Az európai klímatörvény tervezete az EU jogi formába öntött politikai elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa 2050-ig a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a jogszabálytervezet bemutatását megelőzően.
A brüsszeli értekezleten Greta Thunberg svéd klímaaktivista is felszólalt (Fotó: AP via Beta)
Az új uniós klímatörvény az ún. európai zöld megállapodás központi eleme, mely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára. Meghatározza továbbá a zöld növekedési stratégia irányát, és garantálja, hogy a tagállami és lakossági átállás a „zöld energiahordozókra” fokozatos és méltányos legyen.
Frans Timmermans uniós biztos elmondta, a törvény üzenet az Unió nemzetközi partnereinek, hogy eljött az ideje a globális törekvések együttes előmozdításának a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott közös célok megvalósítása érdekében. Közölte, az európai éghajlat-politikai jogszabályban a bizottság javaslatot tesz egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatású-gázkibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre.
Timmermans tájékoztatása szerint az Európai Bizottság hatásvizsgálatot tett közzé az európai zöld megállapodáshoz kötődő többi fontos szakpolitikai eszköz közül az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó jövőbeli mechanizmusról, valamint az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról. Ezenkívül a testület javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy nyilvánítsák 2021-et a vasút európai évének, felhívva a figyelmet arra, milyen éghajlati előnyökkel jár, ha az utas- és teherforgalom egyre növekvő mértékben venné igénybe a vasúthálózatot.
