A PROSPERITATI ALAPÍTVÁNY DÍJAZOTT MENTORAI (3.)

Fiatal vállalkozóként kezdte

Negyed százada működik az adorjáni Kontakt Kft. – Borsos Csaba integrátori és mentori szerepkörben is bizonyított

Gergely József

2020. március 29., 17:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A közelmúltban díjkiosztóval zárult a Prosperitati Alapítvány mentorprogramjának első ciklusa. A programot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta, együttműködő partnerként a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete vett részt a megvalósításban, a szakmai felügyelet pedig a Design Terminal látta el.

A közösség lelke elnevezésű mentordíjat érdemelt ki a fiatalokkal való lelkiismeretes foglalkozásával (Gergely Árpád felvétele)

A közösség lelke elnevezésű mentordíjat érdemelt ki a fiatalokkal való lelkiismeretes foglalkozásával (Gergely Árpád felvétele)

Borsos Csaba adorjáni vállalkozót a „közösség lelke” díjjal tüntették ki. Mint mondta, először mentorképzésen vett részt, és ezután kezdte meg a munkát három mentoráltjával. Különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozókkal dolgozott együtt, de ez nem okozott nehézségeket, hiszen a negyed századra visszatekintő vállalkozói tevékenysége során több területen is tapasztalatokat szerzett.

Az 1995-ben alapított adorjáni Kontakt Kft. idén ünnepeli alapításának 25. évfordulóját. A cégalapító tulajdonos, Borsos Csaba negyed százada fiatal vállalkozóként kezdte a munkát. A Prosperitati Alapítvány nagy léptékű vállalkozásfejlesztési hitelkonstrukciójának köszönhetően bővítette a Valkaisoron lévő Borsos Malom tárolókapacitásait, csomagoló gépsort állított be és a projektum kertében új munkahelyeket nyitott. A Borsos Malom integrátori szerepet tölt be a gabonatermelők felé. A Prosperitati Alapítvány által támogatott integrátorok jelentik az összeköttetést a termelők és a feldolgozó nagyvállalatok között. Biztos piacot és szavatolt árat jelent a földműveléssel foglalkozó gazdák számára.

Mire figyeljenek oda a fiatal, kezdő vállalkozók?

– A saját negyed százados tapasztalataim alapján a kezdő vállalkozóknak azt tudom mondani, hogy legyenek kitartóak, függetlenül attól, hogy a gazdaság mely területén próbálkoznak új vállalkozást beindítani. A kihívások nagyok, oda kell figyelni, leellenőrizni, hogy mennyire megbízhatók az üzletfelek, mert, ha a leszállított áruért, vagy az elvégzett szolgáltatásért nem tudjuk behajtani a járandóságunkat, hamar bekövetkezhet a csőd. Ha bizonytalan üzleti környezetbe kerülünk, időben tudni kell váltani.

Borsos Csaba, a Kontak Kft. tulajdonosa

Borsos Csaba, a Kontak Kft. tulajdonosa

Még a bejáródott vállalkozásokban is vannak hullámvölgyek, krízis periódusok, de ha a vállalkozásunk több lábon áll, akkor esély van a túlélésre. Esetemben a Kontakt Kft. négy lábon álló cég, kezdetben főleg jószágok adásvételével foglalkoztam, de a kereskedés mellett növénytermesztéssel és jószágtenyésztéssel, juhtartással is nagyban foglalkozom, újabban pedig malomipari szolgáltatásokat is végzek, lisztet és egyéb malomipari terméket forgalmazok.

Hogy jött létre a Kontak Kft.?

– A szüleim konyhakertészetében zöldségfélék termesztésével foglalkoztak, amiből már iskolás koromban én is kivettem a részem, sokat piacoztunk, saját magunk értékesítettük a friss zöldségféléket. Zentán jártam középiskolába, kereskedőnek tanultam, de még be sem fejeztem a tanulmányaimat, már vegyeskereskedést nyitottam, majd még egyet, utána kávépörkölőt. A boltokat követte a Kontakt vállalkozás beindítása, amely idén ünnepli alapításának negyed századát.

Amikor 1995-ben elkezdtem liszttel kereskedni, akkor még csak kiskereskedésem volt, több italboltot is üzemeltettem, a liszthez azonban kft.-t kellett létrehozni. Akkoriban egy cégbejegyzés ezer márkába került, olcsóbb megoldás volt már működő, bejegyzett céget átvenni. A magyarkanizsai Kontakt magáncéget vettem meg ötszáz márkáért.

Három évig liszttel kereskedtem. A malmok akkoriban még állami tulajdonú cégek voltak. Megvettem a búzát, majd a környékbeli malmokban becseréltem lisztre és azt adtam el pékeknek. Közben 1996-ban elkezdtem a jószágfelvásárlást, számos vágóhíddal dolgoztam és dolgozom együtt mind a mai napig. Főleg jószágkereskedéssel foglalkoztam egészen 2010-ig. Volt felvásárlóhelyem több környező településen is, de a jószágtenyésztés hanyatlani kezdett, megfeleződött a jószágállomány. Pedig előtte évente 70 000 hízót vettem meg a tenyésztőktől és adtam tovább a vágóhidaknak. Mostanság az évi 25–30 ezer is nehezen jön össze. A korábban jószágfelvásárlással és -forgalmazással foglakozó cégek háromnegyed része csődbe ment, vagy abbahagyta ezt a tevékenységet.

