2024. április 26., péntek

Olaszország szerdán újranyitja határait

Olaszország június 3-ától az EU-tagállamaiból és Nagy Britanniából érkezők, június 15-étől pedig az összes többi beutazó előtt megnyitja határait.

A szép idő sokakat csalogatott ki az Eiffel-torony előtti Trocadero térre (Fotó: AP via Beta)

A szép idő sokakat csalogatott ki az Eiffel-torony előtti Trocadero térre (Fotó: AP via Beta)

A szerdai nap, június 3-a tehát az újraindulás napja, amikortól az olaszok is elhagyhatják tartományaikat, és szabadon utazhatnak az országon belül. Luca Zaia, az északkelet-Veneto tartomány kormányzója „szép jelzésnek” nevezte, hogy az országot egyszerre nyitják meg különbségtétel nélkül a járványtól megkímélt déli és a gócpont északi régiók között. Az egyidejű nyitást Vincenzo De Luca, a déli Campania tartomány elnöke „érthetetlennek” nevezte mondván, hogy a régióban továbbra is kötelező a szájmaszk viselete a szabadban is. Ezt Venetóban hétfőtől eltörölik. A déli régiók vezetői, többek között Szicília és Szardínia kormányzója nem zárta ki, hogy a karanténintézkedések országos eltörlése ellenére tartományi szinten korlátozásokat vezethetnek be a kívülről érkezők esetében.

Június 3-ától Olaszország külső határait is megnyitja az EU-ból és Nagy Britanniából érkezők előtt, akikkel szemben a karanténkötelezettséget is megszüntetik. Ezzel szemben az olaszok még nem utazhatnak szabadon több uniós tagállamba, és Nagy Britannia érkezésük esetén is karanténbe kell vonulniuk. Június 15-étól az EU-n kívüli beutazók is szabadon léphetnek be Olaszországba. „Készen állunk a külföldiek fogadására” – hangoztatta a kölcsönösség elvét szorgalmazó Luigi Di Maio külügyminiszter, aki június 5-én Németországban, június 6-án Szlovéniában, 9-én pedig Görögországban egyeztet az olaszokra kivetett korlátozások eltörléséről. Sajtóbeszámolók szerint az olaszok előtt jelenleg 22 EU-ország tartja zárva határait. Június közepén fejeződik be az iskolai távoktatás, mintegy 7 millió olasz veheti ki szabadságát az egyelőre kevésbé forró nyárkezdeti hetekben. Június 15-étől Olaszországban megnyitják a nyári gyerektáborokat, valamint újraindulhatnak a mozik, színházak, koncerttermek és szórakozóhelyek, többek között a diszkók is.

Továbbra is tilos lesz viszont az öleléssel vagy csókkal történő köszöntés, legalábbis, utcai találkozás esetén. A rokonok továbbra sem kísérhetik a beteget a kórházak elsősegély osztályára, nem engedélyezett még az értekezletek, munkatalálkozók és kongresszusok megrendezése sem. Az idősotthonokat sem lehet még látogatni. A presszókban, az éttermekben és a szállodákban továbbra is tilos a büféreggeli és büféebéd rendezése.

Szkopje meghosszabbította a szükségállapotot

Észak-Macedónia két héttel meghosszabbította a szükségállapotot, amely eszerint június 13-áig tart majd. E hosszbbítás miatt az előrehozott parlamenti választásokta július 5-ére tűzték ki.

A többi nyugat-balkáni ország eközben tovább enyhít az intézkedéseken. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tegnaptól nem kötelező a maszk viselése köztereken.

Madrid turisztikai folyosót nyit

Biztonságos turisztikai folyosó megnyitásán dolgozik a spanyol kormány, amellyel lehetővé tenné, hogy az ország egyes térségei már júniusban fogadhassanak turistákat külföldről. Az elképzelések szerint a Kanári- és a Baleár-szigetekre június közepétől érkezhetnének vendégek Németországból és a skandináv országokból.

A Boden-tóban (más nevén Konstanzi-tó) már fürödni is lehet (legalábbis szabad). A felvétel a meersburgi sétányon készült (Fotó: dpa via AP/Beta)

A Boden-tóban (más nevén Konstanzi-tó) már fürödni is lehet (legalábbis szabad). A felvétel a meersburgi sétányon készült (Fotó: dpa via AP/Beta)

A Kanári-szigetek közül El Hierro, La Gomera és La Graciosa, illetve a Baleár-szigetek közül Formentera ma már a járványügyi korlátozások enyhítésének utolsó, hármas fázisát kezdheti meg. Várhatóan két hét múlva teljesen feloldják az intézkedéseket. A többi sziget egy hét csúszással követheti az élmezőnyt.

