Ötvennapos fesztivál

Virág Árpád

2020. február 8., 15:08 >> 2020. február 8., 16:09

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Olykor valóban előállnak olyan helyzetek is a politikában, mint a régi viccben, anekdotában, amikor a bíró azt mondja, hogy a felperesnek is igaza van, meg az alperesnek is, s amikor a segédje kifogásolja, hogy nem lehet mind a kettőnek igaza, azt válaszolja: neki is igaza van. Hasonló érveket, ellenérveket hallhattunk a mögöttünk álló időszakban a parlamenti küszöb szintjének csökkentése kapcsán is, s az ember tényleg nehezen tudja eldönteni, kinek van igaza, így aztán a legjobb, ha mindenkinek igazat ad. Azok, akik az öt százalékos küszöb megtartása mellett voltak és vannak, általában azzal érvelnek, hogy nem kell a parlamentnek az ezeregy éjszaka meséire hasonlítania, magyarán nem kell minden apró támogatottsággal rendelkező pártnak bejutnia a választásokat követően, mert a képviselőház a véget nem érő viták helyszíne lesz, politikai vásár veszélyét is magában hordozza, hiszen nincs olyan koalíciós kombináció, amelynek nem tenne jót még néhány szavazat egy-egy kevesebb képviselői hellyel rendelkező párt részéről. Ugyanakkor sokan vallják azt a véleményt is, hogy a küszöböt már csak azért sem most kellene módosítani, mert éppen választások elé nézünk bő két hónap múlva, s a szabályokat nem közvetlenül a játék előtt kell megváltoztatni. Ugyanezek a politikusok viszont pár hónapja még maguk követelték a választási játékszabályoknak a módosítását, azokat, természetesen, azért, mert úgy gondolták, az általuk javasoltakra szükség van, nekik van igazuk. Másfelől: kinek rossz az, ha nagyobb eséllyel jut be a parlamentbe egy szervezet, miért lenne a polgárokra nézve kedvezőtlen fejlemény, ha az általuk jónak vélt opció sem marad hang nélkül csak azért, mert nem ér el egy bizonyos határt.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Azt már most nem nehéz megjósolni, hogy az idei választási kampányban résztvevő politikai szervezetek két táborra lesznek oszthatók: azokra, akik valóban azért kampányolnak, hogy bejussanak a parlamentbe, s azokra, akik azért hallatják majd a hangjukat, hogy minél meggyőzőbbek legyenek a választási feltételek igazságtalanságának bizonyításában, a bojkottról korábban meghozott döntés helytálósága mellett. Utóbbiaknak nem lesz könnyű dolguk, egyrészt azért, mert a vártnál több ellenzéki párt is bejelentette, hogy indul a megmérettetésen, másrészt pedig azért, mert még azok is indulnak, akik az elmúlt hónapokban folyamatosan tüntettek éppen a társadalomban uralkodó helyzet miatt, s követelték többek között a tisztességes választási feltételek megteremtését. Ha az Egy az ötmillióból úgy látja jónak, hogy elindul a választási csatába, akkor jóval nehezebb lesz megmagyarázni a bojkott mellett makacs módon kiálló, korábban ezeket a tüntetéseket támogató, azokon felszólaló politikusoknak, hogy nekik miért nem felelnek meg a feltételek továbbra sem, hogy az egyedüli gondjuk a médiában való megfelelő számú szereplés hiánya. Hogy ez elegendő ok arra, hogy a szavazóknak inkább távolmaradást tanácsoljanak, s hogy aztán más pártok foglalják el az általuk is elvihető képviselői helyeket. A Szövetség Szerbiáért ellenzéki tömörülésnek a legutóbbi felmérések szerint tíz százalékos a támogatottsága, ami nem olyan nagy, de mégis hozhatna mandátumokat a konyhára. Felmerül a kérdés: miért akarja elutasítani valaki a könnyen begyűjthető képviselőhelyeket a parlamentben, miért nem akar része lenni a döntéshozásnak, amikor a politikai harc egyik legalapvetőbb célja egyébként minden párt esetében éppen ez: parlamenti képviseletet nyerni. Persze, másfelől is meg lehet közelíteni a kérdést: a Szerb Haladó Párt népszerűsége a felmérés alapján ötven százalék feletti, ehhez képest a tíz valóban elenyésző, s az aktuális kormánypárt számíthat stabil szövetségeseire is. Ugyanakkor az említett ellenzéki tömörülést tizen-egynéhány párt és mozgalom alkotja, a tíz százalékkal megszerzett mandátumok, elosztást követően, lehet, hogy tényleg nem érnek egyesek számításai szerint annyit, mint egy bojkottal való állandó hírverés. Ez azonban már a meglehetősen tisztességtelen kalkulációk birodalma, s jobb lenne, ha annak a személynek azért nem lenne igaza – visszautalva az egyszeri bíró esetére – aki ilyen népszerűségelvű és kereskedelmi szempontok alapján dönt politikai szerepvállalásról.

Ötven napig tart majd a kampány. Ennyi ideig győzködnek minket a politikai élet képviselői, hogy miért menjünk vagy ne menjünk ki szavazni. Több elemző mutatott rá a napokban, hogy ez az ötven nap a beolvasások, övön aluli ütések, rágalmak, mocskolódások és meggondolatlan kijelentések időszaka is lesz. Ember legyen a talpán, aki el tud majd igazodni közöttük. S természetesen, mindenkinek mindig igaza lesz.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége