Vajdaság Turizmus Summit 2020 címmel tartottak Palicson szakmai értekezletet magyarországi és szerbiai idegenforgalmi vállalkozók számára, elsősorban a tapasztalatcsere ösztönzésének, illetve ezzel összefüggésben a vajdasági turisztikai ágazat fejlesztésének, valamint az együttműködés lehetősége megteremtésének a céljával. A szervező elmondása szerint vasárnap estig több mint 100, idegenforgalommal foglalkozó személy és vállalat-képviselő jelezte részvételi szándékát. Dobó Istvánnak, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. irodavezetőjének szavai szerint Magyarországról elsősorban olyan résztvevők érkeztek, akik hazájukban aktívan kivették részüket az idegenforgalom fejlesztéséből, ezért pozitív tapasztalataikat átadhatják a vajdasági gazdasági társaságoknak és vállalkozóknak, illetve irányt mutathatnak, hogy merre és hogyan érdemes haladniuk. Nem véletlen, hogy most szervezték meg az értekezletet, hiszen tavaly év végén a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében éppen erre a területre vonatkozóan hirdettek meg pályázatot – emelte ki sajtónyilatkozatában Dobó István, hozzátéve, hogy egyebek mellett azokat a vállalatokat hívták meg, amelyek esetlegesen érdekeltek a pályázásban.
Palics idegenforgalmi potenciálja vitathatatlan. Tavaly augusztusban 2018 augusztusához viszonyítva a látogatók száma 21,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 42,3 százalékkal növekedett (Fotó: Gergely Árpád)
Gergely Gábor, a Makói Gyógyfürdő Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a magyarországi és a vajdasági idegenforgalmi létesítmények között gyümölcsöző szimbiózis alakulhat ki (Fotó: Pesevszki Evelyn)
Magyarország az elmúlt húsz évben a turizmus területén rendkívüli lépéseket tett meg a fejlődés útján – emelte ki köszöntőjében dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, megjegyezvén: ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy napjainkban Magyarországon már szinte nincsen olyan falu, ahol ne volna legalább egy négycsillagos wellnessszálloda. Tekintettel arra, hogy Szerbia hasonló adottságokkal rendelkezik, a turisztikai fejlesztések területén is hasonlóak a lehetőségei – hangsúlyozta Pintér Attila, aki hiszi, hogy a két ország idegenforgalom szempontjából nem konkurense egymásnak, hiszen „például Szabadka vagy Palics a turistáknak egészen mást kínál fel, mint például Szeged, Makó, Gyula vagy Mórahalom”.
– A magyar kormányzatnak annyi szerepe van ebben a folyamatban, hogy a kapcsolatteremtés lehetősége biztosításának a céljával támogatja az ehhez hasonló rendezvényeket, valamint megpróbálja fejleszteni az infrastruktúrát, illetve összehangolni az infrastrukturális fejlesztéseket. Hadd emlékeztessek arra, hogy 2012-ben még csak 5 határátlépő működött a két ország között, mostanra azonban kilencre növekedett ez a szám. Az infrastrukturális fejlesztések a jövőben is folytatódnak, erre minden lehetőséget biztosít a tavalyi kormányzati csúcstalálkozón miniszterelnöki szinten aláírt szándéknyilatkozat, amely megteremti a két ország közötti infrastrukturális fejlesztések összehangolásának a lehetőségét. Azt szintén hiszem, hogy a magyar kormányzat által a Vajdasági Magyar Szövetséggel együttműködve 2016-ban megkezdett vajdasági gazdaságfejlesztési program, amely az előttünk álló időszakban a turizmusra összpontosít, szintén hozzájárul kapcsolataink ezen a területen való szorosabbra fűzéséhez – fogalmazott Pintér Attila.
A CED célja Magyarország exportjának az erősítése, és ezt a célt szolgálja a turisztikai konferencia is – fejtette ki a folytatásban felszólaló Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője, majd arra emlékeztetett, hogy a Prosperitati Alapítvány a közelmúltban pályázatot írt ki turisztikai beruházásokra, a CED ehhez kapcsolódó célja pedig az, hogy a program keretében minél több magyarországi beszállító érvényesülhessen.
A továbbiakban Palics idegenforgalmi lehetőségeiről a Palics Park Kft. képviseletében Ljubica Bertović tartott előadást, felelevenítvén a kezdeteket, és megfogalmazván a jövőbeni terveket. Elmondása szerint Palics idegenforgalmi potenciálja vitathatatlan, érvként az aktuális mutatókat emelte ki, amelyek szerint tavaly augusztusban, 2018 augusztusához viszonyítva, 21,9 százalékkal növekedett a látogatók száma, a vendégéjszakák száma pedig 42,3 százalékkal. Ljubica Bertović hiszi, hogy ha elkészül a wellnessközpont, még vonzóbbá válik Palics, de a gyógyvízturizmus erősítését is fontos célként nevezte meg. A szakember a környezetvédelmi beruházásokat is fontosnak tartja, mivel értékelése szerint, ha a Palicsi-tó vize nem lesz tiszta és egészséges, Palics turisztikai potenciálja nem teljesedhet ki.
Bármilyen, turisztikával kapcsolatos esemény történik Vajdaságban, azon fontosnak tartja a részvételt – emelte ki a sajtónak nyilatkozva Gergely Gábor, a Makói Gyógyfürdő Zrt. igazgatóságának elnöke, aki a fürdőfejlesztés témájához kapcsolódóan kifejtette: Magyarországon napjainkban például több mint 200 fürdő működik, így az ezen a területen beruházásban érdekelteknek átgondolt tervre van szükségük annak vonatkozásában, hogy mi az, ami majdani létesítményüket különlegessé teheti a többihez képest. Gergely Gábor hiszi, hogy a makói létesítmény sikerének a titka éppen a többi fürdőhöz viszonyított különlegessége, azaz az egyedi építészet és a melegséget sugárzó környezet. Lapunk azon kérdésére válaszolva, hogy a magyarországi és a vajdasági idegenforgalmi létesítmények között konkurencia, vagy inkább mindkét fél számára gyümölcsöző szimbiózis alakulhat ki, a szakértő megjegyezte, inkább a másodikra voksol.
– A romániai kínálathoz viszonyítva a magyarországi közönséghez inkább a vajdasági idegenforgalmi kínálat áll közelebb. A magyar résztvevőket szintén inkább a szerb piacon tudom elképzelni. Az is fontos szempont, hogy a vajdasági emberek igényének az elmúlt ötven évben kialakult szintje sokkal közelebb áll a magyar vagy az európai viszonyokhoz. Mindennek alapján hiszem, hogy az együttműködés sikeres lehet, és a két terület kiegészítheti egymást – fogalmazott Gergely Gábor.
