Eddig 12 EU-s tagország kérvényezte a turisták ezen jogának törlését, amennyiben a járvány miatt nem valósulnának meg a már előre lefoglalt és kifizetett utazások, az Európai Bizottság döntése értelmében azonban az utazók visszaigényelhetik az esetleg elmaradó nyaralás befizetett összegét.
– A legfontosabb, hogy megőrizzük az utasok bizalmát ebben a krízishelyzetben, hiszen az ő biztonságérzetük és az EU által garantált jogaik nélkül nem várhatjuk el, hogy gyorsan felépüljön az idegenforgalom – nyilatkozta a Politikának a minap Biljana Borzan, az EU Fogyasztóvédelmi Osztályának munkatársa. Kifejtette, elégedett az európai szerv döntésével, amely teljes egészében megvédi a turisták jogait, és szavatolja nekik a befizetett összegek visszaigénylését.
– Összesen tizenkét tagország kérvényezte eme lehetőség törlését, ám szerintem mégsem ez a legjobb megoldás, hogy az idegenforgalmi és légi közlekedési válsághelyzet miatt a turisták hátán csattanjon az ostor – jegyzte meg Borzan.
– Emellett egy külön idegenforglami alap létrehoyását is szeretnénk kieszközölni az új EU-s költségvetés keretében, amely fedezné a turisztikai ügynökségek és vendéglátó cégek veszteségeit. Ahhoz pedig, hogy ennek értelme legyen, olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyekben a turisták biztonságérzettel és bizalommal válogatnak az idegenforgalmi kínálatból, annak tudatában, hogy amennyiben újabb rendkívüli helyzet bevezetésére lenne szükség a járvány miatt, az EU helytáll majd az összegek megtérítésében – fejtette ki Borzan, aki arról is beszélt, hogy az Unióban az idén az utazások csaknem 87 százalékát mondták le a koronavírus-járvány következményeként.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezések rendkívüli állapotok idejére vontakozó lépéseket is tartalmaznak, és habár egy részük felfüggeszthető, a lemondott repülőutak költségeinek megtérítése továbbra is érvényben van.
– Problémát ebben az esetben az okoz, hogy egyes légitársaságok már a járványhelyzet kitörése óta megtagadták a pénz visszafizetését, ez pedig oda vezetett, hogy az EU-s fogyasztóvédelmi központoknak panaszok áradatával kellett megbirkózniuk. A beérkezett panaszoknak majd a fele, 44 százaléka, vonatkozik a légi közlekedésre. Az eddigi becslések szerint a légitársaságok összesen csaknem 32,2 milliárd euróval tartoznak az utasoknak. Ezt az összeget pedig, a törvény értelmében, meg kell téríteniük – jegyezte meg.
Az Európai Bizottság tehát, a hatalmas külső nyomás ellenére is, megerősítette: az utasoknak jogukban áll visszaigényelni a már befizetett összeget. Ehhez kapcsolódoan Borzan elmondta, a járvány a polgárok anyagi helyzetére is negatív hatással van, ezért arcátlanságnak tartja, hogy a légitársaságok az utasokon keresztül próbálják megoldani pénzügyi problémáikat.
SZERBIÁBAN MILYEN A HELYZET?
Szerbiában egyébként 240.000 nyaralási útra kötöttek szerződést az idei szezonra, nagyobb részüket azonban már az év elején lemondták, másik részüket pedig nem valószínű, hogy ki fogják használni. Mivel a legtöbb ügynökség már befizette a pénzt külföldi partnereinek, a fizetési hajlandóság problémájával is számolni kell. Az állam, a fennálló helyzet orvoslása céljából, jelenleg olyan értékvaucherek igénylését szorgalmazza, amelyeket a károsult utazók a következő év végéig használhatnak ki, és amelynek értéke megegyezik az előre lefoglalt nyaraláséval. Amennyiben abban az esetben sem utaznak el, visszaigényelhetik a befizetett összeget.
Egyébként annak ellenére, hogy Szerbiában a jelenlegi érvényben lévő előírások lehetővé teszik az nyaralók számára a pénz visszaigénylését, a jelenlegi helyzetben sajnos nem lesz képes minden károsult élni ezzel a lehetőséggel.
A NÉMET MODELL
Németország az első tagállamok közé tartozott, amely hatályon kívül helyezte az EU nyaralási csomagokra és fogyasztóvédelemre vonatkozó előírásait. Az előállt probléma megoldására a német állam is vaucherrendszert vezetett be, mert máskülönben a kár megtérítése 4,5 milliárd eurójába kerülne. Mint Szerbiában, úgy Németországban is a következő év végéig használhatják ki az utasok a vauchereket, és csak utána igényelhetik a már befizetett összeg megtérítését.
A szóban forgó vauchereket egyébként kétszeresen is lebiztosítja majd a német állam – a fizetésképtelenség esetére is, valamint a már meglevő biztosítási feltételek is érvényben maradnak. Hasonló stratégiát alkalmaz Horvátország és Görögország is, és még néhány állam, amelynek komoly éves bevétele származik az idegenforgalomból.
Egyelőre nem tudni, hogy a bizottság döntése értelmében ezeknek az államoknak fel kell-e majd függeszteniük az általuk bevezetett intézkedéseket, és alkalmazkodniuk a játékszabályokhoz, amelyek csakis az utasokat részesítik előnyben.
