Azoknak, akik a vadászatot nemtelen cselekménynek tekintik, az esztelen gyilkolással, a céltalan lövöldözéssel azonosítják, mindenképpen tanácsos megtekinteni a pacséri Nagy Róbert látványos vadászati gyűjteményét. Aminek magától érthető jelentős részét képezik ugyan az állatok elejtését szolgáló fegyverek is, de mint azt a házigazda tárlatvezetése bizonyítja, korántsem csak arról szól ez a manapság szenvedélyként számon tartott tevékenység. A vadgazdálkodás része az is, hogy állatokat ínséges időben etetni-itatni, gyógyítani is küldetése a nemes lelkű erdő-mezőjáróknak.
Valahogy így nézhetett ki 100 évvel ezelőtt egy pipázó vadász íróasztala, egy családi örökség részét képező ón készlettel, régi tintatartóval tollakkal(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
A muzeális értékű relikviáktól a ma is használatban levő eszközökön át rengeteg szakkönyv, családi vadásztrófea, etetők, a vadak befogására megépített csapdák eredetije és miniatűr makettje „ejtheti rabul” azt, aki betér Nagyéknak a pacséri Bácska utcában levő takaros otthonába. Róbert személetesen rendszerezett helytörténeti régiség-gyűjteményéről, illetve az ehhez kapcsolódó széles tudásáról, nagyapja történelmi jelentőségű vadászkalandjáról márciusban olvashattak lapunk hasábjain. Ezúttal a családi öröksége részeként is gondozott, párját ritkítóan szerteágazó vadászati tárlatáról, illetve a legrégebbi darabjáról kérdeztük.
– A vadászgyűjtemény legkorosabb tárgya, lehet mondani, hogy a történelem előtti időkből származik. Mamutállkapocs-darabokról, illetve egy őstulokkoponya-csontozatról van szó. Köztudottan a vadászat az emberi közösségekben a legkorábbi időkben a megélhetést, a túlélés részét képezte, később pedig átalakult hobbi, illetve gazdálkodási tevékenységgé. A vadak elejtésére használt eszközök és fegyverek tükrözik a történelem alatt bekövetkezett műszaki változásokat. Először közelről szúró eszközöket használtak a befogásra, majd a dobófegyvereket, a csúzlit, a parittyát, a bumerángot, a lándzsát, megint később az íjat. A lőfegyverek – vagyis elejével a fáklyás fegyverek –, a puskák és az ágyúk az utóbbi időkben, a16. században jelentek meg a lőpor elterjedésével.
„Az legyen a vadász nemes törekvése, hogy a vadat óvja, kímélje és védje.Vadásszék, mint törvény és szokás kívánja, s teremtményeiben a teremtőt áldja...” - Otto von Riesenthal idézetét Nagy Róbert is magáénak vallja(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Melyik az egyik legrégebbi lőfegyver a gyűjteményben?
– A gyűjtemény részét képezi egy, az 1500-as évekből származó tannenburgi puska, de időben nem olyan koros, csak egy autentikusan rekonstruált másáról van szó. Azt kell róla tudni, hogy a cső elején töltötték meg lőporral, amit a gyúlyukon keresztül a fáklya lángjával gyújtottak meg. A mai lőfegyverekkel összehasonlítva nem célzott pontosan, de sok füsttel társulva nagyot durrant. Abban az időben az ágyúk is ilyen elven működtek. Aztán következtek a kanócos fegyverek, ezek olyan módon fejlődtek tovább, hogy a kakashoz oda volt csavarozva a kanóc. Na most ezek a megoldások nem nagyon voltak alkalmasak sem a vadászatban, sem a harcászatban, mert az égő kanóc látványa szembeötlő. Ezért idővel kitalálták a kovaköves gyújtást, illetve a keréklakatos megoldást, ami már direkt szikrával izzította be a lőport. Ezt követően pedig jöttek a csappantyús – perkussziós – puskák, a hátulról tölthetőek, és a kompakt lőszerrel tüzelők. Megint később a többlövetű fegyverek, és ezt a módszert márt több, mint 100 éve kitalálták.
Van-e különbség a vadászfegyver és a katonai lőfegyver között?
– A gyűjteményem fegyverarzenáljába szándékosan nem vontam be a katonai célokra fejlesztett darabokat. A katonai fegyver valóban különbözik a vadászfegyvertől, elsősorban abban, hogy a katonák között kialakul közelharc is. Ez azt jelenti, hogy a katonai fegyver végén lehet szurony is. A másik, hogy a katonai fegyverek több száz méteres távra történő lövésre, és ily módon elsősorban sebek ejtésére alkalmasak. A vadásznak viszont az a célja, hogy a becélzott állat biztosan kimúljon szenvedés nélkül. Az senkinek sem jó, ha az állat csupán megsebesül, és ilyen módon szenvedés után leli a halálát. Aztán a vadász automata fegyverből nem lő, csak félautomatából, vagy ismétlőből. Továbbá vannak sima csövű puskák, amik sörétlövedéket lőnek ki, és jórészt apró vadra lehet velük vadászni. A huzagolt csövű puskák, vagyis a karabélyok hasonlítanak leginkább a katonai fegyverekre, és ezekből inkább nagyvadra lőnek. Főleg úgy, hogy a vad nincs mozgásban, a lövésnek pedig célirányosnak kell lennie, hogy ne okozzon szenvedést.
