Félelem és szorongás is keveredett a kínai holdújévet ünneplőkbe egy héttel ezelőtt. Sokan el sem mertek menni köszönteni a Patkány évét, mert attól tartottak, hogy az állítólag némely mérgeskígyóban vagy denevérben lakozó koronavírus még őket is megfertőzi, megbetegíti, esetleg megöli. (Ha fogyasztanak az említett állatok húsából.) December dereka óta ugyanis egyre többen kerülnek kórházba, mások meg a túlvilágra a – hivatalos nevén 2019-cNoV – vírus miatt, amely mára globális pánikot váltott ki. Pedig nemrég még úgy tűnt, hogy a Kína központi részéből, feltehetően a 11 millió lakosú Vuhan városából kiindult járvány helyi probléma.
A hatóságok, akik kezdetben igyekeztek letagadni az influenzaszerű tüneteket és tüdőgyulladást okozó vírus okozta megbetegedéseket, illetve azok veszélyét, a múlt héten már drasztikus intézkedéseket vezettek be, hogy megakadályozzák az életveszélyes fertőzés, illetve kór terjedését. Az eleinte tapasztalt titkolózás, továbbá a megbetegedések és halálos áldozatok számának folyamatos emelkedése, valamint a vírus felbukkanása legalább másfél tucat országban számtalan találgatásra adott okot.
A (közösségi) médiában már megjelentek az összeesküvés-elméletek arról, hogy ki és miért küldte ránk az újabb vészt, sőt a világvégét jósoló írások is. Ha valaki csak ezekből a forrásokból tájékozódik, lehet, hogy már elkezdett gyűjteni a saját temetésére. Talán nem is gondolva arra, hogy ha mindennek vége lesz, ki helyezi majd végső nyugalomra.
Az óvatosabbaknak és higgadtabbaknak viszont valószínűleg rémlik még, hogy korábban is föl-fölbukkant már jó néhány járvány, a jelenleginél akár sokkal több megbetegedéssel és halálos áldozattal is. Ezért ők inkább kerülik a legújabb pánikkeltést, és igyekeznek betartani a szakemberek utasításait és megtenni a szükséges óvintézkedéseket.
Ha meg idejük engedi, és érdekli őket a probléma, akkor kicsit nyomoznak a tények után. Aki vállalkozik erre, rövid idő alatt kiderítheti, hogy az ezredforduló óta szinte menetrendszerűen felütötte a fejét egy-egy járványos méretű betegség, amely helyben talán nem újkeletű, de a világ más részein nem is hallottak róla. A nagy hírverésnek köszönhetően azonban végül globálisan is tudomást szereztek róluk az érdeklődők.
Ilyen volt az emberre is veszélyes madárinfluenza egy-egy formája, a nyugat-nílusi láz, a Zika-vírus, az Ebola, a dengue-láz, vagy éppen a SARS-koronavírus, amely 2002-ben és 2003-ban széles körben terjedt Kínában. Korábban bizonyos időnként szintén veszélyes és nagy károkat okozó betegségek, járványok pusztítottak egy-egy kontinensen, vagy „csak” országban, amelyek közül a feketehimlő, a kolera, a pestis és az influenza alighanem a legismertebbek, míg a hanta-, Lassa- és a Junín-vírus, meg a társaik kevésbé azok.
Megjelenésükkor rengeteg riasztó, vészjósló és túlzó hír jelent meg, miközben sokan nem igazán voltak fogékonyak a hiteles tájékoztatásra. Az utóbbi csoportba tartozóknak gyakran az is elkerülte a figyelmét, hogy egy-egy járvány esetében az illetékesek igyekeztek elszigetelni a fertőzés gócpontját, s megakadályozni a kór elterjedését. A nagy riadalomban rendszerint arról is megfeledkeztek a riogatók, károgók és pánikolók, hogy az egész világon régóta jól ismert influenza több százezer ember halálát okozza évente.
Kína is megpróbálta a 2019-cNoV koronavírust kordában tartani. Igaz, kissé megkésve, de a hatóságok majdnem hatvanmillió embert helyeztek karanténba, ami példátlan eset az országban. És az is rendkívüli lépés, hogy sem a pekingi Tiltott Város, sem a sanghaji Disneyland nem fogad látogatókat, és országszerte mozik tízezreinek működését szüneteltetik. Ezenkívül szigorú utazási korlátozásokat és ellenőrzéseket is bevezettek.
Sokan éppen ezért arra gyanakszanak, hogy jóval többen fertőződtek és haltak meg, mint ahányról a hatóságok beszámoltak. A közösségi oldalakon már állítólagos tömegsírokról készült képek jelentek meg, amelyek hitelessége megkérdőjelezhető.
Az viszont tény, hogy a kór terjedését nem sikerült megállítani, sőt egyre több ország számol be szórványos esetekről. Kínához hasonlóan, külföldön is sürgős intézkedésekkel igyekeznek megfékezni az egészségügyi hatóságok a koronavírus-járvány terjedését. A korábbi tapasztalatok alapján egy bizonyos idő elteltével sikerülhet kezelni, majd megoldani a problémát. Vélhetően oltóanyag is készül majd.
A szakértők azonban máris a rendkívüli helyzet gazdasági, pénzügyi és egyéb következményeire figyelmeztetnek. Valós veszélynek tartják, hogy a járvány okozta bonyodalmak (köztük az idegenforgalom, a szállítmányozás, a szolgáltatóipar vagy épp a kiskereskedelem, azaz a fogyasztás csökkenése) valamelyest visszavetik a kínai gazdaság növekedését. Ennek mértékét jelenleg senki sem tudja, legfeljebb találgatja. Ám az egészen biztos, hogy kedvezőtlen kihatásai lesznek mind a regionális, mind a világgazdaságra. Jelenlegi becslések szerint az utóbbi akár 0,3 százalékkal is lassulhat.
A koronavírus-járványt egyre többen hasonlítják a SARS-hoz, ami egy 2004-es elemzés szerint 40 milliárd dollárjába került a világgazdaságnak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a koronavírus sokkal fertőzőbb és gyorsabban terjed, mint a SARS, emiatt pedig akár nagyobb bajt és károkat is okozhat.
A bizonytalanság már egyre nagyobb az egész világon. Különösen azóta, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) csütörtökön globális vészhelyzetet hirdetett, ami azt jelenti, hogy összehangolt, közös nemzetközi fellépésre van szükség a kór ellen.
A betegség terjedése nagy nyugtalanságot gerjesztett a piacokon is. A befektetők a három és fél hónapja tartó töretlen emelkedés után immár egyre óvatosabbak, az irányadó tőzsdeindexek pedig gyengülnek, miközben esik a kőolaj és néhány nyersanyag ára. A piacokat vírusfertőző félelem mozgatja, a riadt befektetők pedig elképzelhetőnek tartanak egy gyorsan bekövetkező recessziót is. Némelyek viszont jó hírnek tartják, hogy az arany árfolyama emelkedik, miként az vészterhes időkben történni szokott.
