Ősi keresztény források szerint Krisztus kereszthalálát követően Jakab apostol a Pireneusoktól délre fekvő pogányok lakta vidéken kezdte hirdetni Jézus evangéliumát. Caesaraugustában, a legnyugatabbi római provincián alig talált megtérő szívekre. A misszió sikertelensége elkeserítette. A hagyomány úgy tartja, hogy i. sz. 40. január 2-án az apostol az Ebro partján, a mai Zaragoza területén, mélyen magába szállva kért és várt tanácsot a Mindenhatótól. Ekkor egy alabástromoszlopon megjelent neki Isten Anyja és azt mondta: Ezen a helyen lesz az én házam, és ez az oszlop lesz annak a templomnak az oltára, amelyet te itt fel fogsz építeni. Mária megígérte, hogy ha elkészül a templom, cserébe ő (Mária) oltalmazni fogja egész Hispániát és az akkor még csak 16 éves Zaragoza városát.
Zaragoza ma is áll. Szent Jakab kultusza két évezrede töretlen Katalóniától Aragónián, Navarrán, Baszkföldön keresztül egészen az óceánparti Galícia tartományig – Santiago de Composteláig. Ezen a vidéken kacskaringózik 800 kilométer hosszan az El Camino zarándokút, azaz Szent Jakab útja. Az apostol visszaemlékezései alapján azon a januári éjjelen nagy fényesség támadt körülötte. Mária állt a fényben, sok száz angyal társaságában. Bátorította, hogy a misszió nem lesz eredménytelen, de építsen egy templomot, azon a helyen, ahol a mennyből hozott márványoszlop fekszik. Szűz Mária egy fából faragott szobrot is magával hozott, amely őt és a gyermek Jézust ábrázolja a jáspis oszlop tetején. A Biblia tanúsága szerint Mária ebben az időszakban Jeruzsálemben élt. Az eset bizonyíthatóan Mária elszenderedése, azaz mennybevétele előtt történt, így a jelenés bilokáció volt. Jakab hozzáfogott a templom felépítéséhez.
Egy évvel a jelenés után – amely az első Mária-jelenés volt –, állt a kápolna, benne az alabástromoszloppal. Ez volt a történelem első temploma, amelyet Szűz Mária tiszteletére emeltek. A felszentelés után Jakab visszatért Jeruzsálembe és 44-ben a kereszténység első apostol-vértanúja lett, aki a hitéért halt mártírhalált. A sors fintora, hogy néhány évvel korábban ugyanez a Jakab reménytelennek látta a hittérítést, most pedig Heródes őt fejezi le elsőként a hite miatt. A zaragozaiak szárnyaik alá vették Jakab templomát és szünet nélkül szépítették, bővítették. De az oszlop kétezer éve ott áll, ahol Mária hagyta. A ma is álló bazilikát kétszáz éven keresztül építették és 1872-ben fejezték be. Az épület 130 méter hosszú, 67 méter széles. Négy tornya között 11 kupola van, amelyeket 12 hatalmas pillér tart.
A Szent kápolnában két Goya-festmény is van: az Isten nevének imádása és a Mártírok királynője. A XV. században készített Mária szoborra minden valamikori spanyol gyarmat területéről érkezett egy-egy népviseleti ruhadarab. A szobrot csak az a néhány szerzetes érintheti meg, akik gondozzák. Ők viszik végig Zaragoza utcáin a város legnagyobb ünnepén.
Évszázadok óta érkeznek zarándokok az egész világról a Pilari Szűzanyához. A szobor égi voltát számos csoda bizonyítja. Először III. Kallixtusz pápa 1456-ban buzdította a híveket, hogy zarándokoljanak el a Pilari Szűzanyához, de a jelenés tényét a történelem összes pápája elismerte. III. Ince pápa pecsétjével is ellátta a zaragozai Mária jelenés hitelességét 1723-ban. XII. Kelemen pápa a spanyolok patrónájának nyilvánította a Pilari Miasszonyunkat. A Nuestra Señora del Pilar Székesegyházat, vagyis az Oszlopos Miasszonyunk bazilikát II. János Pál pápa a Spanyol nép Anyja címmel illette.
Pilari Miasszonyunk, imádkozz értünk!
