A tojás a húsvét egyik elengedhetetlen kelléke, amelyet már a kereszténység megjelenése előtt is felhasználtak vallási szertartásokhoz, majd a húsvéti ünnepek egyik jellegzetes szimbóluma lett. Az egyházi szimbolika szerint a tojás magát a sírjából feltámadó Jézus Krisztust jelképezi. Az egyik jelentése szerint a szentelt tojás héja az Ó-, a belső része pedig az Újszövetséget szimbolizálja, és úgy tartják, hogy az, aki eszik a szentelt tojásból, nem hal meg szentség nélkül. Talán ezért kerül a húsvéti terítékre a sonka, a kolbász és a torma mellett a tojás is. A húsvéti ünnepek előtt éppen ezért igencsak megnő a tojás iránti kereslet a piacokon és az üzletekben.
Klauz Zoltán zentai fiatalember hat éve foglalkozik tojáseladással, amibe elmondása szerint prózai okok miatt vágott bele, ugyanis egy takarmányforgalmazó cég üzletében kezdett el dolgozni, ahonnan naposcsibéket, tojótyúkot és más baromfit is rendelhetnek a vásárlók.
– Egészen jó munkahelynek bizonyult, leszámítva azt az apró dolgot, hogy hetente egyszer vagy kétszer van baromfiszállítás, és az egyetlen dolog, amit a tollas jószágnál is jobban utáltam, az a pihés volt, így el kellett döntenem, hogy vagy megszokom az egészet, vagy otthagyom a munkahelyemet – mesélte beszélgetőtársunk, aki első próbálkozásként 20 darab kitojt tyúkot szerzett be, hogy szokja a tollas jószág közelségét. Elképzelése annyira jól sikerült, hogy a 20 tyúktól származó tojás a családja számára túl sok volt, és mivel nem akarta kidobni, megpróbálkozott az értékesítésükkel.
– A kitojt tyúkok naponta 60–70 százalékos hozamot tudnak produkálni, ami napi 15 tojást jelentett, ez egy 4-5 fős család számára túl sok – jegyezte meg beszélgetőtársunk, aki fél évre rá eldöntötte, hogy ivarérett baromfikat is beszerez, amelyek akkor kezdenek tojni. Egy tojás „termelésére” tenyésztett tyúk ugyanis évente optimális körülmények között nagyjából 300 tojást tud tojni. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni ezzel, később lettek naposcsibéi, kacsái és libái, aminek köszönhetően a tollas-pihés jószágokkal is megbarátkozott.
– Most már tollpárnán is hajlandó vagyok aludni, előtte csakis műanyag vagy szivacsos párnáim voltak – mesélte Zoltán, aki jelenleg 140-es ketreces tyúkállománnyal rendelkezik. Egyelőre nincs hol szabadon tartani a tyúkokat, ám arra törekszik, hogy ezt is megoldja. A családot teljes mértékben el tudja látni tojással úgy, hogy a kiadásai is megtérülnek, sőt a fehér csirkéknek adott takarmányt is a tojások eladásából szerzi be. A takarmány, az áram és a szükséges amortizáció, valamint a szállítás költségeinek levonása után egy eladott tojás árából gyakorlatilag 1,80–2 dinár haszon marad, attól függően, hogy 10 vagy 11 dinárért tudja értékesíteni darabját. A tyúkok gondozása során oda kell figyelni arra, hogy különösebben nem szeretik a hőingadozást, a huzatot, illetve a nagy zajt vagy bármilyen más stresszkeltő körülményt. Ezért nem árt, ha csak egyvalaki foglalkozik a baromfival, és nem hozzájuk hasonló színű ruhában megy be hozzájuk, lehetőleg mindennap ugyanabban az időben. Nem szabad a tyúkot túlhajszolni, mert ugyan többletvilágítással el lehet érni, hogy kicsit nagyobb legyen a hozam, ez azonban nagyon gyorsan megbosszulja magát – magyarázta.
– Mindig odafigyelek arra, hogy a meglévő rossz körülményekhez képest ideális helyzetet hozzak létre számukra, így jelenleg az eredetileg öt férőhelyes tyúkketrecekben csak négyen vannak, de így is nagyon pici számukra a hely, biztos vagyok benne, hogy sokkal jobban éreznék magukat odakinn a szabadban – jegyezte meg Zoltán, akinek az elmúlt hat évben kialakult a vásárlói köre, valamint egy helybeli cukrásznak is rendszeresen ad el tojást. A húsvéti ünnepek közeledtével egyre nagyobb a tojás iránti kereslet, így ő már az ünnepek előtt nem tud eladni, majd nevetve hozzátette, reméli, hogy azért a családjának is marad elég tojás, ugyanakkor azt is elárulta, megtörtént, hogy ünnepek előtt maga is vásárolt tojást, csak azért, hogy a klienseinek a körét ki tudja elégíteni.
A tojás vásárlása során leginkább a frissességére kell odafigyelni. Zoltán szerint hűtés nélkül, harminc fok alatti hőmérsékleten négy hétig tárolható a tojás, ugyanakkor szerinte a fridzsiderben kialakított tojástartó teljesen felesleges, mert egy család számára elegendő, tízes csomagolásban akárhol megvásárolható, és nincs szükség arra, hogy pluszenergiát fektessünk a hűtésébe. A vásárló a tojás frissességét vízteszttel állapíthatja meg. Ha egy vízzel teli edénybe helyezve a tojás az oldalára fekszik, akkor még friss, és biztonságosan felhasználható. Amennyiben épp csak hozzáér az edény aljához, akkor már nem teljesen friss, de alaposan megfőzve vagy átsütve még felhasználható. Viszont ha lebeg a vízben, és nem süllyed le, akkor a tojás már régi – magyarázta a zentai fiatalember.
