2024. április 26., péntek

Addig töröljük, míg ott nem marad

Fiatalok tisztították le a Nyugat-Bácskában megrongált többnyelvű helységnévtáblákat – Hivatalos feljelentés nem történt

Ismeretlen tettesek a hétvégén lefestették a nemesmiliticsi, az őrszállási, a sári és a veprődi táblák magyar nyelvű feliratait. A vandalizmusra elsőként a helyi fiatalok reagáltak. Mengyán Albert, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának tagja szombaton hajnalban takarította le az első táblát. Az akcióról készült videó megosztását követően nagyon sok fiatal jelezte, hogy csatlakozna Alberthez.


– Hétfőn reggelre egy autónyi csapattal indultunk útra. Sárin egy táblát töröltünk le, Nemesmilitics mindhárom bejáratánál megtisztogattuk a két oldalon levő táblákat, Őrszálláson pedig négyet hoztunk helyre. Kerényen is jártunk, de ott tartósan megrongálódtak a feliratok, így azokon nem tudtunk segíteni – mesélte a topolyai ifjú, aki szerint a fiatalokat pártfüggetlen, nemzeti érdekek vezéreltek. – Közös volt a felháborodásunk. Az ilyen esetek az emberek többségénél az ingerküszöb átlépését jelentik, és tettekre késztetik. Meg szerettük volna mutatni, hogy bizonyos határokon túl már nem vagyunk hajlandóak eltűrni a dolgokat.

A Zombor város területén levő 22 új helységnévtábla 9 hónappal ezelőtt készült el az Európai Tanács támogatásával. A kisebbségi jogokat figyelembe véve három nyelven tüntették fel a helységneveket: a feliratok szerb, horvát és magyar nyelven készültek, cirill és latin írásmóddal. Ezek ugyanis azok a nyelvek, amelyek a város rendelkezései szerint jelenleg hivatalosan használatban vannak.

Az első vandalizmus tavaly márciusban történt, amikor Kerénynél rongálták meg a magyar feliratokat. A helységneveket végül nem csak lefestették, de teljesen lekaparták az épphogy felállított táblákról – mesélte Jankovich Szilárd, Zombor város kisebbségi és vallási ügyekkel megbízott tanácstagja.
– A nemzeti alapon való ellenségeskedés hosszú éveken keresztül nem volt jellemző a régióra. A kerényi tábla lefestése így egyedi esetnek tűnt. A tanács nevében tett jelentésemet követően a helyi kommunális közvállalat munkásai letörölték a táblát, de két hét múlva ismét lefestették a magyar helységnevet. Az újabb helyreállítást követően pár hónapig nem történt semmi, ám akkor zsilettel kaparták le a magyar feliratokat. A településen összesen 8 helységnévjelzőt rongáltak meg az elkövetők, ugyanis a négy bejáratnál levő jobb és bal oldali táblákat is tönkretették.

A máig ismeretlen tettesek az eddigiekben hatalmas kárt okoztak a városnak. Az új táblák egyenként több mint 1000 euróba kerültek, javíttatásuk pedig darabonként meghaladja a 600 eurót. Köztulajdon megrongálásáért azonban a mai napig nem tettek feljelentést az illetékesek. A kisebbségi és vallási ügyekkel megbízott tanács ugyanis annyit tehet, hogy felhívja a figyelmet a jogsértésekre – mondta Jankovich Szilárd, aki szerint a kommunális rendőrség feladata lenne köztulajdon rongálásának vádjával feljelentést tenni ismeretlen tettesek ellen.

A tanácstag egyelőre megfigyelőkamerák felállítását javasolta a városi vezetésnek. Rendőrségi akta az eddigiekben még nem készült a jogsértésről, annak ellenére, hogy egyértelműen bűncselekményről van szó. A kisebbségvédelmi törvény ugyanis tiltja a nemzeti, etnikai, faji, nyelvi, vallási és bármi egyéb alapú megkülönböztetést, szavatolja a nyelv- és íráshasználat szabadságát.
– A kisebbség jogi és erkölcsi megsértése törvényellenes tett. Bárki feljelentést tehet, aki érintve érzi magát, és úgy gondolja, hogy az esetek sértik a nemzeti önazonosságát. Manapság ugyanis a kisebbségi jogok érvényesítése nem ütközik akadályokba, ezek tiszteletben nem tartása pedig komoly szankciókkal járhat – mondta Jankovich. Kiemelte, hogy a helyi nemzetek közötti viszonyügyi tanács holnap véleményezi az esetet. A kilenc tagú szövetség nyilvánosan is állást foglal az ügyben és várhatóan elítéli az esetet.

A fiatalok „könnyebben” és – nem mellékesen – hatékonyabban kezelik az ügyet. Mengyán Albert szerint annyiszor fognak autóba pattanni, ahányszor csak kell. Újra és újra letörlik a nemzetgyalázó festéket – amíg a kezük vagy a táblák bírják. Számukra a magyar helységnevek ugyanis egyet jelentenek azzal, hogy: „létezünk, itt vagyunk és nem is akarunk innen elmenni”.