A tegnap zárult, háromnapos Kopaoniki Üzleti Fórum központi témája a negyedik ipari forradalom volt. A panelbeszélgetések résztvevői a digitalizáció, az oktatási formák, a tudomány és a gazdaság összekapcsolása, a kreatív ipar, a nyugat-balkáni országok viszonyainak szorosabbra fűzése, a fiatalok Szerbiába való visszatérése kapcsán fejtették ki véleményüket. Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke zárószavában azt mondta, a nagy hagyományra visszatekintő konferencia, melyen az idén 1350-en vettek részt, a legfontosabb gazdasági és társadalmi témák megvitatásának helyszíne lett, és a szervező közgazdász szövetség mindig is ezt szerette volna elérni.
Ana Brnabić: Az IT szektor az utóbbi három évben megduplázta a kivitelét, ugyanakkor az ország területének még csak a 60 százalékát fedi le a széles sávú internet, a lakosság több mint 30 százalékának pedig internetje sincs (Fotó: Beta)
Az üzleti fórum zárónapján Ana Brnabić kormányfő kiemelte, nem véletlen, hogy az idén a digitalizációra összpontosítottak, hiszen ez a társadalom és a gazdaság átalakításának legfontosabb eszköze. Fontos, hogy az áprilisi választások után az új kormány folytassa a digitalizációt, és hogy a további gazdasági növekedést a fenntartható technológiák alapozzák meg, elsősorban az energetikában és a környezetvédelemben, mert minden jel arra utal, hogy az innovációkba, a kutatásokba vagy a startupokba befektető külföldiek maximum öt év múlva már csak azokban az országokban jelennek meg, amelyek elvégezték az energetikai transzformációt. A kormányfő bejelentette, hogy az év végére Szerbiának már 4 tudományos-technológiai parkja lesz (Belgrádban, Kragujevacon, Újvidéken és Čačakon), és 2021. szeptember 1-jére minden iskolát rákapcsolnak a vezeték nélküli gyors internetre. Őszre új, digitális világ elnevezésű tantárgyat vezetnek be az általános iskolák elsősei számára, és ők már úgy kerülnek ki az iskolából, hogy több programozási nyelvet is ismernek. Brnabić kiemelte, hogy pillanatnyilag az információs és kommunikációs technológiai szektor az ország legsikeresebb exportágazata, amely az utóbbi három évben megduplázta a kivitelét, ugyanakkor tény, hogy az ország területének még csak a 60 százalékát fedi le a széles sávú internet. A lakosság több mint 30 százalékának csak nagyon gyenge vagy semmilyen internetje nincs, miközben a 21. században az internet emberi jog.
A kopaoniki tanácskozás záró részében szólalt fel Zoran Đorđević munkaügyi miniszter is, aki korunk egyik legnagyobb kihívásával, a főként gazdasági hátterű migrációs hullámmal foglalkozott. Mint mondta, a kormány megbízásából alakult munkacsoport olyan stratégia kidolgozását kapta feladatul, amely megállítja a fiatalok elvándorlását. Évente 40-45 ezer ember hagyja el az országot – csak 2018-ban 122.193 szerbiai polgár változtatta meg állandó lakhelyét. A férfiak inkább Szlovéniába és Magyarországra távoznak, a nők pedig többségben Svájcba, Olaszországba és Norvégiába.
Regina De Dominicis, az UNICEF szerbiai igazgatója a fiatal generációkba való befektetés jelentőségét emelte ki, mert, mint mondta, csak így lehet sikerrel válaszolni a negyedik ipari forradalommal járó kihívásokra.
