Csehországban a járvány áldozatainak statisztikájában nyilvántartott személyek mintegy 60 százalékának halálát alapvetően nem a COVID–19 betegség okozta – jelentette ki Ladislav Dušek, a prágai Egészségügyi Információk és Statisztikák Hivatalának (ÚZIS) igazgatója.
„Az elhunytak többnyire más krónikus betegségben is szenvedtek, gyakran nem is egyben. Leggyakrabban szívbetegségről, a légúti vagy cukorbetegségről volt szó” – mutatott rá egy szakmai konferencián.
Ha a szemafor zöldre vált, be lehet lépni a múzeumba. Ezt a bizarr újítást a járványügyi óvintézkedések okán a koppenhágai Rosenborg kastély múzeumában foganatosították (Fotó: Ritzau via AP/Beta)
Csehországban 317 ember, 185 férfi és 132 nő halt meg a koronavírus okozta megbetegedés szövődményeinek következtében. Egyharmaduk 85 évnél idősebb, további harmaduk pedig 75 és 84 év között volt. Az elhunytak negyede 65 és 74 év közötti volt, s csak egy ember volt 64 évnél fiatalabb.
A COVID–19-fertőzés következtében mintegy 9 ezren betegedtek meg, 60-70 százalékuk egy vagy több krónikus betegségben is szenvedett. Az eddigi elemzések azt jelzik, hogy a legkockázatosabb tényező nem az életkor, hanem a krónikus betegség volt. Igaz, ez rendszerint a magasabb életkorúaknál jelentkezik.
A fenti „statisztikai deviáció” másutt, így Spanyolországban is tetten érhető, ahol hétfőn több mint 1900-zal csökkentették a COVID–19 következtében regisztrált halálesetek számát.
Csehország egyébként június 15-én készül teljesen megnyitni határait a járványügyi szempontból biztonságosnak minősített országok polgárai előtt. Ezt tegnap Tomáš Petríček külügyminiszter közölte, miután Prágában fogadta lengyel partnerét, Jacek Czaputowiczot. A cseh kormány hétfőn tárgyal arról, mely országokat nyilvánítja járványügyi szempontból biztonságosnak, illetve kockázatosnak.
Franciaországban tilos hidroxiklorokinnal kezelni a fertőzötteket
A klinikai teszteken kívül tegnaptól nem engedélyezett az eddig malária ellen használt hidroxiklorokin nevű gyógyszert a koronavírus okozta COVID–19 betegségben szenvedők kezelésére használni Franciaországban. „Egyetlen városban vagy kórházban sem írható fel ez a gyógyszer COVID–19-betegeknek” – hívta fel a figyelmet az egészségügyi minisztérium.
A hidroxiklorokin február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a COVID–19-fertőzésre. Donald Trump amerikai elnök május 18-án mondta el a médiának, hogy pár héttel korábban hidroxiklorokint kezdett szedni azért, hogy ha megfertőződne az új típusú koronavírussal, akkor enyhébb tünetekkel kelljen csak megbirkóznia, Franciaországban pedig több jobboldali politikus is állította, hogy a szernek köszönhetően gyógyult meg a COVID–19-betegségből. A szer körüli polémia nyomán Emmanuel Macron államfő a járvány áprilisi tetőzésekor látogatást tett Didier Raoult professzornál.
Hat olasz tartományban nincs új fertőzött
Alto Adige, Molise, Basilicata, Szardínia, valamint Calabria tartományban egyetlen új fertőzöttet sem diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. A halottak számának emelkedése az egymást követő harmadik nap száz alatt maradt.
Roberto Speranza egészségügyi miniszter arra kérte az olaszokat, vegyenek részt a Vöröskereszt hétfőn indított ellenanyagmérő tesztjén, amelybe 150 ezer személyt akarnak bevonni. A telefonon megkeresetteknek eddig csak 25 százaléka mondott igent.
A tenor Andrea Bocelli nyilvánosságra hozta, hogy március első felében pozitívnak bizonyult egész családjával együtt. Elmondta, hogy enyhe hőemelkedésen kívül tünetmentes volt. Gyógyulása óta vérplazmadonorrá vált.
A felmérések szerint a május 18-ai újranyitástól nőtt a közlekedési balesetek száma a tömegközlekedési eszközök helyett kerékpárral közlekedők számának jelentős növekedése miatt. Nőtt az elütött gyalogosok száma is, mivel közülük többen az emberekkel teli járdák helyett az úttesten közlekednek.
Róma főpolgármestere bejelentette, hogy 25 eurótól 500 euróig terjedő bírsággal sújtják azokat, akik a használt szájmaszkokat, védőkesztyűket az utcán, a parkokban eldobálják.
A 200 ezer lakosú lombardiai Brescia városában, ahol február vége óta több mint 14 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak és több mint négyszázan haltak meg, pszichológiai segélyszolgálat indult. A volt betegek beszámolóiból kiderül, hogy fizikai gyógyulásuk ellenére a fertőzés miatti megpróbáltatások mély lelki nyomot hagytak bennük: félnek az újbóli megbetegedéstől, alvászavarral küszködnek, tartanak a társadalmi megkülönböztetéstől, hajlamosak az elszigetelődésre és nem szívesen mennek emberek közé.
|
Kicsiknek nem ajánlatos maszkot viselni Az arcmaszk viselése mindennapossá vált a koronavírus-járvány alatt, de kétévesnél fiatalabb gyermeknél nem szabad használni azt – figyelmeztetett a Japán Gyermekorvosok Társasága. A koronavírus elleni előírások az ázsiai szigetországban maszkviselésre biztatják az embereket, de az orvostársaság felhívta a szülőket, hogy ne takarják el maszkkal a kisgyermekek arcát, mivel attól nehezebb észrevenni az arc színének, kifejezésének és a légzésnek a megváltozását. „A maszk miatt nehezebben lélegeznek, és a hőguta kockázatát is növeli a védőeszköz” – olvasható felhívásukban. A gyerekeknek keskenyebb a légútjuk és a maszk megnehezíti számukra a légzést, nagyobb terhet ró tüdejükre – magyarázták. Van bizonyos kockázata a fulladásnak is, különösen ha a kisgyermekek hánynak a maszk alatt – tették hozzá. A gyerekek esetében viszonylag alacsony a koronavírus-fertőzés veszélye, ezért kétévesnél fiatalabb gyermeknél nincs szükség maszkra – írták. (Forrás: MTI/CNN) |
Nyitókép: Ha a szemafor zöldre vált, be lehet lépni a múzeumba. Ezt a bizarr újítást a járványügyi óvintézkedések okán a koppenhágai Rosenborg kastély múzeumában foganatosították (Fotó: Ritzau via AP/
