Eltévedt politikai zajkeltők

Mihal Ramacs: Aggasztóan sok a kilencvenes évekre emlékeztető gyűlölet a szerb retorikában

Virág Árpád

2020. február 20., 20:13 >> 2020. február 20., 21:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Nem kell túl nagy szakértelem annak megállapításához, hogy régiónkban nem a legjobb a politikai helyzet az utóbbi hetekben, hónapokban. Olyan kijelentések, döntések látnak folyamatosan napvilágot, amelyek alááshatják az amúgy is törékenynek számító, de már stabilnak hitt kapcsolatokat az országok között. Arról, hogy milyen mértékben romlottak meg valóban a viszonyok, s melyek a következmények, a háttérben álló okok, Mihal Ramacs politikai elemzővel, a Danas napilap korábbi főszerkesztőjével beszélgettünk.

Mihal Ramacs: Számomra az sem világos, mit keres Dodik minden második nap Szerbiában, miért vesz részt minden hazai állami ünnepségen (Fotó: Dávid Csilla)

– A boszniai Szerb Köztársaságból és a Montenegróból érkező kijelentések, ottani történések fényében elmondhatom, hogy a szituáció ma sokkal összetettebb és feszültebb, mint egy évvel vagy akár öttel korábban volt. Szerbia része ennek a történetnek.

A boszniai alkotmánybírósági döntés kapcsán, mely szerint a földterületek a közös állam tulajdonát képezik és nem az entitásokét, Ramacs elmondta, nem lát kommentálni valót benne, mert kompetens személyek hozták meg ezt a határozatot az ország alkotmánya szerint.

– Úgy látom, külföldi megjegyzések, rosszallások sincsenek ezzel a jogi határozattal szemben. A boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselőinek meglehetősen támadó reakcióját tartom furcsának, tisztában kell lennünk vele, hogy nem átgondolatlan kijelentésekről van szó, azok nagyon is átgondoltak, de indokolatlanul erősek. Mintha csakis egy ilyen döntésre vártak volna, hogy aztán kizárólag politikai értelmezést adjanak annak a jogi helyett, ami a valós értelmezést jelenti. Nem hallottunk viszont valódi indoklást, miért kellett ennyire harciasan és korrektséget nélkülözve viszonyulni a döntéshez. Minden világos. Politikai zajkeltés az egész.

Másfelől a szarajevói oldal is élesen reagál, azzal fenyegeti a szerb entitást, hogy soha nem bújhat ki a boszniai alkotmány hatásköre alól.

– Nem idealizálnám a szarajevói felet sem. Ha Bosznia-Hercegovina valóban egységes állam lenne – s tudjuk, hogy nem egészen az –, akkor nem lenne szükség a hallott reakciókra. A Föderáció viszont elnyomás alatt érzi magát, másfelől meggyőződése, hogy a nemzetközi közösség jelentős része a pártját fogja. Ezzel magyarázhatók az onnan érkező túlzásba vitt megnyilvánulások – mondta el lapunk kérdésére válaszolva Ramacs: megengedik maguknak, hogy Dodiknak adjanak leckéket, pedig békésebb hangvétellel kellene válaszolniuk.

Az elemző számára egyértelmű, hogy a boszniai szerb entitás döntést hozott: most jött el az ideje a viszonyok kiélezésének. Nem tudni, miért éppen ezt a pillanatot választották, de a szándék nyilvánvaló.

– Számomra az sem világos, mit keres Dodik minden második nap Szerbiában, miért vesz részt minden hazai állami ünnepségen. Ő egy másik ország tisztségviselője és polgára, de szerbiai politikusként viselkedik. Gyakrabban szerepel a rendezvényeken, mint a hazai parlament elnöke vagy a kormányfő. Olyan kép alakult ki, hogy fontos szerbiai figura. Ez zavaró a polgárok, a helyzet elemzői számára. Így csak azt érjük el, hogy minden kijelentését, tettét úgy értelmezzék saját államában, Bosznia-Hercegovinában, mint belgrádi üzenetet és belgrádi álláspontot, vagy legalábbis belgrádi beleegyezéssel közölt gondolatot. Ez az, ami igazán zavaró az egész ügyben.

Ami a szerbiai reakciókat illeti, eltérőek a megállapítások. Egyes hatalmi politikusok élesebben reagálnak, az államfő, miniszterelnök pedig békésebb hangvétellel.

– Sok a gyűlölet a montenegróiakkal, bosnyákokkal kapcsolatban is a szerb politikusok kijelentéseiben. Ez aggasztó, mert az emberek még mindig emlékeznek 1990-re és a teljes évtizedre is. A mai politikai szóhasználatban számos elem emlékeztet az akkori retorikára. Rendkívül problematikusnak tartom, hogy ismét ilyen megállapításokat hallhatunk.

A montenegrói helyzettel kapcsolatban Ramacs lapunknak elmondta, nem ok nélkül reagál Podgorica zaklatottan a szerbiai tiltakozásokra és kijelentésekre.

– A montenegrói tüntetések tisztán politikai tiltakozások, ez rögtön észrevehető az azon részt vevők beszédeiből is. Azokat a szerb pravoszláv egyházi hierarchia egy része irányítja a szerbiai hatalomnak a támogatásával, de még az ellenzék táborában is vannak olyanok, akik gyakorlatilag ugyanúgy gondolkodnak, mint a vezetőség ebben a kérdéskörben. Nem a vallással és a hittel függ mindez össze – állapította meg.

A montenegrói zászló felgyújtása Belgrádban és Barban nem elhanyagolható esemény, tette hozzá.

– Nem vagyok a montenegrói vezetőség ügyvédje, de szervezett megmozdulásokon történnek ilyen tettek, ezért nem véletlen viccelődésekről beszélhetünk. Mindennek, persze, köze van a közelgő választásokhoz is. Nem újdonság, hogy itt is, ott is a nacionalista érzülettel próbálnak szavazatokat bebiztosítani maguknak a politikai elit tagjai – hangsúlyozta Mihal Ramacs.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége