Néhány országban már csitul, de sok másikban még tombolt az új típusú koronavírus-járvány, amely már több mint négymillió embert fertőzött meg világszerte és 280 ezernél is több halálát okozta. A helyzet továbbra is az Egyesült Államokban a legrosszabb, ám Donald Trump elnök optimista. Szerinte a járvány akár az oltóanyag kifejlesztése előtt is véget érhet.
Afrikában 190 ezer ember halhatna meg a koronavírus-járvány első évében, ha semmiféle korlátozást nem alkalmaznának – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint a betegség időről-időre még évekig megjelenhet a kontinensen. A WHO – 47 afrikai országot felölelő – előrejelzési modellje alapján arra a következtetésre jutott, hogy Afrika 1,3 milliárd lakosa közül egy év alatt 44 millió ember kaphatja el a vírust.
Bár a modell abból indul ki, hogy mekkora lesz a fertőzöttek és a halálesetek száma abban az esetben, ha a hatóságok nem vezetnek be korlátozásokat, a valóságban 43 afrikai ország már komoly lépéseket tett a járvány megfékezéséért.
Az afrikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ szerint a kontinens országaiból 52 ezer fertőzöttről adtak hírt és 2074 halálesetet kötnek a vírushoz.
ÚJRA FELBUKKANHAT
Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a koronavírus nem terjed olyan gyorsan a kontinensen, mint más országokban, de valószínűleg még sokáig újra meg újra felbukkanhat a gócpontokon. Mivel az afrikai lakosság nagy része 20 év alatti, a vírus kevesebb embert betegíthet meg súlyosan, és kevesebb halálesetet okozhatnak a szövődményei, mint a nyugati országokban.
A WHO szerint 5,5 millióan szorulhatnak majd Afrikában kórházi kezelésre, ami súlyos terhet róhat az egészségügyi ellátórendszerekre. A kontinensen ugyanis csupán egymillió lakosra jut átlagosan kilenc intenzív osztályi ágy, ami szükség esetén elkeserítően kevésnek bizonyulhat.
ROBOTOK A GYÓGYÍTÁSBAN
Nem mindenütt ilyen rossz a helyzet. Ruandában például már külföldről vásárolt robotokat is bevetnek a koronavírus-betegség kórházi gyógyításában. A közép-afrikai ország már be is szerzett öt robotot, amelyek közvetítők lesznek az orvosok és a betegek között, s ezáltal csökkenthető lesz az egészségügyi személyzet megfertőződésének kockázata. A „gépeket" bevetik testhőmérséklet-mérésre közterületeken is, például buszmegállókban, bevásárlóközpontok bejáratánál.
Az ilyen típusú segítség talán elkelne az Egyesült Államokban is, ahol a vírus a legtöbb halálos áldozatot követelte (80.040), és a legtöbb (1,35 millió) embert fertőzte meg az országok közül.
TRUMP DERŰLÁTÓ
Donald Trump attól tart, hogy a járványban 95 ezren, talán még többen is életüket veszíthetik az USA-ban. Az amerikai elnök ennek ellenére elégedett a vírus féken tartására hozott kormányzati intézkedésekkel. „Talán milliók életét sikerült így megmentenünk" – fogalmazott. Úgy véli, hogy a járvány akár még az oltóanyag kifejlesztése előtt is véget érhet.
A legsúlyosabb a helyzet továbbra is New York államban, amelynek kormányzója, Andrew Cuomo arra figyelmeztetett a hét végén, hogy a mindennapi élet és a gazdaság óvatlan újraindítása a fertőzések számának megugrásához vezethet.
Trump derűlátóbb. Közölte: az amerikai gazdaság gyorsan talpra áll, az elveszett több mint 20 millió munkahelyet ismét megteremtik. „Jövőre lesz az eddigi valaha volt legjobb esztendőnk" – mondta.
FRANCIAORSZÁG FOKOZATOSAN ÚJRANYIT
Franciaországban ma megkezdődik az általános karantén fokozatos feloldása. A határzár azonban továbbra is érvényben marad, de a schengeni övezetből érkezőknek nem vezetnek be a hatóságok kötelező karantént. A határok legalább június 15-éig zárva maradnak.
Német és francia parlamenti képviselők a hétvégén közös nyilatkozatban sürgették a közös határ korlátozások nélküli azonnali megnyitását. A határellenőrzést mindkét oldalon március közepén vezették be a járvány miatt, majd meghosszabbították, hogy a fertőzés németországi terjedését lassítsák.
Az utóbbi napokban sűrűsödtek a határellenőrzések azonnali megszüntetését követelő hangok. Ám Horst Seehofer német belügyminiszter közölte: május 15-e előtt semmi esetre nem kíván enyhíteni a korlátozásokon.
AGGÓDNAK A JÖVŐJÜKÉRT
Németország több nagyvárosában a hétvégén ezrek tüntettek a vírus miatt életbe léptetett korlátozások ellen. Szlovénia fővárosában, Ljubljanában pedig több mint ötezren tiltakoztak a kormány és az intézkedései ellen. A megmozdulás békés volt, de a rendőrség figyelmeztette az embereket, hogy a demonstrációk a jelen helyzetben törvénytelenek.
Az elégedetlenség egyre nagyobb másutt is. Az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség legutóbbi felmérése szerint sok EU-tagországban az állampolgárok többsége nem bízik sem az uniós, sem a tagállami szintű járványkezelésben.
A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bizalom hiánya a vírus által legerősebben sújtott tagállamokban – Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban – a legjellemzőbb.
A válaszadók több mint fele aggódik a jövője miatt, és mindössze 45 százalékuk válaszolta, hogy optimistának érzi magát. A kimutatások szerint Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Görögországban a legborúlátóbbak az emberek a járvány miatt.
FIGYELMEZTET AZ ENSZ-FŐTITKÁR
Az online kérdőívet kitöltők több mint egynegyede átmenetileg vagy végleg elveszítette állását, ez a probléma a fiatal férfiakat érinti leginkább. A megkérdezettek 40 százaléka jelezte: sokkal rosszabb pénzügyi helyzetbe került a járvány okozta gazdasági válság miatt, a munka nélkül maradtak 82 százaléka pedig képtelen a háztartását tovább fenntartani. Életszínvonal-csökkenést Görögországból és Bulgáriából jelentettek a legtöbben.
A felmérés szerint a korlátozó intézkedések miatt a 35 éven aluliak körében jobban romlott az életminőség, mint az idősebbeknél.
Az ENSZ-főtitkár arra figyelmeztettet, hogy a járvány gyűlölet, idegengyűlölet, bűnbakkeresés és rémhírterjesztés áradatát indította el, amely ellen globális erőfeszítésekkel kell felvenni a harcot. Antonió Guterres ENSZ-főtitkár szerint az interneten és az utcákon felerősödtek a külföldiek elleni indulatok, elterjedtek az antiszemita összeesküvés-elméletek, és előfordultak a betegséghez köthető támadások muszlimok ellen.
MI MENNYI?
Mivel viszonyítási alap nélkül nem tudni, hogy mi mennyi, valami sok-e vagy kevés, ezentúl napi rendszerességgel referencia-értékeket teszünk közzé, amivel – reményeinek szerint – az aktuális járványra vonatkozó adatok érthetőbbek és áttekinthetőbbek lesznek.
- Naponta világszerte mintegy 360 ezer ember születik (óránként 15 ezer), 150 ezer pedig meghal (óránként 6250). A halálesetek kétharmada (100 ezer fő) az ún. természetes okokra, az időskori végelgyengülésre vezethető vissza.
- A WHO adatai szerint globális szinten évi 290.000–650.000 közt mozog a szezonális influenzához köthető halálozások száma. Legenyhébb lefolyású náthalázas esztendő esetén ez napi 794, havi 24.166 elhunytat jelent, sok fertőzöttel járó esztendő esetén napi 1780, havi 54.166 személy halálát jelenti.
- Az új típusú koronavírussal való fertőzés okozta betegség (Covid–19) szövődményei következtében – december végétől eddig – összesen 280.690-en haltak meg.
