a mezőgazdasági, az ipari és a mezőgazdasági cserearányok a mezőgazdaság rovására kedvezőtlenül alakulnak. Az egykori önigazgatási ihletésű tankönyvekben is szerepelt az agrárolló kifejezés, de azzal magyarázták, hogy az ipart a mezőgazdaság terhére lehet csak fejleszteni, ami végül mindenki számára előnyös lesz, és a későbbiekben kárpótolják az agráriumot.

ÉPÍTSÜNK HIDAKAT!

Életünket döntően befolyásolja a hely, hisz egyáltalán nem mindegy, hol élünk. Ilyen perspektívából is érdemes a dolgokat megvizsgálni, hiszen a gazdasági folyamatoktól kezdve egészen az egyéni és családi sorsokig mindent meg tud határozni a „hely szelleme”. Az Osztrák–Magyar Monarchia az első világháború előtti Európa egyik legnagyobb, bár nem túl fejlett országa volt, ahol a történelmi Magyarország önmagában véve is jelentős tényezőnek számított. A 20. század tapasztalatai azonban nemcsak a magyarság, hanem az egész térség népei számára tanulságul szolgálhatnak arra, hogy az együttműködés elmaradása tragédiák sorát hozza magával. Az együttműködés kedvező hatásai viszont hatványozottan képesek hozzájárulni a gazdasági felemelkedéshez, ami az egész térség felemelkedését hozhatja gazdasági, ezzel együtt pedig történelmi‑kulturális értelemben is. A regionális tényezők sorában várhatóan előtérbe kerül majd a „hídszerep”, a határon átívelő régiók kohéziójának erősítése. Mivel a gazdasággal kapcsolatos döntéseket is többnyire a politikusok hozzák meg, a jövőben valószínűleg azok a politikusok lesznek igazán sikeresek, akik képesek lesznek régióban gondolkodni, az általuk képviselt térséget megfelelő módon integrálni gazdaságilag is a régiók „vérkeringésébe”. Ha hidakat építünk – értelmezzük ezt szó szerint vagy akár képletesen –, azokkal összeköthetjük a partokat, de az országokat, népeket és népgazdaságokat, az üzleti és társadalmi lét aktereit is. Az összekapcsolódás pedig mindenki előnyét hozhatja rövid és hosszabb távon egyaránt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége