XXIV. Csángó Bál Budapesten

Az al-dunai csángók táncát a topolyai Cirkalom Táncegyüttes elevenítette fel

(MTI)

2020. február 23., 12:49 >> 2020. február 23., 13:55

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Szombaton huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a Csángó Bált a budapesti Millenáris Parkban. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezvényének fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke volt.

Az elmúlt huszonhárom alkalommal sok részletet megismerhettünk a csángó magyar hagyományokból: a mindennapi szokásoktól kezdve, az ünnepi alkalmakon és jeles napokon keresztül, családi eseményekig, tánccal, énekkel, zenével, versekkel, filmekkel, könyvekkel, fotókkal, neves néprajzkutatók gyűjtéseinek, munkásságának és ismert csángó magyar személyiségek tevékenységének bemutatásával, emlékeztet az MTI. A Csángó Bál és a csángó magyar kultúra magyarországi terjesztésének ügye mellé álltak támogatásukkal, részvételükkel, előadásukkal vagy akár fővédnökséggel külföldi nagykövetek, az ország intézményei, vezetői, finn raportőr, magyar népzenészek, művészek, csángó hagyományőrzők, vállalatok.

MTI

MTI

Emlékeztetőül mondjuk el, hogy a csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés tizenkét óra hosszat tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. Az idei Bál különlegessége, hogy ezen az estén az összes csángó népcsoport bemutatkozott. A bukovinai székelyeket a Csernakeresztúrról érkező dévai csángók képviselték, a Vajdaságban élő al-dunai csángók táncát a topolyai Cirkalom Táncegyüttes előadása elevenítette fel. A bukovinai székelyek betlehemes játékát, a csobánolást Magyarországon, a Völgységben letelepedett kakasdi székelyek mutatták be. A Brassó környéki hétfalusi csángók jellegzetes, a téli napfordulóhoz kapcsolódó táncukat, a boricát hozták el a Csángó Bál színpadára. A moldvai csángókat négy faluból érkező hagyományőrzők képviselték, és ott voltak az 1940-es években Magyarországra települt egyházaskozári csángók is. A színpadi gálaműsorban közreműködtek forrófalvi, klézsei, lészpedi, dumbravényi hagyományőrző táncosok, zenészek és énekesek: Antal Tibor, Antal Viola, Antal Zalán, Dresch Mihály, Fintu Dezső, Herczku Ágnes, Hodorog András, Kemény Mária, Kerényi Róbert, Ladányi Ferenc, Petrás Mária, Tímár Karina, csángó muzsikát játszó magyarországi kiváló zenekarok közül a Zurgó Együttes és a Somos Együttes. A színpadi műsort megelőzően gyermektáncházat rendeztek, majd gasztronómiai bemutató volt, a közönség megismerhette, hogyan készül a csángó puliszka. A műsort követően pedig hajnalig tartó táncházban a közönség is tevékeny részesévé vált a csángó magyar kultúrának. 

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a közönség számára. 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége