Manapság szinte minden családban van egy asztali vagy hordozható számítógép, amelyet naponta nyüstölünk: dolgozunk rajta, az aktuális híreket böngésszük, szabadidőnkben filmet nézünk, zenét hallgatunk rajta, vagy valamelyik játékkal ütjük el az időt.
A látogatók zöme nosztalgiával tekintett a kiállított számítógépekre (Horváth Zsolt felvétele)
Amikor pedig éppen beadja az unalmast, elkeseredetten bámulunk az előttünk lévő sötét képernyőre, és szidjuk magunkat, amiért nem mentettük el időben azt az írást, amelyen huzamosabb ideje dolgoztunk. Egyszóval, tetszik vagy sem, szimbiózisban élünk a géppel, és hétköznapjainkat szinte el sem tudjuk képzelni nélküle.
Talán ezért is volt annyira izgalmas és szívfájdítóan nosztalgikus látni azokat a néhány lelkes zentai fiatal gyűjteményéből származó, a múlt század hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes éveiben készült és akkor igen divatosnak számító számítógépeket, amelyeket a szombati nap folyamán tekinthettek meg a számítástechnika és az informatikatörténet kedvelői a zentai Népi Technika nagytermében megrendezett kiállításon.
Ottjártunkkor mintha egy egészen más világba léptünk volna be. A szombat délelőtti, rohangálással járó bevásárlást hátrahagyva harmincas és negyvenes éveikben lévő apukák, köztük a középkorúak és az idősebbek is széles mosollyal az arcukon nézegették azokat a kütyüket, amelyek egykoron féltett kincseik voltak, mert valamennyien jól emlékszünk még arra, hogy egy-egy ilyen, a mai számítógépekhez képest bugyuta komputer birtoklása mit is jelentett az akkori fiatalok számára, az igazán menők pedig azok voltak, akik a játékok nyüstölése mellett zenét, számítógépes grafikát is elő tudtak varázsolni a „dobozból”.
A kiállítás szervezői igencsak kitettek magukért, mivel a korabeli nyugati modellek (Schneider, Amiga, Commodore, Amstrad, ZX Spectrum stb.) mellett Magyarországon készült számítógépeket (Videoton) és a jugoszláv számítástechnika úttörőinek számító berendezéseket (Onyx, Misedo, Orao stb.) is megtekinthettek, sőt azok egy részét ki is próbálhatták az érdeklődők. A szervezők kiállították az első Zentán megjelent és egykoron a Vajdasági Bankban használt Videoton számítógép terminálját és néhány alkatrészét is. Ez a gép Raško Ramadanski, a kiállítás egyik szervezője szerint a legidősebb volt a kiállított gépek között, és a múlt század hetvenes éveinek végétől használták a pénzintézetben.
– Függetlenül attól, hogy melyik szakmai területen vagyunk jelen, néhányunkat a gyűjtőszenvedélyünk köt össze, ugyanis mindannyiunk birtokában van néhány ilyen számítógép, amelyeket korábban mi is használtunk, vagy éppen a bolhapiacokon szereztünk be, és mivel világszerte, így Szerbiában is számos retró számítógépes társaság tevékenykedik, illetve szervez kiállításokat, ezért eszünkbe jutott, hogy mi is megpróbálkozunk ezzel – nyilatkozta az egyébként muzeológusként dolgozó fiatalember, aki elmondta, azért döntöttek a Népi Technika mellett, mivel régebben az intézmény keretén belül létezett egy számítógépes szakkör, és a hely is ideális az ilyen típusú események megrendezésére. A kiállítás szervezői az újvidéki Műszaki Tudományok Egyeteméről is meghívtak tanárokat, akik úgyszintén kiállították régi számítógépeiket, illetve életet próbáltak lehelni néhány kiállítási tárgyba. A látogatók persze nemcsak megtekinthették a számítógépeket, hanem jó részüket ki is próbálták.
