Kern Imre az elmúlt négy évben Szerbia Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumának államtitkári tisztét tölti be, és olyan nagy infrastrukturális beruházásokban játszott szerepet, mint például a Szabadkát elkerülő Y-elágazás megépítése, vagy a Budapest–Belgrád gyorsvasút projektumának realizálása. Kern Imre a június 21-ei választásokon helyi önkormányzati szinten méreti meg magát, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai listáján a második helyet foglalja el.
A tavalyi év végén átadták rendeltetésének az Y-elágazást, amelynek kiépítési költségeit a köztársasági költségvetésből biztosították. Mit kell tudni erről a beruházásról?
Kern Imre (Fotó: Gergely Árpád)
– Az Y-elágazás kiépítése valamikor 1990 körül kezdődött, és az elmúlt három évben sikerült befejezni. Ezzel megvalósult a szabadkaiak egyik régi álma, amivel a teherforgalmat sikerül elterelni a város központjából. A teljes befejezéshez még egy bekötőútnak kell elkészülnie, ami a vámudvart köti össze az autópályával. Ha ez is elkészül, csak azok a teherautók haladnak át a városon, amelyek az itt lévő cégekhez, illetve cégektől szállítják az árut. Az ipari övezet gyakorlatilag már most rákapcsolódott az Y-elágazásra. Emellett a személyautók tranzitforgalma sem terheli a várost. A beruházás összege 25 millió euró volt. A földterületeket a teljes autópálya-szélességre vásárolta ki az állam, így ha egyszer a forgalom szükségessé teszi autópálya építését, akkor azt meg lehet valósítani újabb kisajátítás nélkül.
Az Y-elágazás építése tehát befejeződött, viszont több felüljáróra is szükség van. Mikorra várhatjuk ezek megépítését?
– A mélykúti-kelebiai felüljáró kiépítési munkálataira kiírtuk a közbeszerzési pályázatot. Remélem, hogy a kivitelezővel július elején sikerül aláírni a szerződést, ami után öt hónapon belül elkészülhet ez a felüljáró. Ezzel, és a már kiépített terelőutakkal a termelők megközelíthetik az Y-elágazás túloldalán lévő földjeiket. Emellett a pacséri úton is tervezünk egy felüljárót.
A vasúti infrastruktúra esetében több beruházás is érinti Szabadkát. Milyen hozománya lehet ezek megvalósításának?
Fontos a város szecessziós mivoltának megtartása (Fotó: Gergely Árpád)
– A befejezéshez legközelebb a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítása jár. A hónap végén befejeződhet, és ezzel lehetővé válik, hogy a személyvonatok 80, a tehervonatok pedig óránként hatvan kilométeres sebességgel haladjanak. Ez a vonal a két legnagyobb lélekszámú magyarok lakta települést, Szabadkát és Zentát köti össze, de Bánát is gyorsabb összeköttetést kap, és Oromon keresztül Magyarkanizsa is rácsatlakozhat a vonalra. A Belgrád–Budapest gyorsvasút esetében a telkek felvásárlása elkezdődött, az ötletterv elkészült, és megvannak a szerződéseink a kínai kivitelezővel. Ezzel a beruházással a menetidő Belgrádba másfél órára csökken, és amikor elkészül a Budapestig tartó szakasz is, a magyar fővárosba is másfél óra alatt odaérhetünk. A Szabadka–Szeged–Baja vasútvonalat a szerb kormány a csütörtöki ülésén kiemelt beruházássá nyilvánítja, amivel meggyorsíthatjuk az egész folyamatot. Ez a vonal két szakaszból áll. A Szabadka–Baja szakasz esetében az IPA-Interreg Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül folyamatban van az ötletterv kidolgozása. A Szabadka–Szeged szakasz esetében a tervdokumentáció készen áll, és reméljük, hogy az év végéig sikerül kiválasztanunk a kivitelezőket, és 2022 első felében befejeződhetnek a munkálatok. Ez azért is fontos, mert amikor Magyarország elkezdi a vasút Budapest és az országhatár közti szakaszának felújítását, ez lesz az egyetlen vasúti kapcsolat, és a teherforgalmat át kell irányítani Kiskunhalasról Szeged irányába, ahonnan a Szeged–Szabadka vonalon jut el hozzánk.
Mit jelent önnek Szabadka, illetve a szabadkaiság?
– Szabadkainak lenni azt jelenti számomra, hogy a városközpontban magyar emberekkel találkozhatok, magyar emberekkel barátkozhatok, tárgyalhatok, de ugyanúgy azt is jelenti, hogy a bunyevác vagy a szerb ismerőseimmel is találkozhatok, beszélgethetek. Ez egy multietnikus közösség, és szeretném, ha megőrizné ezt az értéket, ezt a közép-európai jelleget. Nem szeretném, hogy az legyen a jellemző, hogy az esküvőkön a fúvószenekarok domináljanak, vagy hogy a fiatalok az érettségi vizsga után a szökőkútban fürödjenek. Szabadkainak lenni jó dolog, és azt szeretném, ha az, amit Bíró Károly és munkatársai felépítettek, továbbra is megmaradna.
Ön szerint a választásokat követően az új összetételű vezetésnek mire kell odafigyelnie?
– A legfontosabb a város szecessziós mivoltának megtartása. Fontos a színház építésének befejezése, hogy a régi színház helyén, de új környezetben nézhessünk előadásokat. Fontos a palicsi wellnessközpont befejezése, és a tó vízminőségének javítását célzó projektum realizálása is. Emellett fontos, hogy a közutainkat jobb állapotba hozzuk, és hogy a városközpont és a falvaink harmonikusan fejlődjenek.
