HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Hódságról dióhéjban

Dr. Nagy Lívia

2020. január 12., 17:42 >> 2020. január 12., 18:42

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Hódság (Odžaci) vajdasági kisváros, Zombortól kb. 30 km-re.

A Szent Mihály-templom

A Szent Mihály-templom

Decemberben itt rendezték meg a német kisebbség karácsonyi koncertjét a belgrádi német nagykövetség támogatásával. A szabadkai német nyelvű Regenbogen kórussal részt vettünk ezen a Szent Mihály arkangyal katolikus templomban megtartott ünnepi hangversenyen. Az 1818 és 1827 között épült három tornyú templom gazdag görög ornamentikával díszített, a főoltáron egy értékes festmény látható, Mihály arkangyal küzdelme a sátánnal. A templomot 1970-ben műemlékké nyilvánították.

Hódságot a törökök alapították a XVI. században, ekkor Kéménd néven volt ismert. A kisváros később elnéptelenedett. A XVII. században az Osztrák–Magyar Monarchia idején németek és magyarok települtek a városba. Így – ahogy régen mondták –, egyik vasárnap németül, másik vasárnap magyarul prédikált a pap.

A városban és környékén kendertermesztéssel kezdtek foglalkozni. 1905-ben az Ertl család felépítette az első kendergyárat, 1920-ban pedig már 20 kenderüzem működött. Hódság Európa kendertermesztésének központja lett, itt határozták meg a kender árát. Kötelet, zsinórt, minőségi papírt gyártottak belőle. A kendert Bácska fehér aranyaként emlegették.

Ma a kendertermesztést kiszorította a műanyag.

Az Ertl család kastélya 1955 óta műszaki iskola

Az Ertl család kastélya 1955 óta műszaki iskola

A bronzszobor a községháza előtt

A bronzszobor a községháza előtt

A város 1989-ben hívta fel magára a figyelmet. Ekkor az egyik régészeti lelőhelyen Sergej Karmanski és Nemes János régész egy kis szoborra bukkantak. A terrakotta színű szobor 38 cm magas, a termékenység istennőjét ábrázolja női és férfi nemi szervekkel, az istennő haja vörös. Innen kapta a szobor a vöröshajú istennő (Crvenokosa boginja) elnevezést. A lelet egyedülálló, a 7500 éves szobrot a helyi bank páncélszekrényében őrzik, a másolat a belgrádi Nemzeti Múzeumba került. Az istennőről egy bronzszobrot állítottak fel a községháza előtti parkban.

Hódság nyitott város, sokat fordítanak kultúrára, sportra. Évente több fesztivált rendeznek, pl. a nemzetközi haiku fesztivált, gasztronómiai napokat és a Duna-fesztivált.

Hódság szülötte Kolozsvári Grandpierre K. Endre (1916–2003) író, történész, magyarságkutató, sportoló. Több könyve jelent meg az ősmagyarokról, magyar királyokról, magyar mondákról – nem mindig követve az elfogadott történelmi tényeket. Fekete hóesés című művében annak az elméletnek ad hangot, hogy Zrínyi Miklóst nem a vadkan, hanem a Habsburgok gyilkolták meg.

Búcsút véve a vöröshajú istennőtől, kellemes dallamokkal és karácsonyi süteményekkel feltöltődve, szép emlékekkel tértünk haza Hódságból.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége