2024. április 26., péntek

Elmaradt a látványos áttörés

Deli Andor: A zágrábi csúcstalálkozón a gazdasági aspektusok kerültek előtérbe

A Nyugat-Balkán prioritás az Európai Unió és az Európai Bizottság számára – közölte a szerdán megtartott, az elmúlt hónapokban az Európai Unió bővítésének tekintetében vízválasztóként beharangozott zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót követően Ursula von der Leyen, az EB elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy az online felületen megtartott konferencián az EU ismét a nyugat-balkáni térség országai európai jövőképének a támogatása mellett kötelezte el magát. Egyes elemzők fontosnak tartották rámutatni arra, hogy hiába hangzottak el az EU tisztségviselőitől egyébként is megszokott hangzatos kijelentések, tény, hogy az EU vezetői igencsak ügyeltek arra, hogy a beszélgetés során és a zárónyilatkozatban egyaránt a bővítés helyett az európai perspektíva kifejezésen legyen a hangsúly. Az EU bővítésének konkrét lépései vagy a térség országainak megsegítése a koronavírus-járvány utáni időszakban érdemben nem került szóba, üres ígérgetésekből és semmitmondó nyilatkozatokból azonban nem volt hiány – értékelte a csúcstalálkozó kapcsán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Kevesebbet kellene a perspektíváról beszélni, és többet a bővítés folyamatáról, az EU-csatlakozásra törekvő Szerbiának válaszokra van szüksége – emelte ki a találkozón Aleksandar Vučić köztársasági elnök a Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint.

SIKEREK IS VOLTAK

A lapunknak nyilatkozó Deli Andor európai parlamenti képviselő értékelése szerint a zágrábi csúcstalálkozó sajnos nem hozott jelentős áttörést. Mint hozzátette, az eredeti forgatókönyv szerint a horvát uniós elnökség kicsúcsosodásának kellett volna lennie az említett rendezvénynek.

Talán ennek okán mindenki – beleértve magamat is – azt remélte, látványos politikai áttörést fogunk látni, ez viszont elmaradt. Azt azért hozzá kell tennünk, hogy a szerdai ülés a már ismert dolgok megerősítésén túl nagyon is időszerű, praktikus intézkedések jóváhagyását eredményezte, mint amilyen az a 3,3 milliárd eurós segélycsomag, amit Várhelyi Olivér bővítési biztos és csapata készített elő a nyugat-balkáni régió országai számára a koronavírus okozta nehézségek enyhítésére. Ha nem is egy díszes oszlop, de egy fontos tartógerenda került a helyére a bővítési politikában a zágrábi csúcson – fogalmazott Deli Andor.

Az EU bővítésének témája koronavírus nélkül is nagyon nehezen vált ki lelkesedést egyes nyugati vezetőkben – jegyezte meg Deli Andor arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a politikai áttörés elmaradása mivel magyarázható – az egyébként is jellemző bővítési bénultsággal, esetleg a belső válság kezelésének elodázásával, vagy a koronavírus-járvánnyal. A politikus szavai szerint ez a zágrábi nyilatkozat szövegén is érezteti hatását, Hollandia, Dánia, Svédország és Franciaország továbbra is nagyon óvatos. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy voltak sikerek az elmúlt időszakban: megújult a bővítési módszertan, megnyílt a tárgyalások lehetősége Albánia és Észak-Macedónia számára, valamint az említett több milliárdos segélycsomag is megerősítést kapott – fejtette ki az EP-képviselő a folytatásban, emlékeztetve arra, hogy Várhelyi Olivér az Európai Parlament külügyi bizottságának e heti ülésén bejelentette, őszre a bizottság átfogó befektetési tervet is készít a térség számára. Más szóval, most a gazdasági aspektusok kerültek előtérbe, a politikai meggyőződések viszont háttérben maradtak – emelte ki Deli Andor, aki szerint „jó lett volna ezt a két dolgot végre egy lapon említeni. Erre tett szerdán egy próbálkozást a horvát elnökség Zágrábban, de úgy látszik, erre még várni kell.”

TYÚK-TOJÁS DILEMMA

A koronavírus-járvány időszakában ismét szembetűnő volt, hogy mennyire szoros kapcsolatokat ápol – vagy ápolna – Szerbia Kínával, vagy akár Oroszországgal, méltatván az említett országoknak és vezetőiknek az ország mellett való kiállását, ezzel egyidejűleg pedig bírálván az EU fellépését. Ehhez kapcsolódóan felmerül a kérdés, hogy vajon az EU magatartása miatt közeledik Szerbia – és a térség más országai – az említett keleti országokhoz, illetve az általuk képviselt értékrendhez, vagy az ország határozatlan külpolitikája miatt fogja rövidre a bővítési gyeplőt Brüsszel.

Első ránézésre lehet így is magyarázni a dolgokat, ám a következő hasonlat szerintem kiválóan körülírja azt a hibát, amit az EU elkövet a tagjelölt országok tekintetében: a csintalankodó, gyenge előmenetelű diákot lehet büntetni, sarokba állítani, de attól még nem fogja elsajátítani a tananyagot, és az osztály is kiközösíti. Ám ha a tanár jó szakember, akkor rávezeti ezeket a tanulókat arra, hogy miként hozzák ki magukból a legtöbbet, és továbbra is az osztályközösség részei maradjanak. Ilyen típusú szakértelemre és bizalomra lenne szükség a nyugati tagállamok és a nyugat-balkáni tagjelöltek között a szó politikai értelmében. A fő problémának azt látom, hogy egyes nyugati uniós tagállamok nem hajlandók felvállalni a nyílt politikai kiállást a nyugat-balkáni tagjelölt országok EU-tagsága mellett. Összetett feltételrendszerekhez kötik ezt a kiállást, ugyanakkor nincs biztosíték arra, hogy ha a tagjelölt teljesíti a feltételeket, akkor végre meglesz a jóváhagyás. A tavalyi Észak-Macedón fiaskó pontosan ennek volt az ékes bizonyítéka, hiszen annak ellenére, hogy az ország megegyezett Görögországgal, sőt elnevezését is megváltoztatta, mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy a szkeptikusok megváltoztassák véleményüket, és engedélyezzék a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Mára a jóváhagyás már megtörtént, de a keserű szájíz és a kétség megmaradt, hogy ez máskor, másokkal is előfordulhat – fejtette ki Deli Andor.

Az európai parlamenti választásokat követően megalakult uniós intézményrendszer tevékenységének eddigi eredményeire vonatkozó kérdésünkre válaszolva Deli Andor arra mutatott rá, hogy nagyon nehezen indult el az EU intézményrendszerének működése, hiszen csak tavaly decemberben alakult meg az új EB, majd márciusban a világjárvány mindent lebénított. Mindennek ellenére voltak pozitív lépések is, amelyek tekintetében Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos hatékony és célratörő munkáját fontos kiemelni – tette hozzá.