A „Greta-nemzedék” megtáncoltatta a világ hatalmasságait – mondja a Le Monde címe. A francia lap ezzel összegezte, mit mondott a világnak a Világgazdasági Fórum (WEF) a múlt héten Davosban lezajlott évi találkozója. A tanácskozásnak vége, de az igazi munka csak most kezdődik. Az intézeteknek, a kutatói közösségeknek, az egyetemi és egyéb munkacsoportoknak egész évi munkát ad a panelbeszélgetéseken, kerekasztal-értekezleteken és egyéb munkaformákban bemutatott hatalmas anyag feldolgozása. (Csak a női egyenjogúságról 300 oldalnyi felmérés készült.) A tanácskozásra való utólagos visszapillantásunkban Davos elgondolkodásra szánt anyagait probáljuk összefoglalni.
A tanácskozásra jellemző, hogy egyformán ijesztgettek és nyugtatgattak bennünket. Az ijesztgetéssel kapcsolatban írta a Financial Times: „pesszimizmus hatja át a businesst”. „A kapitalizmus nem halott, de súlyos gondjai vannak”. Ijesztgettek bennünket a válság leküzdésére államilag a gazdaságba pumpált hatalmas összeg miatti devalváció, az eladósodás és a gazdaság visszaesése (a WEF számára készült előrejelzés idénre 0.1, jövőre 0.2 százalékkal rontotta a világgazdaság növekedését) miatt ránk váró bajokkal. És probáltak bennünket megnyugtatni, hogy a mesterséges intelligencia ugyanolyan fordulatot hoz az életünkbe, mint a tűz és a villamosság felfedezése, de nem kell tőle félnünk.
A tárgyalt és további figyelmet-feldolgozást igénylő témák közül hármat említenénk. Először azt, hogy az ötvenedik találkozó lévén összegezni probálták a WEF megalakulása óta lejátszodó változásokat. A legnagyobb változásnak azt tartják, hogy a világ a globalizáció számtalan szálával olyan közösséggé alakult, hogy a távoli pontján lejátszodó változás is hatással van az egész világra. A második nagy változás, hogy oda lett az „itt élned, halnod kell”, hatalmas tömegek költözködnek más országba. (Ez idő alatt a migránsokat nem számítva 272 millió ember cserélt hazát. Szingapúrban 1970-ban a lakosság 3 százaléka volt külföldi, 2019-ben már 26 százaléka.) A harmadik pedig Kína felértekelődése. De a kisebbek között említettek olyan apróságot is, mint a second hand (használt ruha) árusítás megjelenése.
A másik ilyen téma a világot annyira meghatározó egyenlőtlenség volt. A múlt évben ez volt a találkozó központi témája. Már akkor elmondták, hogy a világ 62 leggazdagabb emberének annyi vagyona van mint 3,5 milliárd embernek és a lakosság leggazdagabb 1 százaléka annyit birtokol, mint a 99 százalék. Most új adatként közölték, hogy 2153 milliárdosnak több pénze van, mint a Föld lakossága 60 százalékának, azaz 4,6 millió embernek és a leggazdagabb 1 százalék vagyona kétszerese 6,9 millió ember vagyonának. Az igazi újdonságként ható felmérés azonban az volt, hogy a férfiak és a nők közötti fizetés- és vagyonbeli különbség nem csökken, hanem növekszik.
Az idei találkozó legigazibb témája azonban a klímaváltozás és az annak következményei elleni harc volt. Ezt hangsúlyozták már a laptudosítások címei is: „Davos ébreszti a bolygót” és „Davos szembenéz a klíma-kihívásokkal”. A környezetvédők ugyanis azzal léptek fel a találkozón, hogy végső ideje tenni valamit annak érdekében, hogy a Föld éghajlatának felmelegedése ne legyen 1,5 foknál több. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is hangsúlyozta: „Ezek az évtizedek meghatározzák a következő száz, de lehet, hogy ezer évet is”. A „Greta-nemzedék” tagjai pedig már azt hangoztatták, hogy mindössze nyolc évünk van a felmelegedés feltartóztatására, és ha ezeket az éveket nem használjuk ki az szörnyű következményeket zúdít az emberiségre.
A „nemzedék” megnevezést maguk a 16–17 éves fiatalok adták környezetvédő társaik csoportjának. A csoport egyik tagja, a 16 éves német Linus Steinmetz mondta ugyanis: „Mi vagyunk az első nemzedék, amely megérzi a klímaváltozás következményeit és az utolsó, amelynek esélye van a katasztrófa megelőzésére”. Ez a nemzedék lényeges szerepet játszott a találkozó jellegének meghatározásában. A 17 éves Puerto Rico-i Salvador Gomez-Colon hangsúlyozta: „Mi nem a jövő vagyunk, mi a jelen vagyunk. Mi belefáradtunk a sok üres ígéretbe”.
A nemzedék legigazibb képviselője a most 17 éves svéd Greta Thunberg, aki 14 évesen ezt a mozgalmat elindította. ő hangsúlyozta Davosban: „Már ég a házunk. A ti passzívitásotok óráról órára gerjeszti a lángokat. Arra kérünk benneteket tegyetek valamit ha szeretitek gyerekeiteket”. A Guardian brit napilap már meg is állapította: „Greta Thunberg és Trump adja a WEF lényegét”.
Az ő nyilatkozataik jelzik ugyanis legteljesebben az ebben a kérdésben mutatkozó ellentétet. Mert Greta Thunberg cselekvés-sürgetésével szemben Donald Trump amerikai elnök képviselte a másik végletet, amely azt vallja, hogy a klímaváltozás feltartóztatására vonatkozó felhívás csak üres és senkit semmire nem kötelező értelmetlen fenyegetőzés. Ő mondta ugyanis: „El kell utasítani a pusztulás örök profétáit és apokaliptikus előrejelzéseit, ők a múlt őrült jövendőmondóinak örökösei”.
Holott a klímaváltozás hatását nem lehet vitatni. Egyetlen részének, a felmelegedésnek a hatásáról ugyanis már egzakt számítások vannak. A felmelegedés hatására a múlt században már 17 centiméterrel nött a tengerek szintje. Újabb 1,1–2,6 fokos felmelegedés további 32–63 cm., 2,6–4,8 fokos felmelegedés pedig 45–82 cm emelkedést hozna, ennek minden következményével.
