Az emberiség történelmének egyik legmeghatározóbb társadalma a mai Közel-Kelet területén alakult ki a Krisztus születése előtti évszázadokban. Ide futott be keletről a selyemút, itt találkozott a perzsa-, a római birodalom és a fáraók Egyiptoma, de Athén sem volt távol. A mai Jordánia területe volt a világ legforgalmasabb csomópontja abban az időben. Egy Közép-jordániai kisváros, Madaba egyik templomában fedezték fel a Krisztus Evangéliumának helyszíneit tartalmazó eddigi legrészletesebb térképét – kétmillió darab mozaikkockából kirakva.
A térkép eredetileg 21x7 méter, azaz csaknem 150 négyzetméter nagyságú volt. Négyzetméterenként 12-13.000 kockát építettek a padlózatba. Az égetett csempét különböző színűre mázolták, majd összetörték és néhány négyzetcentiméteres darabkákból kirakták a számukra ismert világot, mint egy útmutatót a Szentföldre tartó zarándokoknak. Miután az arabok leigázták a keresztény vidéket, a térképről eltávolították az emberábrázolásokat. Kétszáz évvel a mozaik elkészülte után egy hatalmas földrengés romba döntötte a környék összes épületét. Aztán ezer évre a sivatag ismét birtokba vette a kísértetvárost. Keresztények leheltek bele újra életet az 1800-as évek elején (azóta is itt él a Jordán királyság legnagyobb keresztény közössége). Tizenöt évszázad természeti pusztításai és emberi barbársága megviselte a mozaikpadlót, de ötven négyzetméter máig hirdeti a korabeli kartográfusok időtálló, precíz munkáját. A Madaba mozaiktérkép az eddig fellelt legkorábbi ábrázolása a Szentföldnek. (Arrafelé a Szentföldet picit tágabban értelmezik, mint itt Európában, ti. a Jordán Hasemita Királyság területén is számos Krisztus korabeli keresztény emlékhely van, és véleményük szerint az is elválaszthatatlan része az Evangéliumnak.) Részletesen és méretarányosan ábrázolja az akkori Jeruzsálemet. Pont ott vannak rajta az óváros kapui, Dávid király tornya és a Szent Sír bazilika, ahová a mai műszerek is teszik. 38 utcát, 170 épületet, folyami átkelőket, vámszedő pontokat sikerült beazonosítani rajta. Olyannyira pontos, hogy e térképet véve alapul végezték a zsidó negyed egyes részeinek feltárását Jeruzsálemben, de Szodoma és Gomora helyét is a térkép segítségével próbálják meghatározni. A térkép 500–550 körül készülhetett, és az akkoriban lakott területeket ábrázolja. Másfélszer másfél centiméter nagyságú színes mozaikkockákból van kirakva a Mediterrán keleti partvidéke Damaszkusztól a Nílus deltájáig. Legrészletesebben Jeruzsálemet, Betlehemet, Jerikót, Nábluszt és Hebront mutatja be, valamint a Holt-tenger és a Jordán folyó vidékét, a környék hegyeit és vizeit.
A madabai kincs megtalálásának centenáriumára elkészült az új, Szent György ortodox templom a mozaikpadló fölé, és pótolták a térkép egyes fontos részeit is. A városban az elmúlt száz évben számos, szintén az ötszázas években készülhetett mozaikpadlót találtak. Az eddig kiásott 14 madabai templom közül a Mártírok temploma, az Apostol templom és a Szűz Mária-templom mozaikjai már várják a kíváncsi szemeket. De számos madabai gazdag család otthonának padlózata is előkerült a homok alól. Megtekinthető például a Lángoló palota vagy a Hippolytus csarnok mozaikpadlója. Ezek a mozaikok nem térképeket, hanem évszakokat, természeti jeleneteket, mindennapi pillanatképeket, geometriai-, ember-, növény- és állatmotívumokat ábrázolnak, de ez cseppet sem csorbít értékükön.
Mai körülmények között ezer munkanapra lenne szüksége egy mesternek, hogy kirakja a Madaba mozaiktérképet, ha naponta nyolc órát dolgozik, kéznél van a kétmillió mozaikkocka, és tökéletesen ismeri az 550.000 négyzetkilométernyi terepet.