Hogy sikerült talpon maradni a jószágpiacon?

– A többi jószágforgalmazóhoz hasonlóan és több vágóhíddal dolgozom és dolgoztam együtt, de mindig figyeltem arra, hogy olyan cégnek ne vagy ne nagy tételben adjak el vágóállatot, amelyik cégnek nagy bankhitelei, adósságai vannak. Így is megtörtént, hogy az egyik nagyvállalat több száz disznóval maradt adós, aminek az ellenértékét végül nagyrészt sikerül kihúzni áru formájában, pótkocsikkal kompenzálták az adósságot. Nem mindegy, hogy mennyit vár az ember a pénzére és a végén vagy megkapja a jószág árát vagy sem. Én a tenyésztőtől átvett jószágért azonnal fizetek, ha nem vagyok biztos az eladásban, akkor inkább nem veszek jószágot. Kockázat mindig van, olykor hónapokig is kell várni a vágóhidaknak eladott jószág ellenértékére.

A Kontakt Kft. gabonatároló silói Adorjánon (Gergely József felvétele)

A Kontakt Kft. gabonatároló silói Adorjánon (Gergely József felvétele)

A jelenlegi jószágár a hizlalók számára szavatol némi jövedelmet, de a jószág piac meglehetősen bizonytalan. A disznó 150–160 dináros kilónkénti felvásárlási ára garantálja a nyereséges hizlalást. A jószágpiaci bizonytalanság miatt magam is mindinkább a növénytermesztés és újabban pedig az állattartás, juhtenyésztés felé fordultam. Német fajjuhokat hoztam be szaporításra, és már szép állomány jött össze. A jószágtenyésztésben jelenleg a törzskönyvezett juhállomány után ad az állam legnagyobb támogatást. Továbbra is vásárolok fel jószágokat, de már nem ez a Kontakt fő profilja.

A gabonatárolás és -forgalmazás után belevágtál a gabona-feldolgozásba is.

Az első silókat 2011-ben építettem meg, majd a rá következő évben a gabonaszárítót. Néhány éve tovább bővítettük a tároló-kapacitásokat. Felsőhegyen a 2014-es jó termésből sok gabonát, búzát és kukoricát adtam át a Bilicki Malomnak, de mivel fizetési gondok merültek fel, az adósság fejébe átvettem a Bilickiék Valkaisoron épült malmát. A bankhitelek törlesztése után tiszta lappal folyhat a búza a garatba. Ezzel a malommal sikerült bezárni a termelési ciklust a nyersanyagtól a végtermékig, azaz a búzától a lisztig.

Gabonát termelek és a Prosperitati Alapítvány integrátori szerepkörében széles gazdálkodói körrel együttműködve szerződéses alapon gabonát termeltetek és napi áron veszem át a földművesektől. A búza ára lefelé megy a világpiacon, emiatt nehezen tudunk itthon versenyképesek lenni, a száraz évek nálunk nagy gondot okoznak, kevés az öntözhető földterület.

Az öt évre szóló szerződéses gabonatermesztés az ingatag gabonapiac mellett is biztonságot, szavatolt árat és piacot jelent a gazdák számára. Az integrátorokat kötelezi a szerződés, hogy biztosítsák a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket, valamint a napi legmagasabb felvásárlási árat. A leszállított termény, termés ellenértékét 60 napon belül köteles az integrátor kifizetni. A Kontakt Kft. a korábbi gyakorlat alapján két héten belül törleszti az átvett gabona ellenértékét. Ha valaki többet kínál nálunk, elismerjük, hogy teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és átadhatja annak a cégnek, amelyik esetleg többet ad a termésért. Évente más-más gabonára, kukorica, búza, napraforgó, szója termelésére köthető szerződés, amelyben az adott terményre vonatkoztatva a vajdasági termésátlagokat tüntetik fel leszállítási kötelezettség gyanánt. A tavaly ősszel elvetett gabonára már lehet integrátori szerződést kötni.

Milyen termékekkel jelentkezik a piacon a Borsos Malom?

– A valkaisori malomban megvalósuló, Prosperitati Alapítvány által támogatott fejlesztési projektumnak köszönhetően 22 új munkahely megnyitását vállaltam, aminek eredményeként a Kontaktban az állandó munkaviszonyban lévők száma 35 főre nőtt. Lisztcsomagoló gépsort szereltünk fel, bővítettük a nyersanyag- és a liszt-tárolási kapacitásokat. Készáruraktárt, csomagolórészleget és korszerű labort alakítunk ki a malom mellett. Automata gépsor csomagolja a kilós lisztet, a grízcsomagolás pedig félautomata gépsoron fut. Többféle lisztet, kenyérlisztet, kétféle kalácslisztet, grízt és takarmánylisztet csomagolunk. Naponta 60 tonna lisztet tudunk őrölni, ami 16 000 tonna búza feldolgozását jelenti. Csak jó minőségű búzából őrölünk lisztet, már átvételkor szétválogatjuk a beérkező gabonát. A minőségi nyersanyagból azután minőségi liszt lesz.

Ami a további fejlesztéseket illeti, most van bontás alatta a régi irodaépületünk, helyére nagyobb, tágasabb, funkcionálisabb irodaház készül. Évente az arab piacra hatezer bárány kiszállítására van lehetőség, ennek a jószágkereskedésnek a megszervezése folyamatban van – mondta Borsos Csaba, a Kontakt Kft. tulajdonosa.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége