Nagyszabású nemzetközi konferencián békítenék a Líbiában egymás ellen harcolókat Berlinben. A két főellenség képviselői mellett több ország állam-, vagy kormányfője is részt vesz a tanácskozáson, amelynek egyik fő célja a tűzszünet kikényszerítése.
A német kormány és az ENSZ együttműködésével állam-, illetve kormányfői szintű nemzetközi konferenciát tartanak vasárnap Berlinben a líbiai helyzet rendezéséről. Angela Merkel kancellár a tanácskozásra meghívta Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnököt, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány vezetőjét és Khalifa Haftar tábornokot, az ország parlamentjének oldalán álló, és az egységkormány ellen harcoló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnokát.
Líbiában Moammer Kadhafi elnök-diktátor 2011-es meggyilkolása óta polgárháború dúl, kaotikus állapotok uralkodnak. Az egymással vetélkedő milíciák között az LNA a legnagyobb és a legjobban szervezett, ezért az egész országot ellenőrzése alá akarja vonni, elsöpörve a Tripoliban működő kormányt is.
A berlini konferencia nyitányaként (csütörtökön) Bengáziban tárgyalt Heiko Maas német külügyminiszter. A Haftarral folytatott megbeszélés után arról számolt be, hogy vendéglátója hajlandó a tűzszünetre, annak ellenére, hogy a hét elején Moszkvában még nem írta alá az erről szóló megállapodást.
Haftar részt venne a berlini nemzetközi konferencián, amelyen ott lesz az általa ellenségként kezelt esz-Szarrádzs miniszterelnök is. Megerősítette részvételi szándékát Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török államfő, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is.
Oroszország és egy sor további térségbeli állam, köztük Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek Haftarék mellé állt a polgárháborúban. Törökország viszont esz-Szarrádzs kormányát támogatja, jogilag és katonailag is. A kormány fennhatósága azonban csupán a fővárosban, Tripoliban és környékén érvényesül, a főellenségnek tartott LNA pedig az ország nagyobb részét uralja, és Tripoli bevételére készül.
Az LNA hadművelete tavaly indult, de elakadt. Decemberben Haftar bejelentette: csapatai hamarosan megkezdik a döntő offenzívát. Ezután lépett közbe az orosz és a török vezetés; kezdeményezésükre folytattak (eredménytelen) tűzszüneti tárgyalásokat a konfliktusban szemben állók.
Berlin más megközelítéssel törekszik a rendezésre, nem a konfliktus közvetlen résztvevőire, hanem a náluk befolyással rendelkező külső tényezőkre összpontosít. A tavaly ősszel elindított berlini folyamat célja a líbiai megbékéléshez szükséges nemzetközi légkör, háttér kialakítása. A német kezdeményezéshez csatlakozott államok és nemzetközi szervezetek arra törekszenek, hogy elősegítsék az ENSZ-nek a szuverén Líbiáért és a líbiai megbékélésért tett erőfeszítéseinek sikerét.
A Merkel-kormány ezzel António Guterres ENSZ-főtitkár és a világszervezet Líbiával foglalkozó különmegbízottja, Ghassan Salamé munkáját támogatja. Több magas szintű megbeszélés után úgy ítélték meg, hogy megérett a helyzet egy állam-, illetve kormányfői szintű Líbia-konferenciára.
Merkel indítványára Oroszország, Törökország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Kína, Olaszország, Egyiptom, Algéria és a Kongói Köztársaság, valamint az ENSZ, az EU, az Afrikai Unió és az Arab Liga is hivatalos a berlini találkozóra.
A kancellár jó üzenetnek tartja, hogy Haftar hajlandó a tűzszünetre, de szerinte arról is gondoskodni kell, hogy ismét érvényesüljön az ENSZ keretében Líbia egészére bevezetett fegyverszállítási embargó. Ezt a tilalmat ugyanis az utóbbi időben nem sikerült teljes egészében betartani.
