Szorongva, de prosperálunk

Tóth Péter

2020. január 8., 16:53 >> 2020. január 8., 17:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Aggodalommal tekintünk az év kezdetén a közel-keleti fejleményekre, az Irán és az USA közötti feszültségekre, de gazdasági szempontból még az olyan, talán kevésbé súlyosnak tartott fejlemények is aggodalomra adnak okot, mint a kínai vagy a német gazdaság viszonylagos lassulása. Itt Szerbiában, ahol még mindig viszonylag alacsony az életszínvonal, amiatt szoronghatunk, hogy a kibontakozóban lévő pozitív gazdasági trendeket nem töri-e meg valamilyen külső vagy belső behatás.

Globálisan tekintve a folyamatokra, valójában az emberiség eddig ismert történelmében a valaha volt legjobb évtized végénél tartunk, menetrendszerűen egy újabb ciklikus megingásnak, kisebb-nagyobb válságnak kellene jönni, de a kivételek csak erősíthetik a szabályokat, és lehet, hogy most a válság elmarad. Az elmúlt tíz évben a szegények száma valójában megfeleződött. A világon a mélyszegénységben élők aránya 2008 óta 18,2 százalékról 8,6 százalékra csökkent. A születéskor várható élettartam az elmúlt évtized alatt három évvel hosszabbodott.

Vannak, akik azt mondják, jó-jó, lehet, hogy bizonyos kritériumok szerint kevesebb a szegény, hosszabb ideig is élnek az emberek, de mindennek komoly ára van, tönkretettük a környezetünket, lassan élhetetlenné válik a bolygó. A statisztikák ezt nem igazolják. A légszennyezettségre visszavezethető halálesetek száma világszerte ötödével, Kínában negyedével csökkent 2009 óta, a gazdaságilag legaktívabb országok pedig egyre kevesebb nyersanyagot fogyasztanak. Ez a hatékonyság növekedésének köszönhető. A természeti katasztrófákkal összefüggésbe hozható halálesetek száma is harmadával csökkent.

VÁLTOZÓ IGÉNYEK

Nem lehet a közhangulatot átlagolni. Ha mégis megpróbálkoznánk vele, azt láthatnánk, hogy az elmúlt tíz év közhangulatát itthon és globális szinten is egyfajta pesszimizmus uralja. Nálunk ez eredeztethető a '90-es évek viszontagságaiból, globálisan viszont a gyökereket másutt kell keresni. Az ilyen pesszimizmus időszakos felbukkanása régebbóta megfigyelhető. A New York Timesban pl. negyven évvel ezelőtt már arról cikkeztek, hogy a tudományos eredményekből és az ipari forradalmakból eredő prosperitás érzetét a közhangulatban egyfajta pesszimista életérzés veszi át.

A jólét, az optimizmus és a pesszimizmus, a szegénység és a nyomor nagyon viszonylagos. Franciaországban pl. az „átlagos” lehangoltság amerikai perspektívából mesterkélt nyafogásnak tűnhet. A franciák büszkélkedhetnek a világ egyik legszínvonalasabb egészségügyével, ott a 35 órás munkahét már valóság, az oktatási rendszer színvonalas, és gyakorlatilag még felsőfokon is ingyenes. Évi 6 hét fizetett szabadság jár. A kormány és a szakszervezetek pedig épp arról tárgyalnak, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatár a jövőben sem változna, de csak 64 év után lehetne teljes nyugdíjat kapni. Amennyiben ennél is tovább dolgozna valaki, akkor magasabb nyugdíjat állapítanának meg neki. A balett-táncosok esetében pedig lehetővé teszik pl., hogy már 40 éves korukban nyugdíjba vonuljanak, de vannak egyéb kiemelkedő kedvezményeket élvező kategóriák is.

HOL TARTUNK MI?

Államelnökünk a Szerbia 2025 programot ismertetve azt ígérte, az átlagfizetés 2025 végére 900 euró lesz, az átlagnyugdíj pedig eléri a 430–440 eurós szintet. Jelenleg a fizetés átlaga még valamivel 500 euró alatt van, az átlagnyugdíj pedig alig haladja meg a 200 eurót. Elnökünk elmondta, hogy 2019-ben a beruházások értéke elérte a 3,8 mil­liárd eurót, ami kilenc százalékkal több mint 2018-ban. A bejelentés nyomán megjelent elemzések szerint az ötéves terv eléggé ambiciózus, de akár meg is valósulhat. Január 1-jétől tíz százalékkal nőtt a minimálbér, 5–15 százalékban nőttek a bérek a közszférában, a nyugdíjak pedig 5,4 százalékkal emelkedtek.

A hazai közgazdászok szerint a további bér- és nyugdíjemeléshez a hazai gazdaság még gyorsabb ütemű növekedése, az üzleti környezet fejlesztése, nagyobb tőkebiztonság, alacsonyabb adóterhek, az infrastruktúra további fejlesztése, valamint a munkaerő kivándorlásának megállítása kellene. A szerb kormány a következő öt évben több tíz milliárd euró értékű befektetési ciklusra számít, ami jó eséllyel valóban felgyorsítja majd a gazdasági fejlődést.

Mindez részben választási kampányként is értelmezhető, de az esetleges enyhe optimizmus nem teljesen indokolatlan. December közepén a Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet javította Szerbia hitelminősítését BB-ről BB+-ra, pozitív kilátásokkal. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kormánypropaganda szól a jókilátásokról, hanem valóban kedvező folyamatok indultak el. A hitelminősítő arra számít, hogy a költségvetési stabilitás megmarad, a folyó kiadások szigorú ellenőrzése folytatódik, akárcsak a gazdasági tevékenység és az adóbevételek erős növekedése. A Világbank szakemberei által a közelmúltban publikált jelentés szerint szintén jó esély van a szerbiai gazdaság gyors fejlődésére. Az áll benne, hogy Szerbia akár hétszázalékos, hosszú távú növekedést valósíthat meg az új reformprogramjával. Ilyen tempóban tíz év alatt a GDP akár meg is duplázódhat.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége