Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Egy teljesen felesleges koppintás

Elmélkedés a Freud filmsorozatról

Horváth Zsolt

2020. május 10., 16:31

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az amerikai TNT műholdas televíziócsatorna két évvel ezelőtt rukkolt elő az Alienista című sorozattal, amely óriási sikert könyvelt el a sötét, misztikus lélektani thrillerek kedvelőinek körében. A sorozat egy mentális betegségben szenvedőket vizsgáló szakértőt (ezeket nevezték anno alienistának), dr. Laszlo Kreizlert (Daniel Brühl) helyezte a történet középpontjába, akinek az érdeklődését felkeltik a városában elszaporodni látszó gyerekgyilkosságok. Hamar körvonalazódik, hogy egy sorozatgyilkosról van szó, aki nem csupán megöli az áldozatait, akik bordélyházakban dolgozó kisfiúk, hanem durván meg is csonkítja őket. Dr. Kreizler azért szeretné felderíteni a gyilkos kilétét, hogy választ kapjon arra, milyen az agyi működése, milyen gyerekkori traumája vagy milyen motivációja lehet annak, aki ilyet elkövet.

A célja tehát ugyanaz, mint a rendőrségnek, elkapni a tettest, de őt valamilyen szinten önös érdekek vezérlik. Segítségére lesz ebben régi barátja (Luke Evans), az illusztrátor és a gyönyörű és emancipált asszisztens (Dakota Fanning), aki korának első olyan nője, aki a rendőrségen dolgozik. Az ügy persze mindegyikük számára személyessé és veszélyessé válik. Valahol ezt a képletet igyekezett lemásolni a német. Nagy valószínűséggel az Alienista sikerét a Netflix internetes tartalomszolgáltató egyik médiaguruja is megtekinthette, s kiváló lehetőséget látott abban, hogy az amerikai sorozat esetében jól bevált receptet lekoppintsa, s a kész termékkel kiharcoljon magának egy kis prémiumot. De hogy véletlenül se vádolhassák meg plagizálással, ezért a képzeletbeli alienista helyett egy valós személyt, Sigmund Freud osztrák pszichológust és neurológust, pszichiátert, a pszichoanalitikus iskola megalapítóját helyezi a történet középpontjába, aki orvosként csöppen bele egy furcsa bűnügybe. Egy bécsi bordélyházban ugyanis egy összekaszabolt lányra bukkannak, és az  első útba eső orvos maga Freud. A doktor ugyan nem tudja megmenteni az áldozatot, de az eset résztvevőjévé válik. A fiatal Freud (Robert Finster) pedig nyomozni kezd, hogy kiderítsek ki volt a bűncselekmény elkövetője. Mondjuk, ha a sorozat ennyiben marad, még nem is lett volna baj az egésszel, de hogy a néző ne érezze azt, hogy koppintásról van szó, a sorozat szerzői e cselekményszál mellett az egészet összezutyulják a neves pszichoanalitikus életrajzára utaló szállal, azzal, hogy a fiatal Freud egy meg nem értett zseniként tekint magára, aki ebből fakadó frusztrációit töménytelen mennyiségű kokainnal kezeli, s közben mindent elkövet, hogy tanárai elismerjék korszakalkotó elméletét a hipnoterápiáról.

Ez talán még bele is fér a szériába, de a ZDF tévésorozat gyártósorának a szorgos munkásai biztos, ami biztos alapon egy rejtélyes politikai cselszövéssel is előrukkolnak, amelynek célja az Osztrák–Magyar Monarchiának a sötét erők segítségével történő megbuktatása, s ez a cselekményszál az, aminek a követése során az az érzése támad a nézőnek, hogy a sorozat forgatókönyvírói igencsak jó szereken élhettek az írás közben. A magyar nézők számára érdekes lehet, hogy ebbe a nagy katyvaszba magyar karaktereket is helyeztek, akik néha németül, néha pedig magyarul szólalnak meg. A probléma csupán az, hogy ezek közül az egyiket sem magyar színész alakítja, ritka borzalmas akcentussal szólalnak meg a sorozatban, s ezzel, legalábbis számunkra, tovább rontják az összképet. A sorozat egyedüli pozitívumaként a képi világot és a színek használatát hozhatjuk fel, mert az alkotók a sötét tónusok és a buja, meleg és erőteljes színek ötvözésével tökéletesen elénk tárják a 19. század végének, illetve a 20. század elejének Európáját, illetve Bécsét.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége