128 férfi, 86 nő, 19 idős ember és 15 gyermek – az ő nevük felolvasásával kezdődött tegnap Óbecsén a razzia áldozataira való emlékezés a Tisza-parti vesztőhelyen felállított márványtáblák előtt. A Nagycsatorna torkolatánál lévő emlékmű közelében 1942. február 27-én több mint kétszáz szerb, magyar zsidó és roma lelte halálát a jeges Tiszában.
Koszorúzás a Tisza-parti emlékhelyen (Fehér Rózsa felvétele)
Dragan Tošić, Óbecse polgármestere szerint 1942. január 27-e arra tanítja az utókort, hogy ehhez hasonló esztelen tett soha ne ismétlődjön meg.
– Csak az igazságra épülhetnek a valódi jószomszédi viszonyok és az emberek közötti béke. A bizalom a lényege annak, hogy ma itt együtt vagyunk, de a bizalom mellett szükség volt az őszinte szándékra és arra a reményre is, hogy különböző nemzetiségű és vallású emberekként készek vagyunk közösen fejet hajtani az áldozatok emléke előtt. (…) A mi felelősségünk az, hogy a jövő nemzedékét toleranciára és békére neveljük – mondta többek között Óbecse polgármestere.
Jelena Češljević, a Harcosok Szövetsége óbecsei szervezetének az elnöke miután felidézte a 78 évvel ezelőtt történt tragikus eseményeket, az emlékezetkultúra átadásának a fontosságát emelte ki. Fedor Fišl, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében mondott beszédet, ő többek között arra is emlékeztetett, hogy a második világháború alatt a zsidók tragikus sorsában a romák is osztoztak a volt Jugoszlávia egész területén.
A beszédeket követően Dejan Stanojev óbecsei pravoszláv püspöki helynök gyászmisét szolgáltatott az áldozatok emlékére, Fuderer László katolikus plébános pedig imát mondott az áldozatok lelki üdvéért. A megemlékezés végén a megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyet, egy koszorút pedig a zsilipnél engedtek a Tiszába. A folyónál történt megemlékezés előtt a résztvevők a belvárosi óvodánál, azaz az egykori zsinagóga helyszínén is koszorúztak.
