Sebők Valéria (Gergely Árpád felvétele)
Az idén tavasszal tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Népi Textilfesztivált Békéscsabán. Az esemény középpontjában a népi textíliák, vagyis a hímzés, a szövés, a nemez, a csipke, illetve a viseletkészítés álltak. A pályázatra érkezett alkotásokat szakmai zsűri értékelte. A legjobbakat a Népi textíliák a mai életünkben elnevezésű kiállításon mutatták be.
A konferencia és a hozzá kapcsolódó pályázat meghirdetői a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége voltak. Sebők Valéria népi iparművész, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Gránátalma hímzőszakkörének vezetője munkáival két második díjat érdemelt ki. A békéscsabai textilfesztivállal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.
Mit kell tudni a Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválról?
– A Kárpát-medencei Népi Textilfesztivált tizenhetedik alkalommal rendezték meg, kétévente szokták megtartani. Az idén nemcsak textiles konferenciát tartottak, hanem textilfesztivált is. Ehhez egy kiállítás is kapcsolódik, amelyre be kell küldeni a pályázati darabokat.
Milyen kategóriákban lehet benevezni?
– Textiles munkákkal lehet a pályázatra jelentkezni, tehát hímzésekkel, szövésekkel, csipkékkel. Az idén mindenki a saját környezetéből választhatott témát. Tőlünk, külhoniaktól elvárták a környezetünkből való témamerítést.
Hány munkával nevezett be? Mi jellemzi őket?
– Összesen négy darabbal neveztem be. Két bácskai fehér lyukhímzést és két szlavóniai fonott csipkét küldtem be. Az egyik egy nyers színű koktélruha volt, amelyen a fekete övet és a bolerót díszítettem fonott csipkével. A másik egy hagyományos body, amely az 1920-as évekből való. Abban az időben, amikor a nők sok szoknyát használtak, próbáltak praktikus ruhadarabokat viselni. Készítettem egy szoptatós kombinét is, amelynek az a jellegzetessége, hogy a vállpántjánál mindkét felén gombolós, tehát jobb és bal oldalon is használható. Egyébként a régi kombinéknak csak az egyik fele volt gombolós, hogy beleférjen a fej. A munkáimat mindkét kategóriában, fehérhímzés és fonott csipke kategóriában második díjjal jutalmazta a zsűri.
Mennyi ideig tartott elkészíteni egy-egy munkát?
– Tavaly óta készültünk a textilkonferenciára. A szervezők időben értesítettek bennünket. Békéscsabára 1786 pályamunka érkezett be 222 alkotótól. Ebből 61 alkotást díjaztak. Vajdaságból is voltak pályázók, köztük Vázsonyi Csilla Zentáról, valamint a bajsai Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre és a temerini Csipkeverő és Kézi Hímző Csoport tagjai neveztek be. Öt díjat sikerült elhozni Vajdaságba. Én két kategóriában lettem díjazott, a többiek egy-egy kategóriában. Ha vége lesz a járványnak, ősszel rendezik meg az Országos Népművészeti Kiállítást Budapesten. Oda az elmúlt öt év legdíszesebb, legértékesebb darabjaival lehet benevezni. Azokat a munkákat lehet beküldeni, amelyeket a legjobbaknak tartunk. Területi válogatók vannak. Nekünk, vajdaságiaknak Békéscsabára kell beküldenünk a munkákat. A zsűri kiválasztja a legjobbakat, és azok kerülnek az Országos Népművészeti Kiállításra. Budapesten van még egy válogatás, és ott derül ki, hogy kinek a munkáit állítják ki.
Mit gondol az utánpótlásról? Vannak-e fiatalok, akik hímzéssel, szövéssel foglalkoznak?
– Palicson, a Csipkebóbita csoportban van öt gyerek, akiket már harmadik éve tanítok csipkét fonni. A Hagyományok Háza keretében nemrég volt egy viseletkészítő tanfolyam Zentán. Az egyik résztvevője, Vázsonyi Csilla második helyezést ért el az egyik viseleti darabjával. Biztos, hogy vannak ambiciózus fiatalok, akik érdeklődnek a hagyományos hímzések iránt. Magyarországon mindez jelenleg reneszánszát éli. Nálunk egy kicsit később kezdődött el, és reméljük, hogy lesz, aki továbbörökíti ezt a tudást.
Nyitókép: Sebők Valéria (Gergely Árpád felvétele)
