Tagságának számát és csoportjainak eredményességét tekintve Vajdaság egyik legsikeresebb kultúregyesülete az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör: több mint háromszáz tagja több szakosztályban működik, és egyre-másra gyűjti be a szakmai elismeréseket.
A siker nem véletlen, hiszen a városban már 1868-ban megalakult a Magyar Népkör, amely több-kevesebb lendülettel és különböző egyesületi formában egészen a múlt század 80-as éveinek a végéig működött. Az intermezzo szerencsére nem tartott sokáig: 1991-ben, immár Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörként alakult újra az óbecsei magyarok legfontosabb intézménye.
– Sikeres volt a 2019-es évünk, hiszen nagyon sokan voltak kíváncsiak a rendezvényeinkre. Az Évadzáró és Karácsonyköszöntő műsorunkat is kétszer kellett előadni, mindkettőt több mint hatszázan nézték meg. Ki kell emelnem a kétnapos Szent István-napi rendezvényünket, amelyen mindig több ezer ember vesz részt, a Vajdasági Nagyzenekar Örökség című rendezvényét, a Ricsaj Népművészeti Találkozót, a Táncparádét, a „Lefelé folyik a Tisza…” című nemzetközi népzenei találkozót, illetve a Kőketáncot, amelyen legutóbb már 1800 néptáncos vett részt. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett és a március 15-ei rendezvényünket is sokan látták, számos vendégelőadást hoztunk el Óbecsére, több gyerekprogramunk is volt, és a nyáron szavaló- és színésztábort is szerveztünk – mondta el érdeklődésünkre Ricz Róbert, a kultúrkör elnöke, aki büszkén sorolta a csoportok – a Szivárvány festőcsoport, a Szelence tánc- és énekegyüttes, a Dúdoló énekcsoport és a 2019-ben KÓTA stafétát nyert Botra férfikórus – e hasábok terjedelmét meghaladó sikereit.
– Nagy örömünkre bővült a néptáncszakosztályunk létszáma, a Szelence mellett további nyolc gyermek- és ifjúsági csoport tevékenykedik: a Kenderkóc, a Csibész, a Kisbekecs, a Csicsóka, a Kópé, a Petrence, a Csiperke és a Kiscimbora együttes, egy vonós zenekar és több gyermekénekcsoport, szólista és kettős is. Önkormányzati támogatás, illetve a hazai és a magyarországi pályázatok nélkül nem lennénk ilyen sikeresek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Csoóri Sándor Programjának köszönhetően tudunk kiváló oktatókat is foglalkoztatni, de a csizmák, népviseletek és kellékek beszerzése, valamint a csoportok utaztatása is megoldódott. Nyertünk a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, a Szekeres László Alapítvány, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma, a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Tanács pályázatain is – tette hozzá Ricz Róbert.
A kultúrkör épülete a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával sokat szépült az elmúlt időszakban, nemrégiben meszeltek és a kisterem padlóburkolatát is lecserélték. A vezetőségnek azonban ennél sokkal ambiciózusabb tervei is vannak: megvásárolták a kultúrkör melletti, Nikola Tesla u. 36. alatt lévő romos házat, amelynek a helyén egy közösségi komplexum épül majd. Mivel utóbb kiderült, hogy a megvásárolt ingatlanhoz nem tartozik hozzá a külön telekkönyvi számon bejegyzett udvar, az idén azt is szeretnék megvásárolni, hogy elkezdődhessenek a munkálatok. A ház lebontása után egy többszintes ifjúsági szálló épül majd a helyén, az udvarba pedig nyári táborok, kiszolgáló létesítmények lesznek.
