Születésnapot ünnepel a szerb dinár. Az idén már 146 éves a fizetőeszköz, ami nélkülözhetetlen a hazai gazdasági élet és a mindennapi élet zökkenőmentes működéséhez. Szerbia polgárai nyugodtak lehetnek, a világ legnagyobb beruházási bankjai szerint jelenleg nincs alul- sem felülértékelve, tehát pont annyit ér, amennyit, ez garanciát kell hogy jelentsen a polgárok számára.
Jelentős előrelépés Szerbia pénzrendszerének kidolgozásában és felállításában 1873-ban történt, mikor Milan Obrenović (1868–1889) szerb fejedelem, később király, uralkodása idején törvényt hoztak a pénzverésről. 1873. november 29-én törvényt fogadtak el, amely már következő nap hatályba lépett. Összhangban ezekkel a tényekkel 1875-ben készült el az első ezüstérme, a fej oldalán a fejedelem arcképével, az írás oldalon 50 para, 1, valamint 2 dináros bevésésekkel.
Az akkori szerbiai érmekiadás követte azokat az elvárásokat, amiket Párizsban állítottak fel 1865-ben, és az európai pénzrendszerek egységesítését szolgálták. Ez a Franciaországból indult próbálkozás vezetett később a Latin Monetáris Unió megalakulásához, aminek Szerbia ugyan nem volt tagja, de az elvárásokat minden szempontból kielégítette, és megfelelt a frank, illetve más olyan országok pénzegységeinek, amelyek a konvenció tagjai voltak. A pénzveréssel kapcsolatos törvény jelentősége abban állt, hogy a középkor lecsengése után először vezették be az önálló pénzrendszert a régióban, annak ellenére, hogy az ország formálisan továbbra is az oszmán birodalomhoz tartozott – emlékeztet a Szerb Nemzeti Bank.
Az első használatba engedett papírpénz kiadása a Szerb Királyság központi bankja tevékenységének megkezdéséhez kapcsolódik. 1884. július 2-án került ki a nyomdából az aranyszállal ellátott papír százas. Igazság szerint ezt megelőzték már próbálkozások, de valamilyen oknál fogva ezek a pénzjegyek sosem voltak teljes értékűek, ezért részlegesen, illetve semmilyen formában nem kerültek bele a teljes gazdasági körforgásba.
Tehát nem volt alaptalan a lakosság gyanúja a papírpénz iránt. A bizalmatlanság a 10 dináros 1885. évi megjelenésével kezdett szétoszlani, majd a kisebb értékű pénzjegyek forgalomba engedésével idővel teljesen szertefoszlott és a hétköznapi élet részévé vált.
Dinár volt a neve a Jugoszláv Királyságnak, majd Jugoszlávia fizetőeszközének is, és ez maradt Szerbiában is.
A dinár a nemzetközi nyilvánosság figyelmének középpontjába az 1993-as hiperinfláció miatt került. Az 1993. október 1-je és 1994. január 24-e közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. Ez volt a történelem harmadik legnagyobb inflációja.
A Jugoszláv Nemzeti Bank 2000 és 2002 között új, minőségi bankjegyeket bocsátott forgalomba. Szerbia és Montenegró szétválásával megalakult a Szerb Nemzeti Bank, a dinár pedig kizárólag a Szerb Köztársaság területén számított fizetőeszköznek.