A gyűjtemény részét képező lőfegyverek közül többszáz éves, elöl töltős pisztolyok is vannak. Az a látszólag golyóstoll alakú eszköz is valójában egy pisztoly.(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Hol készültek a legjobb vadászfegyverek egykor, és manapság mi a helyzet?
- Elejével nem volt különbség a vadász és a katonai lőfegyver között, később a hozzáértő – ma már mérnöki átalakítás után születtek, születnek meg a vadász fegyverek. A gyártás helyszínét könnyen be lehet azonosítani, hiszen a legtöbb fegyveren szerepel a gyártás éve, az ország, vagy a régieknél a kidolgozó mester monogramja is. Egykor a városok – hogy magukhoz vonzzák a mesterembereket és velük együtt a vásárlókat – ingyen lakhatást biztosítottak a puskakészítőknek. Ma is több helyen maradtak fenn neves fegyverkészítő műhelyek, így az osztrák Ferlachban is tevékenykedik néhány híresebb. Emellett a legtöbb európai országnak vannak jó fegyverei, mint az egykor a cári, majd a szovjet, ma az orosz, az olasz és a belga, francia gyártmányú mellett a jugoszláv, illetve manapság a szerb fegyverek is köztudottan népszerűek, és mondhatni minőségesek, de a magyar gyártmányúak is elismertek. Kína e téren is igyekszik kiszolgálni a piacot, de felénk inkább a pisztolyok eladása terén vett lendületet.
A gyűjtemény részét képezik a fa-, agancs- és elefántszarv-, de a műanyag-, és szarvasláb-markolatú vadászkések, tőrök, nyúzóeszközök és bicskák is(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
A fegyver korántsem játék! Az USA-ból érkező sokkoló hírekből is tudhatjuk, hogy labilis egyén kezébe sem való. A használójának pedig gondosan, felelősséggel kell vele bánni és tárolni is, na de milyen elvek mentén?
- A használatban levő vadászfegyverek tárolásának megvannak a hivatalosan előírt, a belügyminisztérium által is ellenőrzött szabályai. Gondosan, kulccsal elzárva, szekrényben kell tartani a lőfegyvert, a lövedéktől elválasztva. Aztán a vadászpuska tisztán tartása nemcsak praktikus, vagy elvi kérdés, hanem a fegyver élethosszát is növelő szempont.
Medveles- és magasles-makettek(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Korábban kiállításokon is megfordult a vadászgyűjteménye néhány darabjával. Mi mindent mutatott be?
A puskatust borító lapoknak több fémből és műanyagból készült fajtáját sorakoztattam fel egy állványra, vannak például arctámaszos, és angol, vagyis sima agyazásúak. A gyűjteményem részét képezi egy makettkiállítás is, ami kicsinyített formában, elsősorban gallyak felhasználásával mutatja be, hogy hogyan is kell kinéznie egy-egy magaslesnek, nagy- és apróvad befogására, illetve szelekciójára alkalmas csapdának, sótárolónak, csúsztatható tetejű etetőnek, vályúknak, vadkerítésnek, és a kerítés feletti átjárónak, valamint a nagyvadak befogása utáni, nyúzásra alkalmas rén-fának. Egy zsindelytetős medvelest is megtekinthet a látogató, aminek a falazatának kialakításától a belső berendezéséig minden szakszerűen ki van alakítva, de miniatűr formában.
A 19. és a 20. századból származó belga, dán, francia, orosz gyártmányú, vasból, műanyagból, gumiból és szaruból készült puskatus-borító lapok, és pisztoly-markolatok(Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Az embernek köztudottan a legjobb barátja a kutya, ez a vadászokra fokozottan érvényes, hiszen a szabadban az eb hatványozza az ember érzékeit, segíthet az elfogásban. De csak azzal az ebbel lehet hatékonyan együttműködni, aki megkapja a kellő tiszteletet, illetve értelmesen bánnak vele, vagyis partnerként kezelik. A gyűjteményemben a kutyatartásra vonatkozó régi tárgyak is fellelhetők. A vadászok egyik legfontosabb feladata a vadállomány egészségének a megőrzése, ezen belül a vérfrissítése is. Köztudottan nem egyszerű befogni egy szabadon élő állatot úgy, hogy az ne sérüljön meg. A pacséri nyulak sem szokták díjazni, ha például egyiket-másikat a temerini határból származóval szeretnénk kicserélni, foggal-körömmel tiltakoznak. Ezért is vannak befogó csapdáink, vagy olyan más jellegű ártalmatlanító, a sérülésmentességet segítő lefogó eszközeink, terelő kereplőink, amik ezt is elősegítik. A gyűjteményemben ezek több fajtáját is meg tudják tekinteni az érdeklődők.