A kormány korábban azt közölte, hogy kedvező járványügyi helyzet esetén júliustól nyitja meg az országot a nemzetközi turizmus előtt, de ennek dátumát még nem pontosította, és az sem tisztázott, hogy minden területet egyformán érint-e, hiszen jelenleg eltérő a készültség szintje még a tartományokon belül is.

Spanyolország 2019-ben a világ második leglátogatottabb országa volt, 83,7 millió külföldi turistát fogadott. A turizmusból származik a bruttó hazai termék (GDP) 12,3 százaléka. Az ágazat mintegy 2,5 millió embernek ad munkát.

Lengyelországban már nem tilos a szabadban tiszta levegőt szívni

Szombattól Lengyelországban a szabadban is nyugodtan lehet már lélegezni, azaz az utcán, a parkokban, a parkolókban és kerékpározás közben nem kötelező már a maszkviselés. E liberalizáció csak a friss levegőn tartózkodókra érvényes, azok akik boltba mennek vagy tömegközlekedési eszközökön utaznak továbbra is viselni kénytelenek a maszkot, igaz a boltokra, piacokra, postahivatalokra és az éttermekre vonatkozó létszámkorlátozás megszűnt. A munkahelyeken akkor nem kötelező a maszkviselés, ha a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók tartani tudják egymástól a kellő távolságot, és gondoskodik a fertőtlenítésről is.

Az éttermekben a vendégeknek sem kötelező immár maszkot viselniük, de az asztalok között megfelelő távolságot kell kialakítani, rendszeresen fertőtleníteni kell őket, és az étteremben levőknek kézfertőtlenítőt is használniuk kell.

Ezrek tüntettek Párizsban

Ezrek tüntettek engedély nélkül Franciaországban szombaton, holott a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása végett legfeljebb tízfős csoportok lehetnek együtt. A demonstrálók nem a ragály miatti korlátozások ellen tiltakoztak, hanem az illegális bevándorlók jogaiért vonultak az utcára Párizsban. A rendőrség kénytelen volt könnygázt használni a tömeg feloszlatásához; 92 demonstrálót őrizetbe vettek.

Ismét nyitva az al-Aksza-mecset

Több mint két hónap után megnyitották az al-Aksza-mecsetet, az iszlám harmadik legszentebb helyét.

Egy fülöp-szigeteki autóbolond üzletember (bizonyos Gabriel Berendo) koporsót alakított át autóvá és ezzel járja Cebu utcáit, ahol a várhatóan a jövő héten enyhítenek a megszorító intézkedéseken (Fotó: AP via Beta)

Egy fülöp-szigeteki autóbolond üzletember (bizonyos Gabriel Berendo) koporsót alakított át autóvá és ezzel járja Cebu utcáit, ahol a várhatóan a jövő héten enyhítenek a megszorító intézkedéseken (Fotó: AP via Beta)

A Jeruzsálem óvárosában, a Templom-hegyen (arab nevén a Haram al-Sarif teraszon) lévő mecsetet március 15-én zárták be, és a ramadán böjti hónap teljes időszakában is zárva volt, hogy megakadályozzák a koronavírus terjedését a szent helyen, ahol hagyományosan szorosan egymás mellett imádkoznak a muzulmánok. Vasárnap hajnalban muszlim hívők százai gyülekeztek a kultikus, Nagy Heródes király idején terasszá feltöltött domb kapuinál, sokan közülük a földre borultak, és megcsókolták a talajt amikor beléptek.

Az új egészségügyi rendszabályok szerint minden hívőnek magával kell hoznia saját imaszőnyegét, szájmaszkot kell viselnie, és az imádkozók között legalább két méteres távolságot kell tartani.

A Templom-hegyen két zárt terű mecset és mintegy száznegyven holdas szabad terület szolgálja az imádkozókat. A nyitás előtt alaposan fertőtlenítették és megtisztították az al-Aksza-mecsetet és az aranykupolás Sziklamecsetet, amelynek helyén a szakértők szerint i. sz. 70-ig, a zsidók jeruzsálemi – a rómaiak által lerombolt – temploma állt.

Az izraeli biztonságiak teljes készültségben várták a hajnalban a mecsethez érkező muzulmán hívőket, mert a városban igen feszült a légkör, miután szombaton a rendőrök Jeruzsálem óvárosában lelőttek egy tévedésből merénylőnek vélt, autista palesztin fiút.

A zsidók által Templom-hegynek nevezett Mecsetek terén áll az iszlám harmadik legszentebb imahelye, az al-Aksza-mecset, de a tér a zsidók számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt a jeruzsálemi Szentély.

Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet(benne az óvárost), az al-Aksza-mecset környéke azonban a történelmi megállapodások értelmében a Vakf, az iszlám szent helyeket felügyelő bizottság gondnoksága alá került, és a szent hely körüli békét a kényes status quo megőrzésével igyekeznek biztosítani.