Tegnap délelőtt a tornyosi könyvtárban A búcsújárás emlékei elnevezéssel nyílt meg az a kiállítás, amely kegytárgyakból, gyónócédulákból, szobrokból, régi imakönyvekből és a búcsújáráshoz kapcsolódó tárgyakból állt össze. A kegytárgyak mind a helybéli Magda-Lak Tájházból valók, és a kiállítás anyagát dr. Szőke Anna néprajzkutató válogatta össze.
A megnyitón a búcsújárási szokásokról és a kegytárgyakhoz való ragaszkodásról is szó volt (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A megnyitóra megtelt a tornyosi könyvtár, sok falubeli kíváncsi volt a kiállításra, ugyanakkor Zentáról és a környező falvakból is érkeztek vendégek. A gondosan összeválogatott tárlatot dr. Szőke Anna nyitotta meg, aki köszöntőjében részletesen ismertette a búcsújárási szokásokat, beszélt a kegytárgyak családon belüli fontosságáról, illetve párhuzamot vont az ádvent és a zarándoklat között, hiszen ahogyan fogalmazott, mindkettő a megtisztulásról szólt.
– Az emberek búcsújáró helyekre zarándokoltak, hogy lélekben megtisztuljanak, és új szellemiséggel feltöltődve jöjjenek haza. Amikor Szabó Magda ezt a kiállítást elgondolta, arra fókuszáltam, hogy ez a kettő között az összefüggés. Ádventben szintén magunkba szállunk, próbálunk megtisztulni, a rosszat elfelejteni, és a zarándoklat is ugyanerről szólt. Gyönyörű tárgyakat állítottunk ki, amelyeket az emberek a búcsújáró helyekről hoztak mint búcsúfia kegytárgyakat. A kiállítás lényege a vallásosság, a vallásba vetett hitünk, ami az utóbbi időben nagyon ellaposodott, és így a karácsony is a külsőségekben jut kifejezésre. Ez a kiállítás arra is felhívja a figyelmünket, hogy próbáljunk egy kicsit befelé fordulni, a lelki megerősödésre, a családi összetartozásra fókuszálni, hogy erről szóljon az ünnep – emelte ki dr. Szőke Anna.
Szabó Magda, a Magda-Lak Tájház tulajdonosa elmondta, nagyon örül annak, hogy kiállíthatta a könyvtárban a gyűjteményének ezt a részét, annál is inkább, mert a kegytárgyak legnagyobb része a helybeliektől származik, ők adományozták a tájháznak.
A búcsújárás emlékei féltve őrzött kincsek voltak a családokban (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
– Sok idős ember hozta el hozzám a féltve őrzött kegytárgyait, mert úgy gondolta, az örökösök már nem biztos, hogy vigyáznának rá, viszont tudják, hogy én megőrzöm őket az utókor számára. A rengeteg kegytárgy közül a legszebbeket és a legkülönlegesebbeket láthatja most a közönség, köztük feszületeket, szentképeket, imakönyveket, szobrocskákat, vagyis minden olyan tárgyat, amit a búcsúból hoztak haza az emberek. A búcsújárás emlékei féltve őrzött kincsek voltak a családon belül, hiszen azok a búcsúból származtak, ott vette meg őket a búcsújáró, a tárgyat ott meg is szentelték, és azután azt otthon leginkább az almáriumon tárolták. Sokszor csak egy kis szentképet vittek haza, vagy amire futotta, de az szentelt volt, és ahhoz lehetett imádkozni. A kegytárgyakkal a búcsújáró a reményt vitte haza a családnak, ezért ragaszkodtak hozzájuk, és sokszor életük végéig megőrizték őket – magyarázta Szabó Magda.
A megnyitón Kónya Sándor versénekes a Bánságban gyűjtött ádventi népi énekekkel lépett fel, és a helybeli Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa is ádventi dalokkal tette ünnepélyesebbé az eseményt. A kiállítás karácsonyig a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható.
