2024. április 26., péntek
NAGYSZÜNET

Nem akar a gyerek tanulni

Azt gondolhatjuk, hogy a távoktatás gyökereiben változtatta meg az oktatási rendszerek működését. Ez valóban így van, vannak azonban dolgok, amelyek semmit sem változtak. Mégpedig, hogy egyes tanulók továbbra is nagy igyekezettel vonják ki magukat az iskolai kötelezettségeik alól. A tanárok aggodalmasan tekintenek a jövőbe, mire jutnak ezekkel a diákokkal, a gyerekek szülei pedig tehetetlenek. Trükkök, cselek, zsarolás és veszekedés, mégis minden hiábavalónak tűnik, a gyerek elkészít egy-egy feladatot, esetleg megnéz egy tévéórát, de másnap minden a régi mederben folytatódik tovább. A tanárok a szülőket hibáztatják, amiért nem képesek a tanulást kicsikarni a gyerekből, a szülők pedig a tanárokra mutogatnak, amiért nem motiválnak eredményesebben. Eközben a kis diákok a vállukat vonogatják, kifogásokat keresnek, és reménykednek, hogy majdcsak valahogy eljön a tanév vége az idén is.

Holott ugyanez a probléma az esetek nagy részében korábban is létezett, gyakran éppen ugyanazoknál a gyerekeknél, akik most az online térben olyan könnyedén fogják menekülőre. Ha nincsen folyamatos, állandó kontroll, akkor nincs tanulás, házi feladat, eredmény. A legtöbb tanár és szülő viszont nem tudja mindezt biztosítani, mert más dolga is van, mert mással is kell foglalkoznia, nem csak ezzel az eggyel. A gyerek pedig csöndben kibírja, ameddig ellenőrzik az aktivitását, és a legelső pillanatban újra előveszi az elkerülő stratégiát.

A probléma – mint ahogy az oktatás- és nevelésügy területén általában – most is komplex, és jellegéből fakadóan nem oldható meg egyetlen tollvonással. A koronavírus okozta járványhelyzet rendkívülisége nemcsak a hivatalos intézkedésekben mutatkozik meg, hanem az iskoláztatás területén is.

A diszfunkcionálisan működő családokban sokkal valószínűbben jelenik meg probléma, ha váratlan helyzetekre kell reagálni, ami a családban élő gyerekek iskolai teljesítményét is meghatározza. Az iskola azonban osztálytermi helyzetben is nehezen tudja kezelni az ilyen családokból érkező gyerekek viselkedés- és magatartásproblémáit, a távoktatás során pedig gyakorlatilag teljesen eredménytelenné válhat ezekben az esetekben. Ha nem vigyázunk, könnyen megmaradhatunk annál a pontnál, amikor a tanárok és a szülők közötti konfliktus, egymásra mutogatás során csak azt érjük el, hogy a gyerek valódi gondja kicsúszik a kezünk közül. Ebben a pillanatban lehet, hogy boldoggá tesszük őt, mert nem kell megírnia a kötelező házi feladatokat, és követnie a távórákat, hosszú távon mégis csak ő lesz a legnagyobb vesztes. Nem azért, mert nem tanulja meg ezen a tavaszon rendesen a szorzótáblát vagy a Pitagorasz-tételt. Igen, nem lesz majd mire építeni ősszel, ha most kihagyja a legfontosabb ismeretek elsajátítását. De mindez még behozható lenne, pótolható. Hiszen a tanárok úgyis át fogják ismételni a mostani anyagot a következő iskolaév kezdetén. Ha valami hiányos, arra nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Úgyis lesz sok kisdiák, aki a nyár folyamán teljesen elfelejti, mit tanult az előző tanévben. Az igazi probléma az, hogy ezek a gyerekek könnyen magukra maradnak a már meglévő nehézségeikkel, gondjaikkal, félelmeikkel, őrlődéseikkel. Ahhoz, hogy a gyerek bevonható legyen a távtanulásba, a legtöbb esetben stabil szülői háttérre van szükség. A tanulmányaiban magára hagyott gyerek legtöbbször egyébként is nélkülözni kénytelen a szülői odafigyelést, törődést. Ahol ez az odafigyelés nem adatott, ott nem a szakadék mélyítése fog eredményt hozni.

Tanárként próbáljuk meg emberi oldaláról megközelíteni a család és a diák nehézségeit, legyünk elérhetőek számukra nemcsak telefonon, hanem lelki értelemben is. Tartsuk szem előtt, hogy krízishelyzetben fontos lehet a gyors reagálásunk. Az optimális körülmények között élő gyerekek számára is jelenthet nehézséget a tananyag követése, a megváltozott elvárásokhoz történő alkalmazkodás. Vannak, akiknek az állandó internetkapcsolattal is barátkozniuk kell. Legyünk egymással türelmesek. Vannak családok és gyerekek, akik olyan nehézségekkel néznek szembe nap mint nap, amelyek lehetetlenné teszik a tanulásra való motiváció létrejöttét és folyamatos fenntartását.