Az EU 2021-től érvényes új költségvetéséről egyeztetnek holnap a tagországok vezetői, akiknek az elképzelése jelentősen eltér egymástól. Úgy tűnik, a kör négyszögesítésére tesz kísérletet az, aki megpróbálja közös nevezőre hozni az álláspontokat. Hírek szerint a hét évre szóló új költségvetésből nem lesz könnyű pénzt szerezni, mert kiutalására komoly feltételek teljesítése esetén nyílik majd lehetőség.
A 2021 utáni hétéves EU-költségvetés kiszivárgott javaslata szerint feltételekhez, egyebek mellett a jogállamiság tiszteletben tartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését.
Az ezt tartalmazó állítólagos dokumentumból származó részletek a napokban, az EU-tagok állam-, illetve kormányfőinek február 20-ra Brüsszelbe összehívott csúcstalálkozója előtt kerültek nyilvánosságra. A konferencia központi témája az Unió 2021-től érvényes hétéves költségvetése lesz.
A napirendre kerülő határozattervezet szerint az EU általános feltételrendszer teljesítéséhez kötné a hozzáférést a brüsszeli, közös kasszába kerülő pénzekhez. Feltétel lenne a tagállamok kormányzati munkájában jelentkező rendszerszintű hiányosságok kezelése és a jogállam tiszteletben tartását is.
A dokumentum arányos intézkedéseket is kilátásba helyez az EU-pénzek nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetére. A támogatások felfüggesztésére vagy megvonására az Európai Bizottság tenne javaslatot, ám arról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
Hírek szerint a kiszivárgott szöveg alapja Charles Michelnek, az Európai Tanács (ET) elnökének múlt pénteken nyilvánosságra került javaslata, amelyben a 2021 kezdete és a 2027 vége közötti költségvetés teljes összege 1094,8 milliárd euró. Ez az EU 27 tagországa bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
A javasolt pénzmennyiség 12 milliárd euróval több a jelenleg hatályos hétéves pénzügyi időszak főösszegéhez képest, de elmarad az Európai Bizottság által remélt 1135 milliárd eurós keretösszegétől, ami a GNI 1,114 százalékának felelne meg. Elmarad az Európai Parlament (EP) által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A Michel-javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, ugyanakkor emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, s az oktásra szánt tételeket. Támogatást juttatna a migránsokat letelepítő régióknak is. Ez az összeg minden befogadott után 405 euró lenne évente. Megduplázná ugyanakkor a migráció kezelésére és a határvédelemre szánt uniós pénzösszegeket, s így immár 21,9 milliárd eurót biztosítana erre a célra.
A költségvetés legalább negyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítaná. Az ET-elnök egyebek mellett megtartaná, de hét év alatt folyamatosan csökkentené az öt nettó befizető országnak – Németországnak, Hollandiának, Ausztriának, Svédországnak és Dániának – a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus biztosította kedvezményeit.
David Sassoli EP-elnök közleményében egyebek mellett a következőt írta Michel elképzeléséről: az uniós parlament tisztában van a költségvetési megállapodás elfogadásának fontosságával, de nem hajlandó azt bármi áron támogatni.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
