2024. március 19., kedd

Parlament a karantén idején

A koronavírus okozta járvány mára már Európa összes országát elérte, s szinte kivétel nélkül mindenütt rendkívüli megszorítások bevezetését eredményezte. Belgiumban március 18-ától lépett érvénybe a teljes kijárási tilalom, ami az Európai Parlament (EP) munkájára is hatással volt.

Deli Andor brüsszeli irodájában (Máriás Endre felvétele)

Deli Andor brüsszeli irodájában (Máriás Endre felvétele)

Az EP történetében először mondták le a strasbourgi plenáris ülést, és talán az is precedens nélküli, hogy a képviselők arra kényszerülnek, hogy otthonaikból távmunkát folytassanak. Egyelőre úgy tűnik, ez a helyzet még hosszasan fennáll majd. A brüsszeli helyzetről és az EP ideiglenesen megváltozott munkamenetéről Deli Andor fideszes EP-képviselőt kérdeztük.

Az Európai Parlamentben állandó jelleggel több ezer ember dolgozik. Továbbá nap mint nap több száz látogató fordul meg az épületben, Európa különböző országaiból. Nem nehéz elképzelni, ilyen körülmények között mekkora a fertőzés veszélye. Milyen biztonsági lépéseket tett az EP annak érdekében, hogy minimalizálja a vírus terjedését?

– Valóban az Európai Parlament egy nagyon specifikus intézmény pont abból a szempontból, hogy nap mint nap rengeteg ember érkezik ide Európa minden szegletéből dolgozni, ülésekre, konferenciákra, vagy épp látogató csoport keretében majd ezek végeztével legtöbben haza indulnak, vissza eredeti lakhelyükre, országukba. Mindebből az következik, hogy az EP kiváló táptalajt jelent a koronavírus gyors és széleskörű terjesztésére. Ezért már harmadik hete tart az intézmény zárva tartása, ami azt jelenti, hogy minden esemény, rendezvény és ülés el van napolva a hivatalnokok kilencven százaléka pedig távmunkában dolgozik.

Belgiumban jelenleg teljes kijárási tilalom van érvényben, március 18-a óta. Milyen hatással van ez a megszorítás az EP működésére? Hogyan folyik tovább a munka a dolgozók távollétében?

 – A helyi megszorítások is hozzájárulnak ahhoz, hogy parlamenti képviselők nem tudnak eljutni Brüsszelbe, hiszen legtöbb országgal most szünetel a légi utasforgalom. Többek között Budapestről sincsenek járatok egyik Brüsszeli reptérre sem. Ezért alternatív munkamódszerek kidolgozásába fogott az EP, mind a képviselők, mind pedig a hivatalnokok szempontjából.

A múlt héten rendhagyó körülmények között tartották meg a plenáris ülést – a képviselők online jelentkeztek be otthonaikból. Hogyan képzeljük el ezt a táv ülésezést? Milyen sürgősségi intézkedéseket fogadott el az EP?

– A múlt heti plenáris ülés egy meglehetősen furcsa „élmény” volt. A napirenden három olyan jogszabály elfogadása szerepelt, amelyek rendkívül fontosak voltak ahhoz, hogy az EU hatékonyabban tudjon fellépni a koronavírus ellen. Az egyik jogszabály könnyítést tartalmazott a légitársaságoknak, a két másik pedig lazított az EU támogatások elköltése tekintetében, lehetővé téve azt, hogy a tagállamok átirányítsanak pénzeket a koronavírus elleni védekezésre, ide értve a tagjelölt országokat is, mint amilyen Szerbia. Nagyon fontos volt tehát, hogy gyorsan elfogadásra kerüljenek ezek a javaslatok. Ugyanakkor a teljesség és a jogi tisztánlátás megköveteli, hogy hozzátegyem azt is, hogy egyértelmű ügyrendi szabályok hiányában lényegét tekintve inkább távszavazásnak nevezném azt, ami a múlt héten történt nem pedig egy tényleges plenáris ülésnek, főként, hogy rendkívül korlátozott volt a képviselők hozzászólási joga, ami elsősorban a ténylegesen Brüsszelben tartózkodó frakcióvezetőkre korlátozódott. Annak ellenére, hogy jómagam is itt vagyok, nem tudtam bejelentkezni a vitára. A szavazás úgy történt, hogy a képviselők az e-mailben megküldött szavazólapokat kitöltötték, aláírták és lefényképezve, vagy beszkennelve visszaküldték egy megadott e-mail-címre. Ezt a munkamódszert egyébként ki szeretnék terjeszteni a szakbizottságokra, és tervben van egy április közepén tartandó újabb „távplenáris” is, amelynek napirendjéről azonban még semmit sem tudni.

Ezekben a rendkívüli időkben különösen fontos szerepe van a közúti fuvarozóknak, mind a lakosság, mind az egészségügy ellátása szempontjából. Munkájukat azonban megnehezítik a határok lezárása, vagy éppen a határellenőrzések újbóli visszaállítása, továbbá a higiéniai körülmények is problémát okoznak a szektorban dolgozóknak. Milyen intézkedéseket tesz az EU annak érdekében, hogy javítson a közúti fuvarozók munkakörülményein?

– Tisztelet és becsület a fuvarozóknak, sofőröknek! Úgy gondolom, hogy az egészségügyi dolgozóktól eltekintve ők azok, akik magukat nem kímélve, egészségük és életük kockáztatása árán is lehetővé teszik, a mindennapi élet működését. Ellátják a boltokat, gyógyszertárakat, kórházakat és ezért hálásaknak kell lennünk önfeláldozó munkájukért. Ennek okán még inkább zavaró volt az, hogy az elmúlt hetekben az EU belső határain kilométeres kamionsorok alakultak ki. Mára kicsit javult a helyzet és az tagállami intézkedéseken túl az EU is igyekezett segíteni. Az Európai Bizottság ún. zöld útvonalak iránymutatásokkal egységes javaslatokat fogalmazott meg az uniós tagállamok számára, hogy miként lehet felgyorsítani a kamionok ellenőrzését annak érdekében, hogy áruforgalom zavartalan maradjon.

Várhatóan mikor indulhat újra a munka az EP-ben? Van-e már konkrét dátum vagy egyelőre csak találgatni lehet?

– Az idei parlamenti naptár legutolsó változata szerint a nyári ülésszünetig egynapos távülések lesznek havi jelleggel, a szakbizottságok munkája pedig ehhez a dinamikához fog illeszkedni. Ebből sajnos arra tudunk következtetni, hogy a mostani állapotok még jó ideig eltartanak.