A koronavírus-járvány miatt megnőtt a kereslet az arany és az aranyérmék iránt, ez csak megerősítette azt az állítást, hogy világszerte aranyhiány jelentkezhet. A koronavírus egyértelműen aranylázt idéz elő. Válsághelyzetekben az arany tradicionális menedéket jelent a befektetőknek, ennek mindig megvan a saját értéke. Ezért nem kell csodálkozni, hogy az arany ára a koronavírus-járvány ideje alatt elérte csaknem a legmagasabb árat – mondta Ivan Nikolić közgazdász a Szputnyik hírportálnak. A termelést már megszüntették az aranypiac legnagyobb aranyrúd gyártói, ezért most egész Európában rendkívül nehéz hozzájutni az aranyrudakhoz és -érmékhez. Mint a korábbi válsághelyzetekben, az arany értéke a járvány alatt nagy ellenállást mutatott, ezért mindenkinek szándékában volt megszerezni a recesszió előtt, amikor is az értéke a többszörösére nőhet. Az arany meglehetősen könnyen szállítható és tárolható, nem veszíti el az értékét, nem hatnak rá a monetáris központok, ezért nem csoda, hogy megnőtt a kereslet, míg a kínálat majdnem a nullával egyenlő. Ezért várható volt az arany árának megugrása a tőzsdén. Ivan Nikolić elmondta, hogy bizonyos ingadozások ellenére az arany elérte szinte a legmagasabb árat.
– Jelenleg ez körülbelül 1745 dollár egy uncia aranyért. Volt egy idő, amikor dollárban mérve nagyobb volt az értéke, akkor elérte az 1800 dollárt. Válság idején az arany menedék a befektetők számára, hiszen az aranynak mindig van értéke. A befektetők szívesen mentik vagyonukat aranyba és svájci frankba – közölte Nikolić.
A közgaszdász megjegyzi, az arany továbbra is keresett termék maradt, annak ellenére, hogy az arany az elmúlt három hónapban nem mutatott stabil növekedést. Megközelítőleg egy hónappal ezelőtt még egy uncia arany ára az 1500 dollárt sem érte el. Emlékeztetett arra, hogy a Szerb Nemzeti Bank tavaly november elején mintegy 10 tonna aranyat vásárolt unciaként 1490 dollárért. Nikolić elmondása szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve világos, hogy mennyit keresett rajta az állam. Aleksandar Vučić államfő a múlt év közepén kiadta a rendeletet a Szerb Nemzeti Banknak, hogy kezdje meg az aranyvásárlást az ország pénzügyi biztonságának megóvása érdekében, vagyis abban az esetben, ha a pénzpiacokon kedvezőtlen árfolyamingadozások állnának be. Ezekben a napokban az államfő közölte, hogy Szerbiának 31 tonna aranya van.
– Ha azt vesszük figyelembe, hogy az aranykészlet a devizatartalék mekkora részét képezi, akkor elmondható, hogy Szerbia regionális szinten az élen jár. Kevés országnak van ennyi aranykészlete. Ez a devizatartalékok része, amit ebben a pillanantban könnyű készpénzre váltani vagy más olyan termékre, amire szükségünk lehet – mondta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy mennyire veszélyes egy ilyen válsághelyzetben aranytartalékok nélkül maradni, a közgazdász elmondta, ha vannak más források is, akkor nem olyan súlyos a helyzet. Érdemesnek tartotta hangsúlyozni, hogy ezekben a kockázatos időkben az arany ára ingadozik, tehát ha ezt figyelembe vesszük, akkor az összes devizartaléknak nagyobb az értéke. A Szerb Nemzeti Bank célja, hogy Szerbia devizartalékában hamarosan 50 tonna arany legyen. A szakember szerint azonban ehhez jobb időkre kell várni.
– Most annak van itt az ideje, hogy hozzányúlhassunk ahhoz, amit eddig megtakarítottunk. Majd eljön annak az ideje is, amikor újra takarékoskodhatunk – tette hozzá Ivan Nikolić.
